GGI

Nyertes ESA pályázat az MTA CSFK-ban

Az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet az ESA PECS program – Plan for European Cooperating States – keretében pályázatot adott be.
Az ESA Pályázatértékelő Bizottsága (ESA Tender Evaluation Board) jóváhagyta a GGI „Integrated Sentinel-1 PSI and GNSS technical facilities and procedures for determination of 3D surface deformations caused by environmental processes” című projektjavaslatának támogatását.

Az európai Copernicus program keretében az első Sentinel műhold a Föld felszínének minden eddiginél pontosabb megfigyelését és feltérképezését végzi, ill. az eddigi rendszereknél jóval gyorsabban továbbítja az adatokat a Földre.
A Sentinel–1 a Föld-megfigyelési program hat tervezett szakasza közül az első. A már felbocsátott Sentinel–1A, valamint a későbbiekben pályára állítandó Sentinel–1B, a térképezésben is használt szintetikus apertúrájú radarok segítségével éjjel-nappal képanyagot szolgáltatnak majd a bolygónkról.
A Sentinel–1A figyelemmel kíséri a tengeri jégzónák és az északi sarkvidék változásait, a tengeri környezetet az olajszivárgások felderítése és a hajók helyzetének meghatározása érdekében, de feladata az időjárás-figyelés, a földfelszín – ennek részeként az erdők, vizek és talajok változásának, a fenntartható mezőgazdaság feltételeinek – feltérképezése, a földfelszín mozgásaival kapcsolatos veszélyhelyzetek előrejelzése.
A műholdról érkező adatok jelentős előrelépést tesznek lehetővé a tengerhajózás biztonságának növelésében, az éghajlatváltozás figyelemmel kísérésében, valamint a veszély- és válsághelyzetek kezelésében.
Az elnyert pályázat kutatási előzményeiről egy korábbi, az MTA CSFK GGI honlapján közzétett ismertetőben számoltak be a kutatók. A rendszer adatszolgáltatása még nem teljes körű, de 2014.10.03. óta használható felvételek tölthetők le az ESA honlapjáról. A Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium területéről készült első felvételen a kísérleti integrált geodinamikai alappont is jól azonosítható.

Az ESA projekthez a téma iránt érdeklődő végzős MSc szakos hallgatók és fiatal kutatók csatlakozását várják. Érdeklődni és jelentkezni Dr. Wesztergom Viktor intézetigazgatónál lehet, a wv@ggki.hu e-mail címen.

 

Magyar Űrkutatási Fórum 2015.

A Magyar Asztronautikai Társaság és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet közös kezdeményezésére, a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar társszervezésével 2015. május 7-9. között Sopronban kerül megrendezésre a Magyar Űrkutatási Fórum 2015.

A rendezvény a több évtizedes hagyományok alapján a magyar űrkutatás széles fóruma. Lehetőséget biztosít az űrfizika, napfizika, geofizika, légkörfizika, űrgeodézia, planetológia és az űrkutatáshoz kapcsolódó más tudományterületeken, műszaki fejlesztésekben elért hazai eredmények bemutatására, megvitatására. A rendezvényre különösen invitáljuk a fiatal kutatókat, PhD-hallgatókat, egyetemi hallgatókat, akik bemutathatják saját eredményeiket és megismerkedhetnek a hazai űrkutatással foglalkozó magyar szakmai közösséggel.

Előadások bejelentésének és az absztraktok leadásának határideje: 2015. március 20.

További információk: urforum.ggki.hu

 

  • faculty-anders
    Permalink Gallery

    Dr. Anders M. Jorgensen : Modeling the Plasmasphere Dynamics with Data Assimilation

Dr. Anders M. Jorgensen : Modeling the Plasmasphere Dynamics with Data Assimilation

Előadás az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben

2015. március 4-én 10:00 órai kezdettel Dr. Anders M. Jorgensen (New Mexico Tech) „Modeling the Plasmasphere Dynamics with Data Assimilation” címmel tart előadást az MTA CSFK GGI előadótermében, Sopronban.

Az előadás kivonata:

Modeling the Plasmasphere Dynamics with Data Assimilation Dr. Anders M. Jorgensen New Mexico Tech Socorro, New Mexico, USA The Earth’s plasmasphere is a region of dense plasma, originating in the ionosphere, extending nearly to geostationary orbit. The precise extent of the plasmasphere is dynamic. Knowing the exact distribution of plasma in the plasmasphere is important as an input to coupled magnetospheric models. In particular, density gradients inside the plasmasphere and at the plasmapause, are important in controlling waves which are responsible for the growth and decay of the radiation belts. At the most basic level the plasmasphere can be described in terms of plasma exchange with the ionosphere and convection due to an imposed electric field. At that level plasmasphere modeling is relatively simple. However there is currently insufficient knowledge of the drivers, particularly the electric field, to model the plasmasphere boundaries at the most accurate level to provide sufficient quality inputs to wave and radiation belt models. The solution to this problem is to use a data assimilation approach. Data assimilation wraps a feedback loop around the plasmasphere model in which free, ideally unknown, model parameters are adjusted to maximize the agreement between the model and observations. There are many possible implementations of this feedback loop. We use the Ensemble Kalman Filter in which a statistical ensemble of models tracks the observations through linear transformations. In this presentation I will discuss the plasmasphere and observations as well as some examples of data assimilation.

