A Földrajztudományi Intézet akkreditált kutatócsoportjai

Etnikai- és politikai földrajzi Kutatócsoport - Prof. Dr. Kocsis Károly
A kutatócsoport vezetője: Kocsis Károly, az MTA lev. tagja
Tagok: Tátrai Patrik (PhD), Karácsonyi Dávid (PhD), Erőss Ágnes
Külső tagok: Bottlik Zsolt, Farkas György, Győri Róbert
Kutatási témák:1. A Kárpát-medencei etnikai térszerkezet és térfolyamatok recens változásainak kutatása: Az intézet közfeladatainak megfelelően, a nemzet- és honismereti kutatásokba ágyazottan a kutatás célja az etnikai konfliktusok földrajzi-politikai hátterének feltárása, az etnikai folyamatok irányának kutatása a legújabb Kárpát-medencei népszámlálási adatok tükrében.2. A bevándorlás és az etnikai szegregáció területi mintázatai Budapesten: A kutatás a Budapesten élő külföldi, illetve migráns gyökerű, különböző etnikumú népesség migrációjának sajátosságait, illetve területi eloszlását, szegregációját vizsgálja.3. A turizmus etnikai földrajzi sajátosságainak vizsgálata a Kárpát-medencében: A kutatás fő célja a turizmus közösségi kohéziós erejének, az ezzel összefüggő településfejlesztő és életminőség-növelő hatásának etnikai földrajzi vizsgálata.4. A választói magatartás területi sajátosságai a Kárpát-medencében: A rendszerváltás utáni választási eredmények területi jellegzetességeiből jól érzékelhető mind a klasszikus törésvonalak felbukkanása, mind az etnikai-felekezeti-kulturális megosztottság. A kutatás fő célja, hogy bemutassa a pártok területi beágyazottságát, és ezen keresztül a társadalom azon – hagyományos és új – különbségeit, amelyek mentén a választói magatartás és a pártpreferenciák elkülönülnek.

5. Az etnikai-kulturális sokszínűség, az ehhez kapcsolódó térhasználati sajátosságok és konfliktusok földrajzi vizsgálata.

Külföldi kapcsolatok: A terület és témakör eredményes kutatásához szükséges, évtizedes kutatási együttműködési partnerek: Bern (BE Földrajzi Intézet), Bécs (OTA, Város- és Regionális Kutatások Intézete), Pozsony (Comenius Egyetem, Reg.földr. Tsz.; SZTA Földrajzi Intézet), Kijev (UTA, Földrajzi Intézete), Varsó (LTA Földrajzi Intézete), Kolozsvár (BBE Földrajzi Kar), Bukarest (RTA, Földrajzi Intézet), Újvidék UE Földrajzi Intézete), Zágráb (ZE Földrajzi Intézet), Ljubljana (LE Földrajzi Intézet)
Beszámoló a 2014-ben végzett tudományos munkáról

