Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet akkreditált kutatócsoportjai

Asztrofizikai és Geokémiai Laboratórium Kutatócsoport - Kereszturi Ákos, PhD
A kutatócsoport vezetője: Kereszturi Ákos, PhD
Tagok: Farkas Anikó, Gyollai Ildikó, Kapui Zsuzsanna, Kiss Csaba, Maria Lugaro, Pál Bernadett, Polgári Márta, Szabó Máté
A kutatócsoport bemutatása:A kutatócsoport a földtudományi és csillagászati ismereteket labormérések segítségével kapcsolja össze, az alábbi témakörök elemzésére fókuszálva:1. Meteoritok: kozmikus eredetű anyagokban megfigyelhető vizes, valamint termális és sokk átalakulások, az akkréció jellemzőinek elemzése és izotópok vizsgálata. Cél a meteoritok keletkezésének, a bennük egykor uralkodó viszonyoknak rekonstruálása, a vándorló fluidumok jellemzése, és következtetés az anyaégitest fejlődéstörténetére. Az eredmények protoplanetáris korongok kristályossági fokával és feltételezett összetevőivel párhuzamosíthatók. 2. Jeges égitestek fejlődéstörténeti elemzése, belső átalakulásaikra modellezése. 3. Az ExoMars rover fúrásainak célzását és értelmezését segítő földi terepi és labormérések végzése, együttműködésben a Földtani és Geokémiai, valamint a Földrajztudományi Intézet laboratóriumaival. 4. Az ExoMars rover HABIT műszerének méréseihez kapcsolódó meteorológiai és fizikai modelleken alapuló számítások végzése. 5 Az apró égitesteket és jeges holdakat célzó űrszondás küldetések laboratóriumi kapcsolódási pontjainak elemzése. A projekteket a csoport 2016-os újra akkreditálásakor a COOP-NN-116927 és a COST TD1308 pályázatok támogatják.

Csillagpulzáció, űrfotometria, exobolygók (SPEX) - Dr. Szabó Róbert
A kutatócsoport vezetője: Dr. Szabó Róbert
Tagok: Benkő József, Dobos Vera, Kiss László, Klagyivik Péter, Molnár László, Nuspl János, Plachy Emese, Marek Skarka, Sódor Ádám, Sódorné Bognár Zsófia, Paparó Margit, Szabados László
A kutatócsoport bemutatása:A most megalakult kutatócsoport a Kepleres vizsgálatok és csillagpulzáció modellezése, a Lendület Exobolygók és Csillagszerkezet és a Nemradiális Csillagpulzáció csoportok összeolvadásából keletkezett. Célunk az exobolygós és csillagszeizmológiai témák szoros szinergiájának kiaknázása és az űrfotometriában szerzett szakértelmünk kamatoztatása más kutatócsoportokkal karöltve (pl. aktív csillagok, Naprendszerbeli objektumok). Tevékenységünk főbb pillérei az alábbiak:

  • intenzív részvétel amerikai és európai űrfotometriai missziókban (K2, CHEOPS, TESS, PLATO): előkészítés, célpontkeresés, adatfeldolgozás, nemzetközi munkacsoportok vezetése
  • klasszikus pulzáló változócsillagok dinamikai jelenségeinek vizsgálata (rezonanciák, Blazskó-moduláció, nemradiális módusok, perióduskettőződés, káosz)
  • csillagszeizmológiai kutatások (fősorozati változók, fehér törpék, pulzáló változócsillagok kettős rendszerekben)
  • a pulzáció numerikus modellezése 2- és 3-dimenzióban
  • exobolygók és exoholdak vizsgálata 

Tevékenységünket a megalakuláskor az NKFIH K-115709 Dinamikai folyamatok vizsgálata űrtávcsövekkel pulzáló változócsillagokban, és az NKFIH PD-116175 Űrfotometriai alkalmazások a K2 misszióban pályázatok támogatják.

