Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet korábbi akkreditált kutatócsoportjai

CoRoT Magyar Asztroszeizmológiai Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Paparó Margit
A kutatócsoport vezetője: Paparó Margit
Tagok: Markus Hareter (AT), Benkő József, Bognár Zsófia
A kutatócsoport bemutatása:A csoport 2005-ben alakult a CoRoT (Convection, Rotation and planetary Transits, konvekció, rotáció és bolygóátvonulás) űrprojekt előkészítő munkáinak támogatására a PECS keretében. Feladatunk a mai napig a magyar műszeres lehetőségeket kiválóan felhasználó többszín-fotometriai kiegészítő mérések gyűjtése, illetve a CoRoT fél éves folyamatos adatsorainak feldolgozása. A kutatási terület súlyát az a tény adja, hogy a csillagok fotoszférája alá nem látunk be közvetlenül. Az asztroszeizmológia az egyetlen lehetőség a csillagok belsőbb rétegeinek tanulmányozására. A csillagokban az energiaáramlás szakaszossága miatt önfenntartó rezgések gerjesztődnek, melyek hullámként haladnak tovább. A rezgések a csillag felszínén fényesebb és sötétebb (magasabb és alacsonyabb hőmérsékletű) területeket alakítanak ki, melyek egy-egy adott frekvenciára jellemzőek. A különböző frekvenciájú hullámok különböző mélységig hatolnak a csillag belsejébe, majd visszaverődnek. A frekvenciák között mérhető különbség az azon területre jellemző paramétereket (nyomás, sűrűség, hőmérséklet, hangsebesség és kémiai összetétel) adja meg, ahol csak az egyik hullám halad át. Minél több és pontosabb frekvenciát tudunk meghatározni a megfigyelések alapján és minél több rezgésnek tudjuk megadni az azonosítására jellemző paramétereket (radiális, horizontális, azimutális kvantumszámokat), annál részletesebb lesz a csillag belső szerkezetéről alkotott kép. Mivel a CoRoT űrtávcső nem mér kalibrált hullámhossz tartományokban, a földi többszín-fotometria mérések fontosak a nagyszámú vizsgált csillag típusának meghatározásánál és a rezgések azonosításánál.A csoport aktuális tagjainak tudományos profiljától függően különböző jellegzetes rezgéseket mutató csillagtípusokat vizsgálunk. Még mindig foglalkozunk Blazhko modulációt mutató RR Lyrae csillagokkal (radiális pulzáció), de a jövőben a vizsgálataink zömét Delta Scuti (nyomási rezgések) és Gamma Doradus (gravitációs rezgések) csillagok alkotják. Ezekben a nem-radiálisan pulzáló csillagokban a több frekvencia jelenléte vezet el az asztroszeizmológia szintjéig. Új módszereket keresünk a rezgések azonosítására, felhasználva a nagyszámú frekvencia közötti regularitásokat. Az új frekvencia modulációs (FM) módszert használjuk kettős rendszer kimutatására, a pályaparaméterek, a relatív tömeg és a radiális sebesség meghatározására.Mivel a csillagok a Világegyetem alapvető építőkövei és az exo-bolygók is a csillagok körül keringenek, a csillagok fizikájának jobb megértése nélkül más területek sem teljesedhetnek ki. A csoportot a Magyar Űrkutatási Irodán keresztül az ESA PECS projektje támogatja. Jelenleg 2013 végéig van érvényes szerződésünk, melynek folytatásáról az idén születik döntés. A 2013-ban rendelkezésünkre álló összeg 30 000 EURO. Az utolsó mérföldkő teljesítése után még 15 000 EURO hívható le 2014 elején

Tovább a kutatócsoport honlapjára

Gaia Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Szabados László
A kutatócsoport vezetője: Dr. Szabados László
Tagok: Klagyivik Péter, Marschalkó Gábor,
A kutatócsoport bemutatása:A Gaia DPAC 7. koordinációs egysége (CU7) Specific Object Studies munkacsoportja keretében főként a pulzáló változócsillagok megfigyelhető viselkedésének vizsgálata, különösen a cefeida típusú változócsillagok terén és az ezekhez kapcsolódó szimulációk végzése. A cefeidák ugyanis alapvető távolságindikátorok az Univerzum távolságskálájának meghatározása során.A Supplementary Observations munkacsoport keretében a Piszkéstetői Obszervatórium teleszkópjaival fotometriai észlelések végzése. A megfigyelések részben a Ground-Based Observations for Gaia (GBOG) csoporttal koordinálva történnek. 2010-ben csatlakoztunk a Gaia Follow-up Network (FUN) együttműködéshez és a Gaia Science Alerts munkacsoporthoz.

Tovább a kutatócsoport honlapjára

Konkoly Blazhko Survey Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Jurcsik Johanna
A kutatócsoport vezetője: Dr. Jurcsik Johanna
Tagok: Szeidl Béla, Sódor Ádám, Smitola Péter
A kutatócsoport főbb kutatási témái:Periódus kettőződés és további frekvenciák a KBS [V759 Cyg (2011); CZ Lac (2010)] és Kepler Blazhko-csillag adatokban.
IPM analízis Balzhko csillagok többszínfotometriai adataira.
Az IPM finomhangolása M3 változók fotometriai/spektroszkópiai mérései alapján.
Az IPM ellenőrzése a DR And fotometriai/spektroszkópiai mérései alapján.
Az M15 változóinak vizsgálata archív fotografikus és CCD adatok alapján.
a [Fe/H](Fourier parameterek) formula kalibrálása gömbhalmazokra.
Felhang pulzátorok modulációinak vizsgálata.
Az M3 vörös óriáscsillagainak vizsgálata a 2011-es CCD mérések alapján.
A vörös óriások hosszú másodlagos periódusainak vizsgálata összehasonlítva a Blazhko csillagok viselkedésével. A fénygörbe – fizikai paraméter formulák kalibrálása ugriz szűrőkre.