Késő neogén geomorfológiai szintek vizsgálata a Kárpát-medencében - Geomorfológiai térképezés Kutatócsoport - Dr. Schweitzer Ferenc
A kutatócsoport vezetője: Schweitzer Ferenc
Tagok: Jakab Gergely, Kis Éva, Viczián István, Varga György, Balogh János, Szeberényi József
Külső tagok: Nagy István, Fábián Szabolcs Ákos, Prodán Tímea Hajnal, Varga Gábor
Kutatási témák:1. A Pannon-medence késő neogén domborzatfejlődése:
Új szemléletű értékelést készítünk a Paratethys részmedencéi, így a Kárpát-medence belsejének a késő neogén és pliocén során végbement fontosabb geomorfológiai folyamatairól, az ezek eredményeként létrejött formákról, valamint korukról. A téma globalitása megkívánja, hogy geofizikusok és geomorfológusok a kormeghatározásokban, morfometriai mérésekben, fedett üledékek rétegtani helyzetének felderítésében együtt dolgozzanak. A felszín alatti képződmények értékváltozásaink meghatározására, keresztszelvények szerkesztése, valamint a réteghatárok alapján az ősdomborzat, ősvölgyek, meanderek kimutatására: földradar (GPR), VLF, elektromágneses berendezés, nagy érzékenységű rádiófrekvenciás pronmagnetométer, frekvenciás, illetve szeizmikus berendezés. A kutatás prioritása egyrészt a magyar tudományosságnak feladata, másrészt nemzetközi jelentőségű is, főként a paleoklimatológiai ciklusok múltbeli és jövőbeli változásainak vizsgálata miatt is.2. Felszíni és felszín alatti domborzat a klorid tartalmú vizek és más kísérő jelenségek lehetséges kapcsolata a földrengésekkel, különös tekintettel az üledékes medencékre:
Munkánk során értelmezzük, rekonstruáljuk a különböző korú, felszíni és felszín alatti domborzatot, a térképen kiszerkesztjük a tektonikai vonalakat, vizsgáljuk a magas klorid-tartalmú mélységi vizek adatait. A vizek klorid tartalmának magasabb értéke összefüggésbe hozható az aljzat emelkedésével, illetve süllyedésével vagy a szerkezeti vonalakkal. A kutatás Magyarország állampolgárainak védelmét, mindennapi életüket fenyegető természeti veszélyforrások kiszámíthatóbbá tételét célozza.3. Omlásveszélyes magaspartok – magaspartvédelmi módszerek:
A kutatás célja egy adott régióban omlásveszélyes magaspartokkal rendelkező települések feltárása, térképezése és a felszínmozgásokkal veszélyeztetett kultúrtáj várható átalakulásának természeti és társadalmi kockázatainak felmérése, valamint a geomorfológiai adottságokhoz igazodó partvédelmi módszerek kidolgozása. A kutatás eredményeként a geomorfológiai, környezetvédelmi, tájvédelmi szempontokhoz igazodó partfal rehabilitációs javaslatokat fogalmazunk meg.4. A magyarországi Tisza völgy árvízvédelmi biztonsága és a klímahatások kapcsolata:
A Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának fokozására a rendkívüli árvizek károkozás nélküli levezetése érdekében az egyik alapvető feladat a folyó nagyvízi medrének rendezése.
A tervezett geomorfológiai kutatások alapján megoldásokat javaslunk, melyek szerint ahol a felszín adottságai lehetővé teszik, ott a folyónak vissza kell adni a szabad mozgásteret és ezzel megteremteni a hagyományos vízgazdálkodás feltételeit, valamint vizsgáljuk a vészvíztározók és a meglévő veszélyeztetett vízépítési műtárgyak környezetét az árvízvédelmi biztonság szempontjából.
Külföldi kapcsolatok: Horvátország (Zágrábi Egyetem), Kína (State Key Laboratory of Loess and Quaternary Geology, Chinese Academy of Sciences), Svájc (Université de Neuchatel), Németország (Freie Universität Berlin) Oroszország (Institute of Geography-Russian Academy of Sciences), Kanada (Agriculture and Agri-Food Canada, Ottawa)
Beszámoló a 2014-ben végzett tudományos munkáról