Konkoly Űrcsillagászat, Bolygó- és Csillagkeletkezés Csoport - Dr. Ábrahám Péter
A kutatócsoport vezetője: Dr. Ábrahám Péter
Tagok: Ábrahám Péter, Balázs Lajos, Csépány Gergely, Dencs Zoltán, Dobos Vera, Fehér Orsolya, Kiss Csaba, Kóspál Ágnes, Kovács Tamás, Kun Mária, Marton Gábor, Mező György, Moór Attila, Nehéz Dóra, Németh András, Regály Zsolt, Süli Áron, Szegedi-Elek Elza, Szentirmayné Gabányi Krisztina, Tóth Imre, Tóth L. Viktor, Vanyó József, Varga József, Varga-Verebélyi Erika
A kutatócsoport bemutatása:Az akkreditálni kívánt új csoport több korábbi kutatócsoport teljes vagy részleges egyesülésével jön létre, melyek témacsoportokként a továbbiakban is működnek. Tevékenysége nagyrészt lefedi az intézetben folyó bolygó- és csillagkeletkezési kutatásokat, valamint egyes ESA űrtávcsövekkel kapcsolatos kalibrációs és tudományos munkákat. A tudományos profil különlegessége, hogy ötvöződik benne a hazai és nemzetközi eszközökkel végzett megfigyelő csillagászat (Piszkéstető; ESO, ALMA, űrtávcsövek); numerikus modellezés (csillagkörüli korongok szerkezete, bolygókeletkezés); valamint az űrtávcsövek méréseivel, adatfeldolgozásával kapcsolatos komoly tapasztalat. A fő kutatási és technológiai programok a következők:
- Csillagkeletkezés molekulafelhőkben
- Fiatal csillagok fotometriai és spektroszkópiai monitorozása, időben változó jelenségek
- Fiatal eruptív csillagok kitörései
- A csillagkörüli korong és burok szerkezete, a korongok dinamikájának vizsgálata
- Fősorozati csillagok körüli porkorongok szerkezete; a ritka gázkomponens eredete
- Kémiai folyamatok csillagkörüli korongokban
- Infravörös interferometria (VLTI/MIDI, VLTI/Matisse)
- Milliméteres hullámhosszú korongvizsgálatok az ALMA-val
- Fiatal mozgási halmazok
- Részvétel a Herschel Űrobszervatórium Post Operation Phase projektjében
- A Gaia űrtávcső mérésein alapuló vizsgálatok
- Korong-bolygó kölcsönhatás vizsgálata numerikus hidrodinamikai szimulációkkal
- Bolygókeletkezési elméletek vizsgálata, korong-bolygó kölcsönhatás, planetezimálok dinamikája, bolygómigráció;
- Bolygórendszerek kaotikus viselkedésének és hosszú idejű stabilitásának vizsgálata
- Exobolygó árapályerőinek hatása az exoholdak pályaváltozásaira és lakhatóságára
- A galaktikus és extragalaktikus csillagkeletkezés nagyléptékű folyamatai infravörös égbolt felmérések, gamma, röntgen, és rádió mérések alapján

Lendület AGB Nukleáris Asztrofizika és Csillagpor kutatócsoport - Dr. Maria Lugaro
A kutatócsoport vezetője: Dr. Maria Lugaro
Tagok: Lugaro Maria, Pignatari Marco, Jaskó Attila, Papp Dávid, Szabó Róbert, Plachy Emese, Molnár László, Bányai Evelin. A total of 8 members contributing a total of 3.4 FTE are involved in the work of the group. On top of this we have on-going collaboration with the Nuclear Astrophysics group at Atomki, including Fülöp Zsolt and Gyürky György.
A kutatócsoport bemutatása:
- Structure and evolution of asymptotic giant branch stars from the inner hot core to the extended dusty envelope: production of the elements heavier than iron in the core (including the effect of rotation and magnetic fields) and pulsation and dust formation in the outer layers, employing computer simulations with different codes (Monash, MESA, etc.);
- The rise and evolution of metals in the Galaxy;
- Telescope/spectrograph design; spectroscopic observations of stars in the halo and in globular and open clusters and their interpretation; large spectroscopic surveys (million of stars);
- Interpretation of the isotopic composition of stardust grains found in meteorites;
- Nuclear astrophysics studies of different stellar environments: from asymptotic giant branch stars to massive stars and core collapse supernovae; the impact of nuclear physics inputs in different thermodynamic conditions;
- Production of radioactive nuclei in stars, comparison to meteoritic data, and application to the formation of the solar system.

Tovább a kutatócsoport honlapjára

Légyszem-kamera Kutatócsoport - Dr. Pál András
A kutatócsoport vezetője: Dr. Pál András
Tagok: Csépány Gergely, Farkas Szigfrid, Kriskovics Levente, Mészáros László, Mező György, Pál András, Szakáts Róbert, Vida Krisztián
A kutatócsoport programja:A kutatócsoportunk feladata a 2012-es Lendület pályázatban foglalt Légyszem-kamera megépítése, kitesztelése, üzemeltetése (azaz a rendszeres fotometriai mérések megvalósítása). Csoportunk ezen felül számos kisebb-nagyobb spin-o projektet indított és tervez indítani a közeljövőben, mely mind technológiai, mind tudományos alkalmazásokat is hoznak illetve hozhatnak a csillagászati műszerfejlesztés témájában. Az alábbiakban ezeket részletezzük.- Az LP2012-31-es Lendület pályázat kivitelezése. További információ (leírások, prezentációk, . . . ) a http://flyseye.net/ honlapon olvashatóak (melyet igyekszünk naprakészen tartani).
- Gyorsulásszenzorok innovatív alkalmazása autonóm klasszikus távcsöves (azaz soros kinematikájú, kéttengelyű) illetve hexapod-alapú mechanikák esetén.
- Geodéziai digitális zenitkamera fejlesztése (a MTA CSFK soproni Geodéziai és Geofizikai Intézetével közösen). Ebben a projektben a hardveres fejlesztés és tesztelés lezárult. A mostani célunk az, hogy a műszerből egy terepen könnyen használható, jelen technikai lehetőségeit maximálisan kihasználó (tabletről vagy okostelefonról irányítható) eszközt kapjunk mely akár a helyszínen közvetlenül is ki tudja értékelni a méréseket és így a függőón-elhajlási adatokat in situ is meghatározhatjuk.
- A Mosaic Array of Numerous Ultrasmall Lens (MANUL) műszer tervezése és megtervezése (egy jövőbeli NKFIH-OTKA pályázat keretein belül). A műszer egy alacsony, 3′/pixel felbontású mozaikkamera rendszer, amely a legfényesebb (Szíriusztól a 6..7 magnitúdós tartományig terjedő) csillagok folyamatos fotometriáját teszi lehetővé Sloan g’, r’ és i’ színekben, CMOS-alapú detektorok segítségével.
A fenti közvetlen tudományos projekteken túl csoportunk tagjai jelent®s szerepet játszanak az MTA CSFK Csillagászati Intézetének Piszkéstetői Obszervatóriumában lévő műszerpark (RCC távcső, EMCCD, nagyfelbontású spektrográf, Schmidt távcső, . . . ) fejlesztésében és üzemeltetésében is.