Tovább a kutatócsoport honlapjára

Lendület Exobolygók és Csillagszerkezet Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Kiss László
A kutatócsoport vezetője: Dr. Kiss László
Tagok: Bányai Evelin, Benkő József, Derekas Aliz, Kővári Zsolt, Mező György, Nuspl János, Regály Zsolt, Sárneczky Krisztián, Simon Attila, Szabó M. Gyula, Szabó Róbert, Vida Krisztián.
A kutatócsoport kutatási témái:Címszavakban:
- fedési exobolygók tanulmányozása hazai és külföldi teleszkópokkal, illetve űrtávcsöves mérések alapján, bolygókeletkezési elméletek vizsgálata;
- sztelláris asztrofizikai kutatások a Kepler-űrtávcsővel és földfelszíni spektroszkópiai kampányokkal;
- kis égitestestek naprendszerekben;
- műszerfejlesztés a Piszkéstetői Obszervatóriumban;
a nagyfelbontású optikai spektroszkópia hazai meghonosítása

Tovább a kutatócsoport honlapjára

Lendület Korong Kutatócsoport (2012-2015) - Kóspál Ágnes
A kutatócsoport vezetője: Kóspál Ágnes
Tagok: Moór Attila, Regály Zsolt, Ábrahám Péter
A kutatási téma rövid leírása:A Nap és a hozzá hasonló csillagok, valamint bolygórendszereik keletkezése egyike az emberiség legősibb kérdéseinek. Ma ugyanez a téma a modern asztrofizika egyik legnagyobb erőkkel kutatott, legizgalmasabb területe. E kérdés megválaszolásához elengedhetetlen a csillagkörüli korongok szerekezetének és fejlődésének részletes vizsgálata. A kutatócsoport célja e korongok fizikájának és a bennük zajló dinamikai és transzport-folyamatoknak a megértése. A projekt keretében a következő kérdésekre keressük a választ: Valóban meg tudja-e magyarázni a protocsillagok megfigyelt tulajdonságait az epizódikus akkréció? Milyen hatással vannak a bolygókeletkezésre a korong kis- és nagyskálás szerkezetében megfigyelt dinamikai struktúrák? Milyen időskálán tűnik el a korong por- és gázanyaga? Észleléseinkhez többek közt a chilei ALMA szubmilliméteres antenna-hálózatot fogjuk használni. Az ALMA olyan hatású műszere lesz a csillagászatnak, mint amilyen a Hubble Űrtávcső volt negyedszázaddal ezelőtt. A Numerikus Asztrofizikai Kutatócsoporttal együttműködve fejleszteni fogjuk az eredmények értelmezéséhez szükséges modellezési hátteret, új irányt nyitva ezzel a korong-kutatásban.

Napfizikai Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Robertus von Fay-Siebenburgen
A kutatócsoport vezetője: Dr. Ludmány András
Tagok: Baranyi Tünde (PhD), Győri Lajos (PhD), Muraközy Judit, Korsós Marianna Brigitta, Gyenge Norbert, Erdélyi Róbert
A kutatócsoport bemutatása:A művelt témák leírása:

  • Napfolt-adatbázisok készítése – kiemelt feladatunk, egy sor igen pozitív visszajelzés alapján a szakma ezt várja tőlünk leginkább. Erre kötelez észlelési anyagunk és kiértékelési metódusunk. Anyagainknak nincs versenytársa, ezek a legrészletesebb napfoltkatalógusok. A munka része az is, hogy adatainkak más obszervatóriumok adataival való kereszt-kalibrációs elemzését végezzük. A kiértékelő eljárás továbbfejlesztése is zajlik, a módszer már ott tart, hogy egymás utáni észleléseken azonosítani és követni tudja a foltok mozgását és változásait.
  • A naptevékenység hosszútávú változásainak vizsgálata – napfoltadataink egyik legfontosabb felhasználási területe, az utóbbi évek napfizikájának az egyik legnagyobb kihívása, mivel a 24. ciklus késve és alacsony intenzitással érkezett meg és komolyan felmerült, hogy a nem távoli jövőben újra bekövetkezhet egy elhúzódó (“Maunder”) minimum. Legújabb munkáink a félgömbi ciklusok fáziskülönbségeivel és napciklus-előrejelzéssel kapcsolatosak.
  • Nem-tengelyszimmetrikus naptevékenység. – Új témánk, az eHEROES nevű FP7-es projektben egyik vállalt feladatunk. Úgy tűnik, megtaláltuk a naptevékenység idő-szélesség változását leíró Spörer- (pillangó-) diagram idő-hosszúság diagrambeli megfelelőjét. Az aktív hosszúsági zónában azonosítottunk egy 1.3 éves periódust, melyet a konvektív zóna alján korábban detektáltak. Ez azt jelentheti, hogy az akív hosszúságok a tachoklin réteg mélységéből emelkednek ki. Tovább elemezzük ezt a jelenséget és fleraktivitással való korrelációit.
  • Fler-előrejelző módszer fejlesztése – Új témánk, az eHEROES nevű FP7-es projektben egyik feladatunk. Módszerünk az eddigiektől eltérően nem magnetogramokra épül, hanem saját napfolt- adatainkra. A mágneses tér horizontális gradiensének fler előtti viselkedésében olyan jellegzetességeket találtunk, melyek alapján egy fler fellépésének, sőt intenzitásának valószínűségét is meg lehet majd becsülni akár néhány órás időtávra. A módszer teljes kiérlelése után szeretnénk az európai űridőjárás-figyelő rendszer szereplőjévé válni.
  • Irradianciaváltozások modellezése – Részletes es pontos napfolt- és fáklyaadataink lehetővé teszik annak pontosabb tanulmányozását, hogy ezek az alakzatok milyen hatással vannak a teljes szoláris irradiancia (TSI) változására. A vizsgálatok hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy a Nap elektromágneses sugárzása hosszú távon hogyan változik.
  • Aktív vidékek fejlődésének részletes vizsgálata – Eddig csak napi felbontásban és egész foltcsoportra vonatkozóan lehetett fejlődési vizsgálatokat végezni, adatainkkal már a belső szerkezet részletes vizsgálata is lehetséges másfél órás felbontással és polaritás-elkülönítéssel. Egy sor újdonság derült ki a foltcsoportok felbukkanásának dinamikájáról, vezető-követő aszimmetriáiról, fragmentációjáról, melyeknek jelentős elméleti irodalma van de eddig az empirikus adalékok hiányoztak. A jövőben a foltbomlás statisztikai vizsgálatát végezzük.
  • Új aktivitásmérő index – A hosszútávú adatsorok iránti új igény a klasszikus napfoltrelatívszám revízióját is szükségessé tette. Erre nemzetközi kutatócsoport alakult, melybe bennünket is meghívtak, mint a napfoltrelatívszám brüsszeli központja mellett a másik jelentős napfoltadat- centrumot. Ez új kutatási területünk, adataink a alkalmasak arra, hogy egy fizikailag jobban megalapozott aktivitásindexet (Debrecen Sunspot Index) alkossunk.