Litoszféra-bioszféra interakciók Kutatócsoport - Dr. Szalai Zoltán
A kutatócsoport vezetője: Szalai Zoltán
Tagok: Jakab Gergely, Madarász Balázs, Sipos Péterné Tóth Adrienn, Balogh János, Mészáros Erzsébet, Kiss Klaudia
Külső tagok: Sipos Péter, Németh Tibor, Balázs Réka, Horváth Szabó Kata, Zboray Nóra, Kása Ilona
Kutatási témák:E kutatócsoport az élettudományi kapcsolatokkal rendelkező földtudományi kutatásokon túl a természetföldrajzi laboratóriummal kapcsolatos módszerfejlesztéseknek és külső megbízású munkáknak kíván keretet biztosítani. Ebből következőleg a Litoszféra-bioszféra interakciók kutatócsoport a következő három évben az alábbi témákra kíván összpontosítani:1. A térbeli mintázatok és a főelemek (vas, szén, nitrogén) biogeokémiai körforgásának kapcsolata:
A természetes és ember által kialakított növényzeti mintázatok jelentős mértékben befolyásolják a fő és nyomelemek helyi szintű körforgását. Ennek hátterében részben a mikro-klimatikus különbözőségek, valamint a gyökérkörnyezetben lejátszódó folyamatok, részben pedig az erózió befolyásolása által történik.
A gyökérkörnyezetben lejátszódó folyamatokat természetközeli vizes élőhelyek (C, N, Fe) és dombvidéki szántók gyepes sávjaiban (SOC ásványosodási folyamatok) kívánjuk vizsgálni. Az erózióval kapcsolatos folyamatok kutatása során elsősorban a megmozdult anyag szervesszén tartalmának változásaira fókuszálunk. Ezekhez a vizsgálatokhoz laboratóriumi esőszimulátoros módszerfejlesztési kutatást is tervezünk.2. Mintaelőkészítési és mérési módszerfejlesztés lézerdiffrakciós szemcseanalízishez:
A nemzetközi együttműködésben tervezett kutatás elsősorban a bevett mintaelőkészítési eljárások összehasonlító elemzése alapján anyagspecifikus előkészítési protokoll fejlesztését célozza.3. Csapadékbeszivárgási monitorozó vizsgálatok a Püspökszilágyi RHFT területén:
Külső megbízású munka, mely az RHFT aktív zónájában két automata állomás segítségével követi a csapadékvíz mélybeszivárgását a tárolótér környezetében.4. Hipespektrális távérzékelés laboratóriumi validációja A kutatás célja az üledék- és talajmintákban hagyományos laboratóriumi módszerekkel mért ásványi és kémiai összetétel párhuzamosítása laboratóriumi reflektancia spektrumokkal, majd ennek megfeleltetése
hiperspektrális légifotók és űrfelvételek adataival.
Külföldi kapcsolatok: University of West England – Bristol, UK. Kapcsolattartó: Colin Booth, associate professor. A talajok szervesanyag tartalmának kvantitatív és kvalitatív vizsgálatával kapcsolatban Slovak University of Agriculture, Department of Biometeorology and Hydrology, Nyitra, Szlovákia: Elena Kondrlová, Szemcseanalízissel kapcsolatos kutatás.
Beszámoló a 2014-ben végzett tudományos munkáról