  • Kép_1
    Permalink Gallery

    Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: KOCSIS KÁROLY, az MTA CSFK FTI IGAZGATÓJA

Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: KOCSIS KÁROLY, az MTA CSFK FTI IGAZGATÓJA

– Kedves Károly! Mikor döntötte el, hogy geográfus szeretne lenni? Volt esetleg olyan időszak, amikor más irányban mélyült el az érdeklődése, vagy mindig is a földrajz vonzotta?

– A rövid válaszom: korán – soha – mindig. Ennél kicsit bővebben: A geográfia, a tér tudománya hidat képez a természet- és társadalomtudományok között, melyek ismereteit igyekszik szintetizálni a térbeliség alapján. Mindezzel természetesen a kisgyermek még nincs tisztában, ahogy annak idején én sem voltam. Amire a földrajzos pályára vezető úton biztosan emlékszem az a térbeli tájékozódás iránti korai vágy, a mindenféle térképek iránti rajongás és kiváló (jászladányi) általános iskolai és (jászapáti) gimnáziumi földrajz tanáraim személyes példamutatása volt. A későbbi témaválasztásomnál jelentős szerepet játszhatott az a tény, hogy kora gyermekkoromban rábukkantam anyai nagymamám földrajzi atlaszára, melyben természetesen még hazánk a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország szerepelt a honismereti térképek között. Közülük különösen megragadott az ún. „néprajzi” (ma úgy mondanánk etnikai) térkép, mely elképesztően sok nemzet együttélését, mozaikszerű keveredését mutatta az évezredes területen. Ez az 1920-as években kiadott atlasz mondanom sem kell, hogy szinte köszönő viszonyban sem volt azokkal, melyekből az 1960-as, 70-es években nekünk kellett tanulnunk. Ennek is köszönhető, hogy érdeklődésem, később kutatási területem, szinte soha nem állt meg a jelenlegi magyar államhatárnál. Ehhez persze 1990 előtt az egyetemen (KLTE-n), majd munkahelyemen (MTA FKI-ban) olyan tanárokra és munkatársakra, „patrónusokra” volt szükségem, akik megvédtek a politikai kellemetlenségektől és biztosították, hogy az akkor tiltott etnikai, politikai földrajzi kérdésekkel foglalkozzak, ráadásul Kárpát-medencei dimenzióban. A társadalmi problémák térbeli, földrajzi vonzatai és a történettudomány azonban úgy bilincseltek le, hogy a lábam mindvégig a „földön állt”, azokat mindvégig a természeti környezetbe ágyazottan szemléltem. Mindezt úgy értem el, hogy a gimnáziumban matematika-fizika szakos voltam, a KLTE-n pedig a TTK-ra járva a földrajz mellett a biológia szakot […]

IX. Geomatika Szeminárium Sopronban

 

November 13-14-én immár kilencedik alkalommal került sor a nagy hagyományokkal rendelkező tudományos rendezvényre az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben. A Szemináriumon az ország különböző intézményeiből érkezett 54 kutató, egyetemi oktató, PhD-hallgató és szakember vett részt.

Wesztergom Viktor igazgató úr köszöntő szavait követően a kétnapos rendezvényen 5 szekcióban 30 előadás hangzott el geomatematika, nehézségi erőtér, műholdas méréstechnikák, geodinamika és mozgásvizsgálat, távérzékelés és GIS témakörökben. (tovább…)

Prof. Earle Williams – Lightning and Climate

Meghívó előadásra

Prof. Earle Williams (Massachusetts Institute of Technology, USA) az MTA vendégkutatói-programja révén kapcsolódott be a soproni Geodéziai és Geofizikai Intézet tudományos tevékenységébe. A vendégprofesszor „Lightning and Climate” című előadására november 18-án du. 13.00 órai kezdettel Budapesten, az MTA Székházban kerül sor.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Meghívó

Amerikai vendégkutató Sopronban

Earle Williams: Atmospheric Electricity – Exploitation of the Global Circuit for Climate and Space Physics

Prof. Earle Williams (Massachusetts Institute of Technology, USA) az MTA vendégkutatói-programja révén kapcsolódik be a soproni Geodéziai és Geofizikai Intézet tudományos tevékenységébe. A két intézet közötti, több évre visszatekintő tudományos együttműködés keretében a professzor és a soproni LED-KÉM (Légköri elektrodinamikai és kémiai kutatócsoport) kutatócsoport a globális villámtevékenység és ezen keresztül a klímaváltozás megfigyelését végzik Schumann-rezonancia mérések alapján.