Tovább a kutatócsoport honlapjára

Nap- és Csillagaktivitás Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Oláh Katalin
A kutatócsoport vezetője: Dr. Oláh Katalin
Tagok: Bartus János, Forgács-Dajka Emese, Kővári Zsolt, Kriskovics Levente, van Driel-Gesztely Lídia, Vida Krisztián
A kutatócsoport kutatási témái:-Doppler leképezés és differenciális rotáció mérése fiatal Nap-típusú csillagokon
-Doppler leképezés és differenciális rotáció mérése RS Cvn-típusú kettősök óriáskomponensén
-Differenciális rotáció meghatározása gyorsan forgó Kepler-csillagok fénygörbéiből
-A kettőség szerepe a mágneses dinamó működésében
-A csillagaktivitás monitorozása különböző időskálákon a flerektől a mágneses ciklusokig
-A Nap mágneses aktivitásának vizsgálata nagy felbontásban
-Fiatal Nap-típusú csillagok dinamójának vizsgálata a szoláris paradigma keretei közt

Numerikus Asztrofizikai Kutatócsoport (2012-2015) - Regály Zsolt, PhD
A kutatócsoport vezetője: Regály Zsolt, PhD
Tagok: Forgácsné Dajka Emese (PhD, 20%), Juhász Attila (PhD, 30%), Király Sándor (MSc, 50%), Kovács Tamás (PhD, 50%), Moór Attila (PhD, 20%), Regály Zsolt (PhD, 75% ), Sándor Zsolt (PhD, 75%), Süli Áron (PhD, 50%), Szabó Róbert (PhD, 20%), Tarczay-Nehéz Dóra (MSc, 60%)
A kutatócsoport bemutatása:
Abban az esetben, ha az asztrofizikai objektumok matematikai mod- elljeinek analitikus megoldása túl bonyolultá válik, numerikus módszerek alkalmazása válik szükségessé. Az Univerzum látható anyagának jelentős része összenyomható folyadékként kezelhető a szimulációk során, így a folyadék viselkedését leíró egyenletek megoldása modern numerikus módszerek nélkül elképzelhetetlen. Asztrofizikai problémák széles skálája tárgyalható ezzel a módszerrel: a csillag- és bolygóbelsők konvekciója, fiatal bolygók és a körülöttük lévő korong kölcsönhatása, galaxiskeletkezés, az Univerzum nagyskálás szerkezete. A hidrodinamikai egyenletek megoldása a csillagászaton túlmutató numerikus analízis klasszikus problémája. A numerikus asztrofizika fontosabb módszerei közé tartoznak a részecske-cella és az ezzel szoros kapcsolatban álló részecske-háló technikák, az N-test szimulációk, a Monte–Carlo-módszerek és a rácsfüggetlen, illetve rácson alapuló folyadékszimulációk. Mindezek mellett a numerikus analízisbo ̋l ismert közönséges és parciális differenciálegyenletek vizsgálata is fontos. A csoport fő kutatási területei:

  • Korong–bolygókölcsönhatásának vizsgálata numerikus hidrodinamikai szimulációkkal (GPU és párhuzamosított CPU kódokkal);
  • Bolygókeletkezési elméletek vizsgálata, különös tekintettel a korong-bolygó kapcsolatára, planetezimálok dinamikájára, valamint különböző típusú bolygómigrációkra;
  • Portranszport vizsgálata különböző paraméterű korongokban,részecske-éskétkomponensűfolyadék-modellekben planetezimál–keletkezések során;
  • Bolygórendszerek kaotikus viselkedésének és hosszú idejű stabilitásának vizsgálata hatékony káoszdetektálási módszerekkel és nagypontosságú numerikus integrátorokkal;
  • Protoplanetáris korongok nagy felbontású infravörös spektroszkópiai megfigyelése és a molekuláris abszorpció/emisszió modellezése;
  • Protoplanetáris- és törmelékkorongok nagy szögfelbontású rádióinterferometriás leképezése az ALMA és MATISSE műszerekkel.

 

Földrajztudományi Intézet korábbi akkreditált kutatócsoportjai

 

Földtani és Geokémiai Intézet korábbi akkreditált kutatócsoportjai

 

Geodéziai és Geofizikai Intézet korábbi akkreditált kutatócsoportjai

Elméleti Szeizmológia Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Wéber Zoltán
A kutatócsoport vezetője: Wéber Zoltán (CSc)
Tagok: Süle Bálint (doktorandusz), Szanyi Gyöngyvér (doktorandusz), Gráczer Zoltán (PhD), Czifra Tibor technikus
A kutatócsoport bemutatása:Az Elméleti Szeizmológia Kutatócsoport elsősorban a földkéreg szerkezetének kutatásával és a földrengések forrásparamétereinek tanulmányozásával kíván foglalkozni.
Szerkezetkutatás: A szeizmológiai adatok felhasználhatók a földkéreg szerkezetének tanulmányozására. A hazánk alatti földkéreg szerkezetét vevőfüggvények analízisével és a folyamatosan jelenlevő szeizmikus háttérzajt felhasználó zajtomográfia módszerével kívánjuk vizsgálni. A kéregszerkezet részletes ismerete (pl. a 3D S-hullám sebességeloszlás) nélkülözhetetlen a recens tektonikai folyamatok jobb megértéséhez.
Egy szeizmológiai állomás alatti lokális sebességszerkezet távoli földrengések beérkező hullámaira adott válaszát vevőfüggvénynek (receiver function – RF) nevezzük. Amikor a különböző szeizmikus sebességekkel jellemezhető rétegek közötti határfelületeken a hullámok áthaladnak, P-S és S-P konverzió jön létre. A vevőfüggvények alakját az áthaladó és a visszavert hullámok határozzák meg. Az RF módszer célja a lokális sebességprofil becslése és a dőlt réteghatárok azonosítása. Kutatásaink során tehát képet kaphatunk a Magyarországon működő szeizmológiai állomások alatti S-hullám sebességprofilokról és a mélységi rétegek esetleges dőléséről.
Napjainkban olyan új szerkezetkutató módszerek kifejlesztésére került sor, amelyek a szeizmikus háttérzajt hasznosítják. Bizonyítható ugyanis, hogy a különböző szeizmológiai állomásokon egyidejűleg regisztrált háttérzaj keresztkorrelációja az állomások közötti szerkezet impulzus válaszát adja meg. A keresztkorrelációs függvény tartalmazza a felületi hullám fundamentális módusát, így az ehhez tartozó diszperziós görbe meghatározható, ebből pedig az S-hullám sebességeloszlására következtethetünk. A zajtomográfia módszerét alkalmazva meg kívánjuk határozni a hazánk alatti S-hullám sebességeloszlást, melyhez a hazai és a szomszédos országokban működő szeizmológiai állomások rendelkezésünkre álló regisztrátumai adnak lehetőséget.
Földrengésforrások kutatása: Egy adott terület lokális tektonikája és a jelenlegi feszültségtér legjobban lokális földrengések fészekmechanizmusának becslésén keresztül tanulmányozható. A földrengések általában már létező törésvonalak mentén felhalmozódó feszültségek hatására jönnek létre, így a rengések fészekmechanizmusai kiválóan jellemzik a jelenlegi neotektonikai folyamatokat. Ezért egy közelmúltban kifejlesztett hullámforma inverziós algoritmus segítségével annyi lokális esemény fészekmechanizmusát kívánjuk meghatározni, ahányat csak a rendelkezésre álló adatok minősége lehetővé tesz. A számított momentum tenzorok értékes információkat adhatnak az aktív törésvonalak geometriájáról és a kutatási területre jellemző fő feszültségirányokról. A fészekmechanizmusok és a feszültségtér megbízható ismerete elősegíti az aktív vetők kinematikájának jobb megértését.
A lokális földrengések egyéb forrásparaméterei, mint a szeizmikus momentum, a forrászóna sugara, a vető menti elmozdulás és a látszólagos feszültség, szintén jellemzik egy adott terület deformációs viszonyait. Ennek megfelelően azt tervezzük, hogy az észlelt szeizmogramok spektrális analízisével ezen forrásparamétereket is meghatározzuk. Így például lehetőségünk nyílik arra, hogy tanulmányozzuk a szeizmikus források méretét és az aktív vetők menti elmozdulás sajátosságait. A látszólagos feszültség a földkéreg reológiáját és a deformáció stílusát (rugalmas-rugalmatlan aránya) jellemzi. Vizsgálni kívánjuk továbbá, hogy Magyarországon, illetve az ország egyes szűkebb régióiban a statikus és dinamikus forrásparaméterek milyen módon függenek a rengés magnitúdójától.