Lösz és negyedidőszaki Kutatócsoport - Dr. Kis Éva
A kutatócsoport vezetője: Kis Éva
Tagok: Schweitzer Ferenc, Viczián István, , Varga György, Balogh János, Bradák Balázs, Szeberényi József, Őrsi Anna.
Külső tagok: Fábián Szabolcs Ákos, Kovács István Péter, Prodán Tímea Hajnal, Varga Gábor
Kutatási témák:1. Faunaszukcessziókat tartalmazó ismert Kárpát-medencei lelőhelyek környezete ősföldrajzi változásainak vizsgálata:
A kutatás keretében faunaszukcessziókat tartalmazó Kárpát-medencei feltárásokat elemzünk. Célunk, hogy a vizsgált területek őskörnyezeti (ősdomborzat, őséghajlat, ősvízrajz, stb.) változásaira, illetve fejlődéstörténetükre vonatkozó ismereteinket pontosítsuk. A vizsgálatok keretében a vezető kutató által kidolgozott környezetjelző kiértékelő módszerrel és újonnan bevezetett módszerekkel (oxigén-izotópos vizsgálat, vörösségi index, geofizikai módszerek /a felszín alatti képződmények értékváltozásaink meghatározására, keresztszelvények szerkesztése, valamint a réteghatárok alapján az ősdomborzat, ősvölgyek, meanderek kimutatására: földradar (GPR), VLF, elektromágneses berendezés, nagy érzékenységű rádiófrekvenciás pronmagnetométer, frekvenciás, illetve szeizmikus berendezés/) vizsgáljuk a késő neogén környezeti változásokat. A kapott eredményeket teljes rétegsorú jégmagokkal és mélytengeri üledékek adataival is párhuzamosítjuk, különös tekintettel a Heinrich eseményekre. Ezáltal a gyakran problémás kormeghatározási nehézségeket relatív rétegtani helyzet meghatározásával is próbáljuk kiküszöbölni.2. A glaciális-interglaciális hullóporos szedimentáció dinamikájának és paleocirkulációs folyamatoknak a rekonstrukciója löszsorozatok alapján:
A Kárpát-medence területét fedő nagyvastagságú lösz-paleotalaj sorozatok finomrétegtani és szedimentológiai elemzésével lehetőség nyílik a múltbéli porhullások mértékének (szedimentációs ráta, porfluxus), a légköri porkoncentrációnak és poranyagot szállító szélrendszereknek a rekonstrukciójára. A jelenkori porviharok megfigyelései során azonosított kéttípusú szedimentációs mechanizmus (epizodikus porviharok és állandó háttérpor leülepedése) szintén azonosítható válik a hullóporos eredetű üledékek szemcseeloszlás-görbéinek matematikai-statisztikai felbontásával, lehetőséget teremtve így a helyi, illetve a nagytávolságból (pl. Szahara) érkező poranyag elkülönítésére.3. A Közép-Európai nagy vastagságú löszök kialakulási feltételeinek magyarázata, a felszíni és a felszín alatti periglaciális jelenségek ősdomborzatra és ősvízrajzra gyakorolt hatása:
A közép-európai löszösszletek vastagságában jelentős eltéréseket figyelhetünk meg, melynek hátterében több tényező együttes szerepe áll. A fennoskandináv jégtakaró és az alpi eljegesedési központ közti jégmentes korridorból a nyugat/északnyugati és a főnjellegű szelek hatalmas mennyiségű port fújtak ki a glaciálisok során. Ez a poranyag a megfelelő geomorfológiai jellemzőkkel bíró térségekben felhalmozódott, az egykori domborzati formák szintkülönbségeit kiegyenlítette és részben átörökítette. A legnagyobb vastagsággal bíró löszsorozatok sok helyütt lényegében egymásra települt dellék sorozatából állnak. Gazdasági jelentőségük: talajvíz és rétegvíz források kibukkanási helyeinek kijelölése. Vizsgáljuk a periglaciális felszínformálódást, a jellemző formákat és az azokat kialakító folyamatokat.4. Negyedidőszaki őskörnyezeti viszonyok és rétegtani problémák vizsgálata – paleotalajtani közelítés:
Összetett őskörnyezeti helyzetben kialakult, párhuzamosan fejlődő szelvény-együttesek komplex vizsgálata. Az azonos rétegtani szintbe sorolt, de paleogeomorfológiai, őskörnyezeti viszonyok miatt (pl. mélyedésben kialakuló paleotalaj komplexumok, aggradáló, vagy éppen kiékelődő paleotalajok), lokális változékonyságot mutató paleotalaj szintek összehasonlító vizsgálata, párhuzamosítása.
Paleotalajtani genetikai osztályozási rendszer kialakítását megcélzó sokirányú vizsgálat-sorozat, komplex talajképződési és fejlődési modell felvázolása paleotalajok és recens talajszelvények összehasonlító elemzésével.
Rétegtani kérdések tisztázása a paleotalajok vizsgálatával.
A paleotalajok vizsgálata során alkalmazott módszerek: szedimentológia, TOC, CaCO3, UV-Vis-NIR spektrofotométer, derivatográf, mikromorfológiai vékonycsiszolatok), esetlegesen frekvencia függő mágneses sztuszceptibilitás és mágneses szuszceptibilitás anizotrópia vizsgálatok.
Külföldi kapcsolatok: Horvátország (Zágrábi Egyetem), Kína (State Key Laboratory of Loess and Quaternary Geology, Chinese Academy of Sciences), Svájc (Université de Neuchatel), Németország (Freie Universität Berlin), Oroszország (Institute of Geography-Russian Academy of Sciences), Kanada (Agriculture and Agri-Food Canada, Ottawa)
Beszámoló a 2014-ben végzett tudományos munkáról