Earle Williams professzor négy részes előadássorozatán légköri elektromosság témakörben az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben vehetnek részt az érdeklődők.

A részletes program megtekinthető itt.

  • Courtillot
    Permalink Gallery

    KLÍmaRendszer (KLÍR) – Dangerous global warming: myth or reality?

KLÍmaRendszer (KLÍR) – Dangerous global warming: myth or reality?

 

Az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet egyik új, kiemelt kutatási területe a klímarendszer fizikai vizsgálata. A KLÍmaRendszer (KLÍR) projekt keretében Prof. Vincent Courtillot, a Francia Tudományos Akadémia tagja, az Université Paris Diderot emeritus professzora, az IPGP (Institut de Physique du Globe de Paris) volt főigazgatója látogat Magyarországra október végén. A geofizikus professzor előadásaira október 28-án Sopronban, az MTA CSFK GGI-ben, október 29-én Budapesten, az MTA Székházban kerül sor.

A budapesti részletes program megtekinthető itt.

 

 

 

 

 

 

 

  • Header-GEM_ISC.png.632x297_q85_crop
    Permalink Gallery

    Előadássorozat az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumban

Előadássorozat az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumban

Bondár István geofizikus (szeizmológus), a Nemzetközi Szeizmológiai Központ (ISC – International Seismological Centre, London) vezető kutatója a közelmúltban tért vissza Magyarországra. Az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársaként 2014. szeptember 30-án előadássorozat keretében bemutatja az IASPEI (International Association of Seismology and Physics of the Earth’s Interior) Reference Event List adatbázist, ismerteti az ISC helymeghatározási algoritmus részletes leírását, illetve beszámol a hozzá kapcsolódó további fejlesztésekről, valamint az ISC-GEM (Global Earthquake Model) globális műszeres földrengés katalógusába nyújt betekintést az érdeklődők számára.

A kezdési időpontok és az előadások rövid összefoglalói megtekinthetők itt.

 

 

  • DA 4
    Permalink Gallery

    Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: DEMÉNY ATTILA, az MTA CSFK FŐIGAZGATÓ-HELYETTESE, az MTA CSFK FGI IGAZGATÓJA

Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: DEMÉNY ATTILA, az MTA CSFK FŐIGAZGATÓ-HELYETTESE, az MTA CSFK FGI IGAZGATÓJA

– Kedves Attila! Mikorra datálható a földtudományok iránti érdeklődésének kezdete? Egyenes út vezetett az okleveles geológus diplomáig és a geokémia világa felé?

– Nem volt teljesen egyenes. Persze úgy szokott kezdődni, hogy az ember gyerekként kavicsokat gyűjtöget, de gyerekkoromban én vegyész akartam lenni. A kémia egészen korán elvarázsolt. Apám kémia tanár, a gimnáziumban én is kémia szakos lettem. A budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium akkor még egy igen jó hírű gimnázium volt, kiváló tanárokkal. Ásványgyűjtő szakkörre jártam, ahol nagyon megtetszettek az ásványok, ezáltal a geológia is, így esett aztán a választásom a geológus szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az egyetem elvégzése után – valószínűleg a vegyészet iránti vonzalom miatt – inkább a geokémia felé irányult az érdeklődésem, kőzettan-geokémiával kezdtem foglalkozni. Ekkor következett egy érdekes kanyar, ami egy belülről fakadó kötődés lehetett, mert minden előzmény nélkül elkezdtem utánaolvasni a stabilizotóp-geokémiának. Grafitokkal, grafitok ásványtanával foglalkoztam akkoriban, és a szakirodalomban a stabilizotóp-geokémiai vizsgálatokkal – szénizotóp-vizsgálatokkal – találkoztam, ami annyira megtetszett, hogy pályáztam egy ösztöndíjra az Utrechti Egyetem stabilizotóp laboratóriumába. A Magyar Ösztöndíjbizottság támogatásával egy öt hónapos tanulmányúton vettem részt. Hazatérésem után fél évvel Pantó György – a Geokémiai Kutatólaboratórium akkori igazgatója – egy stabilizotóp labor kiépítésére nyert támogatást az OTKA-tól, és alkalmazott engem. Innentől már egyenes volt az út. Visszagondolva azt mondhatom, hogy nagyjából determinált volt az idáig vezető útvonal. (tovább…)