Tovább a kutatócsoport honlapjára
Földi Elektromágnesség Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Wesztergom Viktor
A kutatócsoport vezetője: Dr. Wesztergom Viktor
Tagok: Wesztergom Viktor, Novák Attila, Lemperger István, Molnár Csaba, Prácser Ernő, Kis Árpád , Nagy Tamás, Szendrői Judit, Prodán Tímea, Gutmann Eszter
Megállapodás alapján közreműködő kutató/tanácsadó: Ádám Antal, Bencze Pál, Szarka László, Verő József
A kutatócsoport bemutatása:
A természetes elektromágneses tér forrásainak vizsgálata
A magnetotellurika (MT) célfüggvénye a felszíni elektromágneses (EM) impedancia, illetve az abból származtatott látszólagos fajlagos ellenállás és fázis görbe. A jelenleg alkalmazott feldolgozási eljárások a felszíni EM térre vonatkozóan implicit egyszerűsítő feltételezéssel élnek, mely szerint ez utóbbi időbeli és térbeli változása síkhullámként leírható. A magnetoszférikus/ionoszférikus forrásmechanizmusokra vonatkozó újabb ismereteink azonban valószínűsítik, hogy a rutinszerű MT feldolgozásban megszokott egyszerűsítés valójában számottevő, nem elhanyagolható torzítást hordozhat magában. Az ionoszférában kialakuló forrás áramtér geometriai sajátosságainak következtében megjelenő impedancia torzulás, másképpen forráshatás analitikus és obszervatóriumi adatokon végrehajtandó, átfogó vizsgálatát tervezzük. A vizsgálat egyedisége részben abban áll, hogy két tudományterületet, a magnetoszféra-fizika és az alkalmazott geofizika körébe tartozó MT-t hivatott összekapcsolni. A kutatás elsődleges célja, hogy analitikus formulát és kvantitatív becslést adjon a forrás hatás mértékére, realisztikus magnetoszférikus/ionoszférikus forrásmechanizmusok feltételezése mellett. Ennek eredményeként információt nyújtson a forráshatás következtében kapott geológiai/geofizikai ismeretek hitelességéről. Az analitikus leírást a 2D-s ionoszférikus forrásáramterek Fourier bázisára tervezzük elvégezni, melynek lineáris kombinációiként a későbbieken tetszőleges áramtér modell előállítható. A vizsgálat eredményeként tetszőleges geometriájú forrás esetén is hitelesebb közegmodell határozható meg az MT adatok feldolgozása révén.Magnetotellurikus mélyszondázás
A szilárd állapotú litoszféra és a konvekciós áramlásoknak kitett képlékeny asztenoszféra közötti határterület – Lithosphere- Asthenosphere Boundary (LAB) – meghatározása geofizikai és geokémiai jellemzők alapján történik. A különböző geofizikai (szeizmikus, geotermikus, elektromágneses) és geokémiai proxikat a közelmúltban több szerző vizsgálta. A különböző módszerekkel meghatározott LAB mélységek, azok eltérő fizikai háttere miatt jelentősen különbözhetnek. Jones és társai (Jones et al., 2010) az európai lemezen végezték el a szeizmikus és elektromágneses (EM) módszerekkel adódó LAB mélységek statisztikai vizsgálatát. Vizsgálataik szerint jelentős különbség van az ún. Trans-European Suture Zone két oldalán az elektromágneses és szeizmikus LAB mélységek eltérésében.
Ádám A. (Ádám, 1963, 1965) mutatta ki, hogy a Pannon-medencében a LAB felboltozódik, az átlagos 90-100 km-ről 60 km mélységre emelkedik, összhangban a geotermikus anomáliával. Ádám és Wesztergom (2001) LAB térképe tükrözi ugyan a LAB fő sajátságait és összhangban van a szeizmikus és geotermikus adatokkal, azonban felbontása nem elegendő azoknak a kisebb léptékű, de rendkívül érdekes anomáliáknak, mint a Békési árok és a Dráva-medence, vagy a LAB ÉK-i irányú elmélyülésének értelmezéséhez.
A kutatócsoport fő célkitűzése a litoszféra-asztenoszféra határfelület elektromágneses módszerrel (MT) történő, nagy felbontású leképezése a Pannon-medence területén korábbi MT szondázások eredményeinek újraértékelésével, archív analóg regisztrátumok digitalizálásával és digitális adatfeldolgozással, további MT mélyszondázások végzésével, valamint közelítőleg 3D inverziós eljárás alkalmazásával.