Magyar Nemzeti Atlasz Kutatócsoport - Prof. Dr. Kocsis Károly
A kutatócsoport vezetője: Kocsis Károly
Tagok: Kovács Zoltán, Michalkó Gábor, Horváth Gergely, Keresztesi Zoltán, Nemerkényi Zsombor, Agárdi Norbert, Bradák Balázs , Kovács Anikó, Szabó Balázs , Szabó Renáta , Poór István
Külső tagok: Klinghammer István, Márton Mátyás, Zentai László, Gercsák Gábor, Győrffy János, Elek István, Farkas Zoltán, Gede Mátyás, Faragó Imre
Kutatási téma:A Magyarország Nemzeti Atlaszának (MNA) új kiadása (30 év után) hagyományos (analóg, nyomtatott), DVD és online változatban látna napvilágot 2015-2018 között (2013-as projekt kezdés esetén). A hagyományos és DVD változat négy kötetből állna (1. A magyar állam és nemzet – bevezetés, 2. Természeti környezet, 3. Társadalom, 4. Gazdaság). Az MNA online (nyilvános és korlátozott, kormányzati hozzáférésű) változat a munkálatok előrehaladásával párhuzamosan, folyamatosan válna elérhetővé az erre a célra kialakított honlapon, ahol az egyes témakörök (a feltételek meglététől függően) folyamatosan újulnának (Online MNA Nonstop). A kutatás közvetlen előzménye a kutatócsoport vezetője által szerkesztett országimázs atlasz angol és magyar változata: Hungary in Maps (2009), Magyarország térképekben (2011).
Külföldi kapcsolatok: A kutatócsoport tagja (Zentai L., ELTE) a Nemzetközi Térképészeti Társulás (International Cartographic Assotiation, ICA) jelenlegi főtitkára. Évtizedes szakmai együttműködési kapcsolat: Commission on Atlases of the ICA (Jordan, P. Bécs, OTA), Institut für Länderkunde (Lipcse, Német Nemzeti Atlasz), UTA Földrajzi Intézet (Kijev, Ukrán Nemzeti Atlasz), egyéb atlasz-kartográfiai együttműködés (pl. Pozsony, Ljubljana, Zágráb, Bukarest, Zürich, Varsó, Moszkva, Minszk).
Beszámoló a 2014-ben végzett tudományos munkáról

Recens természetföldrajzi folyamatok és tájkutatás Kutatócsoport - Dr. Kertész Ádám
A kutatócsoport vezetője: Kertész Ádám
Tagok: Jakab Gergely, Madarász Balázs, Sipos Péterné Tóth Adrienn, Szalai Zoltán, Viczián István, Őrsi Anna
Kutatási témák:1. Az árkos erózió kutatása a munkacsoport által készített országos vízmosás sűrűség térkép és az ehhez készített GIS adatbázis statisztikai feldolgozása és a GIS adatszintek elemzése alapján.2. A környezetkímélő mezőgazdaság természetföldrajzi és ökológiai hatásának elemző értékelése. A gyepes sávoknak a talajerózió és lefolyás mérséklésében betöltött jelentőségének vizsgálata.3. Az erózió által mozgatott talaj szerves szén összetétele térbeli változásainak nyomon követése. A kutatás során három, az erózió által leginkább érintett talajtípust vizsgálunk, melyeken intenzív szántóföldi művelés folyik.4. A Magyarország területén ható tájdegradációs folyamatok vizsgálata . A téma nemzetközi szempontból is és a hazai tudomány és gyakorlat szempontjából is igen jelentős, hiszen a hazai tájak természetes állapotának fenntartását, javítását szolgálja. A tájdegradáció és az elsivatagosodás kutatásának fontosságát a klímaváltozás következményeként egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események hatása is indokolja.

5.A természeti és táji erőforrások feltárását végezzük az egri modell régióban. Ennek során a földhasználati konfliktusok, a mezőgazdasági alkalmasság, a megújuló energiák szempontjából való alkalmasság, továbbá az ökoszisztéma-szolgáltatások és potenciális primer produkció vizsgálatát végezzük.

Belföldi és külföldi kapcsolatok: Hazai kapcsolataink közül kiemeljük a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszékén Madarász Balázs (PhD) adjunktussal való kapcsolatunkat. A munkacsoport nemzetközi kapcsolatrendszerének legfontosabb fémjelzői az elmúlt két évtizedben elnyert EU keretprogram projektek, valamint a kétoldalú együttműködési projektek. A több évtizede tartó szoros együttműködés közül kiemeljük a következőket: Professor Jean Poesen, Catholic Universtiy of Leuven, Professor Mike Fullen, School of Applied Sciences, Wolverhamton Polytechnics, , Professor Donald Gabriels, International Centre for Eremology, Dr. Josef Krecek, Faculty of Civil Engineering, Department of Hydaulics and Hydrology, Techchnical Univerisity of Prague.A vállalkozási szférában működő, finanszírozott projekt keretében megvalósuló, 10 éve tartó kapcsolatban állunk a Syngenta Hungary Kft, illetve a Syngenta International AG céggel.A munkacsoport vezetőjét többször kérte fel a FAO a Nyugat Balkáni térséggel kapcsolatos projektek keretében előadás tartására, illetve a budapesti székhelyű FAO REU iroda (Regional Office for Europe and Central Asia) képviseletére.
Beszámoló a 2014-ben végzett tudományos munkáról

