GGI

IX. Geomatika Szeminárium Sopronban

 

November 13-14-én immár kilencedik alkalommal került sor a nagy hagyományokkal rendelkező tudományos rendezvényre az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben. A Szemináriumon az ország különböző intézményeiből érkezett 54 kutató, egyetemi oktató, PhD-hallgató és szakember vett részt.

Wesztergom Viktor igazgató úr köszöntő szavait követően a kétnapos rendezvényen 5 szekcióban 30 előadás hangzott el geomatematika, nehézségi erőtér, műholdas méréstechnikák, geodinamika és mozgásvizsgálat, távérzékelés és GIS témakörökben. (tovább…)

Prof. Earle Williams – Lightning and Climate

Meghívó előadásra

Prof. Earle Williams (Massachusetts Institute of Technology, USA) az MTA vendégkutatói-programja révén kapcsolódott be a soproni Geodéziai és Geofizikai Intézet tudományos tevékenységébe. A vendégprofesszor „Lightning and Climate” című előadására november 18-án du. 13.00 órai kezdettel Budapesten, az MTA Székházban kerül sor.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Meghívó

Amerikai vendégkutató Sopronban

Earle Williams: Atmospheric Electricity – Exploitation of the Global Circuit for Climate and Space Physics

Prof. Earle Williams (Massachusetts Institute of Technology, USA) az MTA vendégkutatói-programja révén kapcsolódik be a soproni Geodéziai és Geofizikai Intézet tudományos tevékenységébe. A két intézet közötti, több évre visszatekintő tudományos együttműködés keretében a professzor és a soproni LED-KÉM (Légköri elektrodinamikai és kémiai kutatócsoport) kutatócsoport a globális villámtevékenység és ezen keresztül a klímaváltozás megfigyelését végzik Schumann-rezonancia mérések alapján.

Earle Williams professzor négy részes előadássorozatán légköri elektromosság témakörben az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben vehetnek részt az érdeklődők.

A részletes program megtekinthető itt.

  • Courtillot
    Permalink Gallery

    KLÍmaRendszer (KLÍR) – Dangerous global warming: myth or reality?

KLÍmaRendszer (KLÍR) – Dangerous global warming: myth or reality?

 

Az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet egyik új, kiemelt kutatási területe a klímarendszer fizikai vizsgálata. A KLÍmaRendszer (KLÍR) projekt keretében Prof. Vincent Courtillot, a Francia Tudományos Akadémia tagja, az Université Paris Diderot emeritus professzora, az IPGP (Institut de Physique du Globe de Paris) volt főigazgatója látogat Magyarországra október végén. A geofizikus professzor előadásaira október 28-án Sopronban, az MTA CSFK GGI-ben, október 29-én Budapesten, az MTA Székházban kerül sor.

A budapesti részletes program megtekinthető itt.

 

 

 

 

 

 

 

  • Header-GEM_ISC.png.632x297_q85_crop
    Permalink Gallery

    Előadássorozat az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumban

Előadássorozat az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumban

Bondár István geofizikus (szeizmológus), a Nemzetközi Szeizmológiai Központ (ISC – International Seismological Centre, London) vezető kutatója a közelmúltban tért vissza Magyarországra. Az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársaként 2014. szeptember 30-án előadássorozat keretében bemutatja az IASPEI (International Association of Seismology and Physics of the Earth’s Interior) Reference Event List adatbázist, ismerteti az ISC helymeghatározási algoritmus részletes leírását, illetve beszámol a hozzá kapcsolódó további fejlesztésekről, valamint az ISC-GEM (Global Earthquake Model) globális műszeres földrengés katalógusába nyújt betekintést az érdeklődők számára.

A kezdési időpontok és az előadások rövid összefoglalói megtekinthetők itt.

 

 

  • DA 4
    Permalink Gallery

    Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: DEMÉNY ATTILA, az MTA CSFK FŐIGAZGATÓ-HELYETTESE, az MTA CSFK FGI IGAZGATÓJA

Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: DEMÉNY ATTILA, az MTA CSFK FŐIGAZGATÓ-HELYETTESE, az MTA CSFK FGI IGAZGATÓJA

– Kedves Attila! Mikorra datálható a földtudományok iránti érdeklődésének kezdete? Egyenes út vezetett az okleveles geológus diplomáig és a geokémia világa felé?