Tovább a kutatócsoport honlapjára
Geodinamika Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Mentes Gyula
A kutatócsoport vezetője: Dr. Mentes Gyula”
Tagok: Dr. Bányai László, Dr. Varga Péter, Dr. Újvári Gábor, Dr. Gribovszki Katalin, Dr. Kalmár János, Eperné Pápai Ildikó, Bódis Virág Bereniké
A Funkcionális csoportból igénybe veendő kapacitások: Horváth Attila, Molnár Tibor
A kutatócsoport bemutatása:
Folyamatban lévő kutatások
a) Globális Geodinamikai kutatások
Nemzetközi együttműködésben extenzométeres (SGO, Mátyáshegy, Vyhne (Szlovákia), Beregszász (Ukrajna) obszervatóriumok) és GPS (CGREN (közép-európai GPS hálózat) és a HGRN (magyar GPS) hálózat) mérések alapján tanulmányozzuk a Pannon- medence recens tektonikai folyamatait. Mérési eredményeink értelmezéséhez felhasználjuk a geofizikai mérések (földrengés fészekmechanizmus, fúrólyuk kitörés, stb.) eredményeit. Folyamatosan foglalkozunk a műszerek és az extenzométeres adatok korrekciós módszereinek továbbfejlesztésével a kismértékű tektonikai deformációk megbízható mérése céljából. Vizsgáljuk a radonkoncentráció, mint geológiai folyamatok lehetséges prekurzora és a kőzetfeszültség közötti kapcsolatot.
b) Lokális és regionális geodinamikai kutatások
Hagyományos geodéziai műszerek és globális navigációs műholdas rendszerek integrált alkalmazási módszereinek kidolgozása lokális és regionális geodinamikai, geomorfológiai felszínváltozások vizsgálatára a dunaszekcsői partcsuszamlás és a paksi atomerőmű környezetében. Navigációs műholdas rendszerek alkalmazása a Fertő-tó feletti páratartalom dinamikus változásának vizsgálatára (a K 83909 OTKA résztvevőjeként).Kutatási elképzelések, célkitűzések és várható eredmények
a) Globális geodinamikai kutatások Az extenzométeres mérések hőmérsékleti, légnyomás, óceáni hatás, topográfiai és üreghatás korrekciójával tovább szeretnénk növelni a tektonikai mérések pontosságát. Az emelkedő Alpok és a pannóniai lemez közötti kölcsönhatás következtében az SGO-ban nagy, változó sebességű kompressziót mértünk. Ennek okait, amelyek valószínűleg a Pannon-medencében és annak környezetében előforduló földrengések térbeli és időbeli eloszlásával vannak kapcsolatban a benyújtott OTKA pályázat keretében tervezzük vizsgálni. Egy további pályázat keretében az obszervatórium szűkebb környezetében létesítendő integrált GPS és PS-InSAR hálózat mozgásvizsgálatát is szeretnénk bevonni az extenzométeres mérések értelmezésébe. Folytatjuk a radonkibocsátás és a kőzetfeszültség változása közötti vizsgálatainkat, hogy egyértelmű quantitatív összefüggést találjunk közöttük. Ezek a kutatásaink a Pannon-medence recens tektonikai folyamatainak jobb megértését szolgálják.
b) Lokális geodinamikai kutatások
A felszíni tömegmozgások vizsgálatának eszköztárát kiegészítjük a földi lézerszkenner és a PS-InSAR technológia alkalmazásával, amit az ESA ingyenes Sentinel SAR műhold adataira alapozunk. Kezdetben olyan mozgatható antenna típusokat tesztelnénk, amelyek a felszálló és leszálló SAR átvonulások feldolgozására és integrált GPS mérésekre is alkalmas. A legkedvezőbb antenna típust földtanilag veszélyeztetett területeken is alkalmaznánk.

Tovább a kutatócsoport honlapjára
Geoelektromos Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Szalai Sándor
A kutatócsoport vezetője: Dr. Szalai Sándor
Tagok: Dr. Szalai Sándor, Dr. Szarka László, Dr. Novák Attila, Molnár Csaba
A kutatócsoport bemutatása:
Olyan nem-konvencionális geoelektromos elrendezéseket, illetve kutatási módszereket vizsgálunk, amelyeket még gyakorlatilag egyáltalán nem használnak a terepi gyakorlatban. Így ún. null-, és kvázi null elrendezéseket, a közvetett detektálás lehetőségeit, vagy az azimutális mérési technika alkalmazási lehetőségeit kutatjuk. Fontos szerepet szánunk az optimális geoelektromos sokelektródás elrendezések kifejlesztésének is. Mindegyik területen már számos eredményt értünk el, de az igazi áttörés a következő években várható. Geo- katasztrófák (elsősorban földcsuszamlások, gátak átszakadása, vagy rajtuk keresztül történő szivárgás, hulladéktárolókból történő szivárgás, vízbázisok veszélyeztetése, vagy üregek beomlásának) nagyobb hatékonyságú előre jelzését is tervezzük.
Gravitáció térben és időben Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Papp Gábor
A kutatócsoport vezetője: Dr. Papp Gábor
Tagok: Dr. Varga Péter, Dr. Benedek Judit, Szűcs Eszter, Dr. univ. Battha László, Dr. Kalmár János, Bánfi Frigyes, Molnár Tibor
A kutatócsoport bemutatása:
Folyamatban lévő kutatások

  1. Az Észak-atlanti térség hidrodinamikai-légköri folyamatainak gravitációs árapálymérésekre kifejtett hatását jelenleg
    az ausztriai Conrad Obszervatóriumban (ZAMG) üzemeltetett LCR G949 graviméterünkkel tanulmányozzuk, amellyel párhuzamosan mér egy GWR szupravezető-, egy Scintrex CG5 és egy további LCR graviméter. Ez a kollokált mérés saját fejlesztésű mérőrendszerünk hitelesítését is szolgálja. Ebben a programban osztrák (ZAMG, Ausztria; BEV, Ausztria; University of Vienna) és magyar (MFGI, Budapest) kutatóhelyekkel működünk együtt.
  2. Másfél évtizedes kutatási-fejlesztési folyamat során elkészítettük azokat a direkt és inverz gravitációs modellezési eljárások alkalmazásához szükséges algoritmusokat, amelyeket elsősorban geodéziai számításokhoz (pl. litoszféra geoid számítása, függővonal modellezése, felszíni sűrűségek becslése, geopotenciális mérőszámok szélső pontosságú meghatározása) használunk lokális (sík), illetve globális (térbeli geocentrikus) koordináta- rendszerekben. Ezek a számítások zömében az ALCAPA térség kéregszerkezetének 3D modelljén, amelynek fejlesztése, pontosítása és bővítése folyamatosan történik, alapulnak.
  3. Megvizsgáltuk a földi gravimetriai adatok és a GOCE gradiometriai műhold adataiból készült legújabb geopotenciál modellek közötti illeszkedést, valamint a legújabb digitális felszínmodellek és a fizikai geodéziai számításokban használt terepmodellek közötti geometriai különbségek hatásait a nehézségi teret jellemző paraméterekre. A terepmodell vizsgálatainkat bemutató poszter az EGU 2012. évi bécsi konferenciáján „Outstanding Student Poster” díjat nyert (Szűcs Eszter).