Térbeli mobilitás Kutatócsoport - Dr. Michalkó Gábor
A kutatócsoport vezetője: Michalkó Gábor, az MTA doktora
Tagok: Kiss Edit Éva (DSc), Tiner Tibor, Karácsonyi Dávid (PhD), Erőss Ágnes
Kutatási témák:A térbeli mobilitás korunk társadalmi-gazdasági folyamatainak egyik meghatározó jelensége. A térbeli mobilitás többféle megközelítésben értelmezhető, a lakó- és munkahelyváltozás (migráció), a szabadidős és rekreációs célú utazások (turizmus), valamint a hivatással összefüggő környezetváltozás (áruszállítás, iparvállalatok telephelyei közötti mobilitás, üzleti turizmus stb.) napjainkban a fejlett és a fejlődő országok lakosságának létformájává vált. Ezzel összefüggésben a kutatócsoport fő feladata az iparvállalatok mozgásának, “vándorlásának”, a mobilitást lehetővé tevő közlekedési, logisztikai adottságoknak, a szabadidős és hivatásturizmusnak, valamint a munkaerő, a népesség ingázásának és migrációjának a kutatása. A térbeli mobilitás jelenségeinek, különösen a közöttük húzódó határterületek feltárását, a magyarországi vonatkozások és a kapcsolódó nemzetközi relációk vizsgálatát az alábbi problémák mentén tervezzük: – Az ipari beruházások és közlekedési kapcsolataik térszerkezeti összefüggései Magyarországon – A közlekedési, kommunikációs kapcsolatok a gazdasági mobilitásban – Magyarország láthatatlan turizmusa, a nem konvencionális turisztikai mobilitás gazdasági, társadalmi és környezeti vonatkozásai – Migration between Eastern Partners (Belarus, Georgia, Ukraine, Moldova) and the Visegrad Countries (EASTMIG) kutatási program A kutatócsoport tagja az Európai Migrációs Hálózat Magyarországi Nemzeti Hálózatának.
Külföldi kapcsolatok:IGU Commission on Global Change and Human Mobility (GLOBILITY)
Beszámoló a 2014-ben végzett tudományos munkáról
Várostérségi és urbanizációs kutatócsoport - Kovács Zoltán
A kutatócsoport vezetője: Kovács Zoltán, DSc MTA
Tagok: Kiss Edit Éva (DSc), Egedy Tamás, Tátrai Patrik, Karácsonyi Dávid, Szabó Balázs, Erőss Ágnes
Kutatási témák:- A poszt-szocialista urbanizáció összehasonlító vizsgálata Kelet-Közép-Európa országaiban- A magyar városok gazdasági és társadalmi térszerkezetének átalakulása- A városfelújítás környezeti és társadalmi hatásai- A lakóhelyi szegregáció és társadalmi kirekesztés földrajzi vizsgálata

- Az életminőség területi különbségei a településhierarchia különböző szintjein

Külföldi kapcsolatok:Kovács Z. részt vesz a CNRS támogatású, “GDRI Espaces et Réseaux Urbains” nemzetközi kutatói hálózat munkájába. A hálózat a poszt-szocialista városi átalakulás területi folyamatainak összehasonlítását tűzte ki céljául.
Karácsonyi D. az EASTMIG nemzetközi kutatási konzorciumot szervezi, amelyben 4 visegrádi és 4 keleti partner vesz részt: prágai Károly Egyetem, a Varsói Egyetem, a Comenius Egyetem, a Belarusz Állami Egyetem, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Földrajzi Intézete, továbbá a Transznisztriai Állami Egyetem (Tiraszpol) és a Tbiliszi Állami Egyetem.
Beszámoló a 2014-ben végzett tudományos munkáról