– Nem volt teljesen egyenes. Persze úgy szokott kezdődni, hogy az ember gyerekként kavicsokat gyűjtöget, de gyerekkoromban én vegyész akartam lenni. A kémia egészen korán elvarázsolt. Apám kémia tanár, a gimnáziumban én is kémia szakos lettem. A budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium akkor még egy igen jó hírű gimnázium volt, kiváló tanárokkal. Ásványgyűjtő szakkörre jártam, ahol nagyon megtetszettek az ásványok, ezáltal a geológia is, így esett aztán a választásom a geológus szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az egyetem elvégzése után – valószínűleg a vegyészet iránti vonzalom miatt – inkább a geokémia felé irányult az érdeklődésem, kőzettan-geokémiával kezdtem foglalkozni. Ekkor következett egy érdekes kanyar, ami egy belülről fakadó kötődés lehetett, mert minden előzmény nélkül elkezdtem utánaolvasni a stabilizotóp-geokémiának. Grafitokkal, grafitok ásványtanával foglalkoztam akkoriban, és a szakirodalomban a stabilizotóp-geokémiai vizsgálatokkal – szénizotóp-vizsgálatokkal – találkoztam, ami annyira megtetszett, hogy pályáztam egy ösztöndíjra az Utrechti Egyetem stabilizotóp laboratóriumába. A Magyar Ösztöndíjbizottság támogatásával egy öt hónapos tanulmányúton vettem részt. Hazatérésem után fél évvel Pantó György – a Geokémiai Kutatólaboratórium akkori igazgatója – egy stabilizotóp labor kiépítésére nyert támogatást az OTKA-tól, és alkalmazott engem. Innentől már egyenes volt az út. Visszagondolva azt mondhatom, hogy nagyjából determinált volt az idáig vezető útvonal. (tovább…)

  • European Space Agency news conference
    Permalink Gallery

    Sikeres ESA-csatlakozást előkészítő konferencia Budapesten

Sikeres ESA-csatlakozást előkészítő konferencia Budapesten

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) adott otthont június 26-án annak a rendezvénynek, amelyen az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kezdeményezésére gyűltek össze a résztvevők, hogy megosszák gondolataikat az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozásunkról.

1975-ös alapítása óta 20 ország csatlakozott az ESA-hoz. Magyarország 2003 óta az ESA ún. európai együttműködő állama, vagyis a PECS (Plan for European Cooperating States, terv az európai együttműködő államoknak) révén vesz részt az ESA programjaiban, többek között olyan nagyszabású projektekben, mint az idén nagy érdeklődést kiváltó Rosetta misszió.

A találkozó célja az volt, hogy a csatlakozás előkészítésében érdekelt ipari résztvevőknek, tudományos kutatóknak és műszaki szakembereknek lehetősége legyen az egyeztetésre, az aktuális kérdések megvitatására. A rendezvényt Lévai Péter, az MTA Wigner FK főigazgatója és Wesztergom Viktor, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet vezetője nyitotta meg, majd az NFM Űrkutatási és Nemzetközi Osztályának munkatársa, Horvai Ferenc számolt be az ESA-csatlakozás aktuális kérdéseiről. (tovább…)

HAARP STOP? – Geofizikusok a HAARP leállításáról

A High Energy Active Auroral Research Program (HAARP) hosszú ideje különböző összeesküvés-elméletek tárgyát képezi, így nem csoda, hogy a program lezárásának híre is a bulvársajtó fókuszába került. Pedig a HAARP valójában nem más, mint egy tudományos program, amely a Föld szűkebb plazmakörnyezetének vizsgálatára irányul.
A Föld plazmakörnyezete alatt a Föld légkörének azt a felső részét értjük, ami a Nap ionizáló sugárzása hatására részben, illetve teljesen ionizált állapotban, más néven plazmaállapotban van. E térrészt alapvetően két tartományra osztjuk: a nagyjából 100–1000 km-es magassági tartományt ionoszférának, a felette lévő térrészt pedig, amely a geomágneses tér domináns hatása alatt áll, és a Nappal szemközti oldalon 50–100 ezer km-ig terjed, magnetoszférának nevezzük. A Földnek ez a plazmakörnyezete mintegy védőpajzsot jelent a Napból érkező nagyenergiájú sugárzással és a szuperszónikus, töltött részecskékből álló napszéllel szemben, így megismerése alapvető fontosságú a Föld-rendszer megértéséhez, de a tudományos érdekek mellett, a legkülönbözőbb űrtechnikák (műholdas helymeghatározás, távérzékelés, távközlés) is feltételezik a plazma állapotának, elsősorban a plazma sűrűségének, mágnesezettségének és hőmérsékletének folyamatos nyomon követését. (tovább…)