Kutatásielképzelések,célkitűzésekésvárhatóeredmények

  1. Nemzetközi együttműködésben (ZAMG, Ausztria; University of Vienna) tisztázni kívánjuk a szélsőpontosságú
    (elsősorban geodinamikai célú) földi gravimetriai méréseket befolyásoló tényezők hatásmechanizmusait, különös tekintettel a mérések korrekciójára alkalmazott árapály modellekre, a távoli mikroszeizmikus zajforrásokra és a talajvízszint változásból, valamint a légköri tömegek átrendeződéséből származó fluktuációkra. A legpontosabb eredményeket a legújabb fejlesztésű hordozható szupravezető graviméter (GWR iGrav) biztosítaná, melynek beszerzési költségére az Akadémiai Infrastrukturális Pályázat keretében eddig sikertelenül pályáztunk.
  2. Összhangban a részlegesen újramért EOMA hálózatban detektált felszínmagasság változásokkal, földi mérések segítségével vizsgálni és igazolni kívánjuk a nehézségi tér (g) regionális változásait, amelyek a GRACE gravitációs műhold eddigi mérései alapján szignifikánsnak tűnnek az ALCAPA térségében. A jelenség megfigyeléséhez egy a skandináv országok által a „Post Glacial Land Uplift” megfigyelésére fenntartott abszolút g hálózathoz hasonló hálózatot kell létrehoznunk (együttműködő partnerek: Finnish Geodetic Institute, Masala; Danish National Space Institute (DTU SPACE), Koppenhága; BEV, Ausztria). Ennek szabályos időközönkénti, szélsőpontosságú újramérése A10 terepi vagy AQG (Quantum) abszolút graviméterekkel és a rendelkezésünkre álló LCR G relatív graviméterrel megoldható lenne, 10 – 15 éves időbázison. A cél egyes földi módszerek fokozatos kiegészítése, ill. felváltása műholdas erőtér megfigyelési technikákkal a regionális/globális vizsgálatokban.
  3. Az ALCAPA térség kéregmodelljének és a geoid magyarországi felületdarabjának pontosítására a rendelkezésre álló földi adatok mellett fel kívánjuk használni a 2009-ben pályára állított GOCE gradiometriai műhold mérési adatait. Együttműködő partner: BME, Budapest.
  4. Támaszkodva a szintetikus erőtér modellezéshez kifejlesztett algoritmusainkra, meg kívánjuk vizsgálni, hogy a geoid magyarországi felületdarabjának meghatározásához rendelkezésre álló, látszólag kielégítő mennyiségű mérési adat (nehézségi rendellenességek, GPS adatok, függővonal elhajlások, Eötvös-inga mérések) és bizonyított hatékonyságú standard eljárás ellenére mi az oka az eredmények lassú közeledésének a kívánatos cm pontossághoz.
Tovább a kutatócsoport honlapjára
Kutatócsoport geofizikai folyamatok és szerkezetek matematikai modellezésére (2012-2015) - Dr. Prácser Ernő
A kutatócsoport vezetője: Dr. Prácser Ernő
Tagok: Barta Veronika, Benedek Judit, Kalmár János, Nagy Tamás, Kovács Károly
A kutatócsoport bemutatása:
A CSFK GGI-ben sokrétű tevékenység folyik, foglalkozunk a szilárd föld szerkezetének a kutatásával, a légkörben lejátszódó fizikai folyamatokkal, az elektromágneses tér időbeli és térbeli változásának a folyamatos regisztrációjával. Az eltérő geofizikai feladatok gyakran hasonló matematikai hátteret igényelnek. Ezért célszerűnek tartjuk, hogy a különböző szakterületeken dolgozó kutatók tapasztalataikat egymással megosztva, egymást segítve egy kutatócsoport keretében végezzék munkájukat.
A szilárd föld szerkezetének kutatása történhet mágneses, gravitációs, egyenáramú mérésekkel és természetes vagy mesterséges forrású elektromágneses mérésekkel. Mindegyik módszer eredményes alkalmazásához szükség van matematikai előremodellezésre és inverzióra. A modellezés mindegyik említett módszer esetében hasonló matematikai apparátust igényel, az inverziós algoritmusok pedig meg is egyezhetnek.
A Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban az ionoszféra szerkezetéről információt adó vertikális ionoszondát üzemeltetünk, a mérések értelmezéséhez különféle matematikai módszerek szükségesek. Itt megjegyzendő, hogy ellentétben a szilárd földdel, itt a közeg fizikai tulajdonságai folyamatosan változnak, ezért is szükséges a folyamatos regisztráció és a regisztrátumok számítástechnikai eszközökkel való kiértékelése. Feladatunk továbbá a Föld felszíne és az ionoszféra felsőbb rétegei közötti térrészben fellépő, összetett fizikai folyamatok vizsgálata.
A legtöbb modellezési feladat a jelenség fizikai leírásán alapuló gyors programok használatát, vagy esetleges megírását teszi szükségessé. A párhuzamos programozás egy hatékony eszköz lehet a gyors programok írására, ehhez célszerű és költséghatékony a nagy teljesítményű grafikus kártyák felhasználása.
Kvarter Környezetváltozások és Felszíni Folyamatok Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Újvári Gábor
A kutatócsoport vezetője: Dr. Újvári Gábor
Tagok: Bajnóczi Bernadett, Kele Sándor, Németh Tibor, Újvári Gábor
CSFK-n kívüli tagok: Kovács János(PTE TTK Földtani Tanszék és Szentágothai János Kutatóközpont), Palcsu László PhD (MTA ATOMKI HEKAL)
A kutatócsoport bemutatása:
Művelt és tervezett kutatási témák:

  1. Lösz és paleotalaj sorozatokban rögzült paleoklíma és -környezeti változások, kapcsolódó
    geokronológia (14C, OSL-IRSL, U-Th) és kor-mélység modellezés, porfluxus becslés, eolikus
    szedimentáció és mögöttes folyamatok dinamikája
  2. Őskörnyezeti és az eolikus szedimentáció dinamikájára vonatkozó rekonstrukciók különböző
    proxy-k alapján (mágneses tulajdonságok, szemcseösszetétel, agyagásványok, malakológia, másodlagos karbonátok stabilizotóp összetétele, alkánok, stb.), löszben rögzült ezer éves
    skálájú klímaesemények korrelációs lehetőségeinek vizsgálata Észak-Atlanti klímaoszcillációkkal
  3. Lehordási terület analízis (nehézásványok izotóp összetétele), jégkorszaki ásványi por forrásainak meghatározása, paleo-szélirányok rekonstrukciója a jégkorszaki légköri cirkuláció kontextusában
  4. Tektonika és klíma hatása a lösz-paleotalaj sorozatok fejlődésében és a mállás tekintetében
  5. Az ásványi por és hatásai a jégkorszaki légkörben
Tovább a kutatócsoport honlapjára
Légköri Elektrodinamikai és Kémiai Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Sátori Gabriella
A kutatócsoport vezetője: Dr. Sátori Gabriella
Tagok: Haszpra László, Bór József, Barta Veronika, Kovács Károly, Nagy Tamás, Piri Dániel, Molnár Csaba
A kutatócsoport bemutatása:
Kutatási téma: A troposzférában lejátszódó zivatarok és az ionoszféra közötti elektrodinamikai csatolási folyamatok, valamint a légköri üvegházhatású gázok mennyiségének a vizsgálata. A két téma közötti kapcsolatot a globális éghajlatváltozás monitorozása jelenti. A villámok keletkezése erősen hőmérsékletfüggő, így folyamatos monitorozásuk a világméretű villámaktivitás által gerjesztett un. háttér Schumann rezonancia (SR) méréseken keresztül nyújt információt a globális felmelegedés folyamatáról az egész Földre vonatkozóan, míg a légköri üvegházhatású gázok mennyiségi vizsgálata hazánk (Európa) térségére vonatkoztatható összefüggéseket tárhat fel.
A zivatarok és az ionoszféra közötti elektrodinamikai csatolás számos folyamat révén valósul meg. Ezek közül néhány képezi kutatásaink témáját. Az SR-tranzienseket kiváltó egyedi, nagy energiájú villámokat gyakran kísérik a sztratoszférán és mezoszférán átívelő, egészen az ionoszféra aljáig terjedő hatalmas méretű felsőlégköri elektro-optikai emissziók (FEOE). A Schuman-rezonanciák mérése immár két évtizede folyik a Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban, a FEOE-ket pedig Sopronból 2007 óta figyeljük a zivataros évszakokban. További új kutatási feladatnak számít a helyi zivatarok elektrosztatikus terének és a zivatarok által indukált gravitációs hullámok alsó-ionoszférára (szporadikus E-rétegre) gyakorolt hatásának a vizsgálata a Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium ionoszondázó berendezése által rögzített ionogramok alapján.
A légköri üvegházhatású gázok mérései alapján képet kapunk az egyik legfontosabb, és mindez ideig meglehetősen bizonytalanul ismert éghajlati visszacsatolásról, az éghajlat és a természetes üvegházgáz kibocsátás kapcsolatáról. Az üvegházhatású gázok mérésével be tudunk kapcsolódni a fontosabb üvegházgázok európai és globális mérlegének, továbbá természetes és antropogén forrásaik hozamának és területi elhelyezkedésének a meghatározására irányuló nemzetközi kutatásokba. A munka az Antenna Hungária Rt. hegyhátsáli adótornyára telepített, különböző intézmények kezelésben lévő műszerparkra, mérőrendszerekre épül.
Magnetoszféra és űrplazma-fizika Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Kis Árpád
A kutatócsoport vezetője: Dr. Kis Árpád
Tagok: Dr. Lemperger István, Bartha Veronika
A kutatócsoport bemutatása:
A művelt és tervezett kutatási témák: A csoport kutatótevékenysége a földi magnetoszféra külső határán lejátszódó jelenségektől az alsó magnetoszféra folyamatainak leírásáig terjed így kutatási területe magába foglalja a teljes magnetoszférát és annak közvetlen környezetét, különös tekintettel a határfelületek jelenségeire (mint amilyenek az ionoszféra és a földi fejhullám fizikai folyamatai), ahol végső soron a Nap-Föld kölcsönhatás energiacsatolási folyamatai lezajlanak. A kutatási program fő része a Föld fejhullámával kapcsolatos űrplazma jelenségekre fókuszál, pontosabban az iongyorsulás, szóródás és hullám-részecske kölcsönhatásokkal foglalkozik. A fejhullám azon képessége, hogy nagy energiára képes gyorsítani a részecskéket igen fontos jelenség annak ismeretében, hogy a lökéshullámok bőségesen megtalálhatók a világegyetem legkülönbözőbb részein. Annak ellenére, hogy az űrplazma lökéshullámok több évtizede kiterjedt kutatások tárgyát képezik, a fizikai folyamatnak nem ismert minden részlete. A csoport kutatási területének fontosságát mutatja, hogy a 2013-22-es évtized kutatási fókuszában az előrejelzések szerint a Nap-Föld fizika fog állni (Physics Today: The 2013-22 decadal survey in solar and space physics). A csoport kutatási területei között szerepel továbbá a felszíni elektromágneses (EM) teret leíró analitikus formulák előállítása tetszőleges ionoszférikus forrás-áramtér esetére, különös tekintettel a zavart időszakban az EM térben észlelhető módosulásokra. A földi EM tér elméleti és gyakorlati vizsgálata tudományos jelentősége mellett rendkívül fontos gyakorlati szempontból is a magnetotellurikus (MT) mérések megfelelő kiértékelésénél. Az ionoszféra szerkezetének és működésének megismeréséhez elengedhetetlen a tranziens jelenségek és zavart időszakok ionoszférára gyakorolt hatásának az ismerete. A csoport a közelmúltban vizsgálta a troposzféra–alsó ionoszféra csatolási mechanizmust. Egyes esetekben sikerült kimutatni villámlást követően a sporadikus E réteg elektronsűrűségének és a réteg látszólagos magasságának szignifikáns megváltozását. A jelenség -ma még nem ismert- fizikai magyarázata nagymértékben hozzájárulhat az ionoszféra és a magnetoszféra energiacsatolási folyamatainak a mélyebb megértéséhez.
Matematikai Geodézia Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Závoti József
A kutatócsoport vezetője: Dr. Závoti József
Tagok: Dr. univ. Battha László, Dr. Kalmár János, Dr. Gribovszki Katalin
A kutatócsoport bemutatása:
Kutatási terv: Az elmúlt évtizedben a matematikai geodézia érdeklődés középpontjába a számítógépes algebrai rendszerek (CAS) kutatása, alkalmazása került. A szakirodalomban eddig publikált eredmények azonban nem tekinthetők reális megoldásnak, mert az alkalmazás során fellép az u.n. kombinatorikus robbanás problémája. A kutatás folyamán az általunk kitűzött cél: olyan matematikai megoldásokat adni, amelyek kiküszöbölik a kombinatorikus robbanás problémáját, és a kidolgozandó eljárások valós időben alkalmazhatók legyenek.