  • 4
    Permalink Gallery

    Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: ÁBRAHÁM PÉTER, AZ MTA CSFK FŐIGAZGATÓJA

Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: ÁBRAHÁM PÉTER, AZ MTA CSFK FŐIGAZGATÓJA

– Kedves Péter! Miért éppen csillagász lett, hogyan indult el ezen a pályán? Illetve melyek pályafutása eddigi legjelentősebb pillanatai?

– A csillagászat számomra korai hivatás. Tíz éves koromban kezembe került édesanyám földrajzi atlasza, aminek a hátoldalán volt egy csillagtérkép. Miután néhány csillagképet sikerült megtalálnom az égen, úgy éreztem, hogy a csillagászat igazán nekem való pálya lesz. Ezután elég tervszerűen haladtam a megvalósítás felé. Volt a falunkban egy csillagászhallgató, akivel felvettem a kapcsolatot, és aki szinte kijelölte számomra a további lépcsőfokokat: először szeressem meg a fizikát, majd menjek a gimnáziumban fizika tagozatra, utána pedig felvételizzek az ELTE-re fizikus szakra, így lehetek csillagász. Ettől kezdve én tulajdonképpen csak ezt a kijelölt utat követtem.Az egyetem elvégzése után azonnal ide kerültem a csillagászati intézetbe, ez az első munkahelyem. A PhD-fokozat megszerzése után meghatározó volt a pályámra két hosszabb, külföldön töltött időszak – fél évet töltöttem Firenzében, és majdnem hat évet Németországban, Heidelbergben, az ottani Max Planck Intézetben.
2001-ben családommal hazaköltöztünk Németországból. Hazajövetelemben motivált az is, hogy azt reméltem, az ottani beosztott projektmunka után itthon végre a magam ura leszek, és azokkal az izgalmas tudományos kérdésekkel foglalkozhatok, amelyekkel én szeretnék. Ez így is volt egy-két évig. Később már kevésbé, mert alakult egy kutatócsoportom, aztán igazgatóhelyettes lettem, majd igazgató. Ami ezzel jött, más volt, mint amit annak idején elképzeltem, de elfogadtam, hogy errefelé vezet az utam. 2010-ben lettem a csillagászati intézet igazgatója. Akkor azt gondoltam, hogy néhány évig kellemesen, nyugodtan eligazgatom a intézetet. Semmi arra utaló jel nem volt, hogy másképp lenne, míg  2011-ben az akadémiai reform be nem következett.
– Több mint egy év telt el azóta, hogy hivatalosan kinevezték az MTA CSFK főigazgatójává. Olyan volt az elmúlt év, mint amilyenre számított? (tovább…)

Vendégkutatók az MTA CSFK-ban

Két kimagasló külföldi szaktekintély kapcsolódik be idén az MTA CSFK tudományos tevékenységébe

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a kutatóhálózat megújítási programjának részeként először 2012 májusában tett közzé pályázatot a nemzetközileg elismert külföldi szaktekintélyek meghívására. A pályázatnak köszönhetően a világ legkiválóbb szakemberei közül kiválasztott vendégkutatók 3–12 hónapot töltenek Magyarországon. Itt-tartózkodásuk során a professzorok átadják szakmai és publikációs tapasztalataikat a hazai szakembereknek, erősítik a külföldi kutatóintézetekkel fennálló kapcsolatukat, szoros együttműködésüknek köszönhetően pedig további közös programok, projektek valósulhatnak meg. (tovább…)