  1. 3D Helmert transzformáció
    A koordináta-rendszerek közötti áttérés során nagyon nagy jelentőségű a 3D, 7 paraméteres Helmert-féle transzformáció. Ennek alkalmazásával lehet a GPS rendszerek közötti átszámításokat is elvégezni. Teljesen új levezetést adható a 3D, 7 paraméteres Helmert-féle transzformáció megoldására. A méretarány tényező meghatározása után a feladat lineárisra redukálható, és megadható a lineáris probléma kiegyenlítő számítási modelljének megoldása. Megmutatható, hogy súlyponti koordináták bevezetésével mód nyílik az eltolási paraméterek eliminálására. Az eddig ismert korlátos megoldással szemben tetszőlegesen sok egyenletből álló egyenletrendszer is megoldható, a normál mátrix speciális tulajdonságát kihasználva a forgatási paraméterek is kiküszöbölhetők, így az eredeti probléma csupán a méretarány tényező megoldására vezethető vissza./li>
  2. Fotogrammetriai külső tájékozás
    A fotogrammetria egyik alapfeladata a külső tájékozási paraméterek megoldása. A külső tájékozás paramétereit a pontok képkoordinátái és a hozzájuk tartozó tárgy- vagy terepkoordináták között fennálló matematikai összefüggésből lehet meghatározni. A kutatás további fázisában általánosítani kell a fotogrammetria ezen alapfeladatának, azaz a külső tájékozás paramétereinek meghatározását tetszőleges számú pontra, az eddig ismert korlátos számú ponttal szemben. Megmutatható, hogy a külső tájékozásra újonnan kidolgozandó eljárás a hagyományos megoldási módszerrel szemben hatékonyabb algoritmusra épül, a régi módszer nehézségeit kiküszöböli. Belátható, hogy külső tájékozási feladat megoldására az általunk kidolgozandó eljárás előnyösebb a régi módszernél: nem igényel sem Taylor-sorfejtést, sem közelítő értékeket, sem iterációt. A fotogrammetriai külső tájékozás paramétereinek újszerű meghatározásának elterjedése a nemlineáris egyenletrendszerek megoldási módszerek fejlődésének a függvénye.
  3. Totális legkisebb négyzetek módszere
    A matematikai geodézia kutatási iránya elmúlt évben kiegészült a totális legkisebb négyzetek elméletének, módszerének kutatásával. Megvizsgálandó a totális legkisebb négyzetek módszere elvének következetes alkalmazásával a lineáris regresszió teljes statisztikai elemzése. Rendszerezni lehet a lineáris regresszió megoldási módszereit. Pontosítani célszerű a kiegyenlítő egyenes u. n. totális legkisebb négyzetek módszere szerinti megoldásának alkalmazásait. Feltevésünk szerint, speciális, igen fontos példán keresztül, a lineáris regresszió esetében megmutatható, hogy a Gauss-Helmert modell szigorú kiegyenlítési eljárás és a totális legkisebb négyzetek módszere azonos eredményre vezetnek. Fontos célunk: térinformatikai rendszerek alkalmazása geodéziai optimalizálási feladatok megoldására, a kidolgozott eljárások összekapcsolása térinformatikai szoftverekkel.
Paleo-Szeizmológiai Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Gribovszki Katalin Eszter
A kutatócsoport vezetője: Dr. Gribovszki Katalin Eszter
Tagok: Dr. Gribovszki Katalin, Dr. Szeidovitz Győző, Prof. Varga Péter, dr. Kovács Károly, Mónus Péter, dr. Tóth László, Dr. Prácser Ernő, Dr. Kele Sándor
Megállapodás alapján közreműködő: Czifra Tibor, szakalkalmazott, MTA CSFK GGI, Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium, Budapest.
A kutatócsoport bemutatása:A művelt kutatási téma rövid leírása:
Ép, karcsú és nyúlánk (hossz/átmérő>=20), többé-kevésbé hengeres alakú – felszínhez közeli barlangokban található – állócseppkövek mechanikai vizsgálatát végezzük Közép-Európában abból a célból, hogy felső becslést adjunk a történeti földrengés-katalógus előtti idők rengéseinek erősségére.
A kutatás előzményei: hazai, bolgár és szlovák barlangokban található ép állócseppkövek vizsgálata már megtörtént.
A jövőbeli tervek között szerepel osztrák és cseh barlangbeli ép állócseppkövek vizsgálata.
A kutatás célja röviden: A cseppkő alakja, anyagának fizikai tulajdonságai és sajátfrekvenciája alapján megállapítani azt a maximális horizontális talajgyorsulás-értéket, amelynek hatására az ép állócseppkőnek már el kellett volna törnie. Mivel a törés nem következett be, ezért attól az időponttól kezdve, amióta a cseppkő jelenlegi alakját elérte nem fordulhatott elő akkora nagyságú földrengés, amekkora a meghatározott talajgyorsulást produkálta volna. Ezért amennyiben ismerjük a vizsgált, sértetlen állócseppkő korát, azt tudjuk mondani, hogy a cseppkő növekedésének befejeződése óta a vizsgált barlang környezetében a kapott horizontális talaj-gyorsulásnál nagyobb nem keletkezhetett.
A kutatási eredmények jelentősége röviden: A tervezett kutatás eredményei növelik a vizsgált régiók földrengés-veszélyeztetettségi számításainak megbízhatóságát.
Szeizmotektonika és Földrengés-veszélyeztetettség Kutatócsoport (2012-2015) - Dr. Győri Erzsébet
A kutatócsoport vezetője: Dr. Győri Erzsébet
Tagok: Dr. Győri Erzsébet, Dr. univ. Tóth László, Dr. Varga Péter, Dr. Gráczer Zoltán, Dr. Gribovszki Katalin, Kiszely Márta, Mónus Péter, Szanyi Gyöngyvér
Megállapodás alapján közreműködő: A terepi méréseknél a technikusi munkákat Czifra Tibor végzi/td>
A kutatócsoport bemutatása:Kutatási témák:
A kutatócsoport elsősorban a Pannon-medence szeizmicitásával, szeizmotektonikájával és földrengés-veszélyeztetettségével, valamint a globális szeizmicitással is foglalkozó kutatókból áll. Jelenleg is végzünk kutatásokat a földrengés hipocentrumok relokalizációjára. Vizsgáljuk a földrengések időbeli eloszlását, statisztikai tulajdonságait, a kis magnitúdójú földrengések és a bányarobbantások elkülönítésére szolgáló különböző módszereket. Tanulmányozzuk az ismert földtani szerkezetek, a szeizmicitás és az űrgeodéziai módszerekkel meghatározott, jelenlegi felszínmozgás kapcsolatát. Földrengéskockázat meghatározással kapcsolatos módszertani kutatásokat végzünk, foglalkozunk a helyi geológiai felépítés módosító hatásával. Archeoszeizmológiai kutatások megkezdését tervezzük a múltbeli földrengések erősségének minél pontosabb meghatározása érdekében. 2013-2015 között OTKA pályázat keretében fogjuk vizsgálni Budapest földrengés-veszélyeztetettségét.