Naprendszerkutató Kutatócsoport - Dr. Kiss Csaba
A kutatócsoport vezetője: Dr. Kiss Csaba
Tagok: Kiss Csaba, Szabó M. Gyula, Kiss L. László, Sárneczky Krisztián, Szakáts Róbert, Tóth Imre, Marton Gábor, Verebélyi Erika, Farkas Anikó, Moór Attila, Kereszturi Ákos
A kutatócsoport bemutatása:Célok, témakörök, program:• A Neptunuszon túli vidék és a Naprendszer törmelékkorongjának vizsgálata:
• A Kuiper öv dinamikai poluációinak fizikai tulajdonságai és ennek hatása a Naprendszerfejlődési-elméletekre
• Kentaurok és Neptunuszon túli égiestek látható tartománybeli és termális fénygörbéi, kapcsolat az ütközés és fejlődési elméletekkel
• Az interplanetáris porkorong szerkezete és kapcsolata a külső Naprendszerrel
• Törmelékkorongok, planetezimálövek és bolygókeletkezés más naprendszerekben
• Az óriásbolygók irreguláris holdrendszerei és ezek keletkezési elméleteinek tesztelése
• Kis égitestek komplex modelljeinek megalkotása földfelszíni, űrtávcsöves és közvetlen űrszondás mérések alapján
• Földközeli és nagy pályahajlású kisbolygók keresése illetve követése a Piszkéstetői Obszervatórium távcsöveivel
• A Jupiternél távolabb járó üstökösök aktivitásának hosszútávú fotometriai megfigyelése, visszatérő periodikus üstökösök újrafelfedezése
• Meteoritok elemzése szilikát-jég keverék bolygócsírák fejlődésének megértéséhez
• A törpebolygók belső szerkezetének modellezése

Nap- és Csillagaktivitás Kutatócsoport - Dr. Kővári Zsolt Géza
A kutatócsoport vezetője: Dr. Kővári Zsolt Géza
Tagok: Kovács Orsolya, Kővári Zsolt, Kriskovics Levente, Oláh Katalin, van Driel-Gesztelyi Lídia, Vida Krisztián
A kutatócsoport bemutatása:–A Nap mágneses aktivitásának vizsgálata nagy felbontásban–A csillagaktivitás monitorozása különböző időskálákon a flerektől a mágneses ciklusokig
–Nap-típusú csillagok dinamójának vizsgálata a szoláris paradigma keretei közt
–Felszíni foltok vizsgálata interferometrikus képalkotással közeli hideg óriáscsillagokon
–Doppler leképezés és differenciális rotáció mérése fiatal Nap-típusú csillagokon
–Doppler leképezés és felszíni sebességmezők mérése RS CVn-típusú kettősök óriáskomponensén
–Differenciális rotáció meghatározása gyorsan forgó Kepler-csillagok fénygörbéiből
–A kettősség szerepe a mágneses dinamó működésében

CSFK-hoz kötődő kutatócsoport

Nagyenergiájú Csillagászati Kutatócsoport - Dr. Balázs Lajos György
A kutatócsoport vezetője: Dr. Balázs Lajos György
Tagok: Bagoly Zsolt (ELTE TTK),Horváth István (NKE HHK), Kelemen János (MTA CSFK CSI), Kóbori József (ELTE TTK)
A kutatócsoport bemutatása:

  • Általános tudományos háttérA gamma-kitörések (GRB) hirtelen felvillanások az égen. Az utóbbi évtizedekben jelentős előrelépések történtek a GRB-k fizikájának megértésében, beleértve a röntgen-, optikai-és rádió utófények és a nagyenergiás (GeV) sugárzás felfedezését, a szülő- galaxisok azonosítását kozmológiai távolságokban, valamint, a GRB-k keletkezési helyének összekapcsolását a csillagképződési régiókkal és a szupernóvákkal.
  • A kutatás során várható tudományos eredmények:
  • A kitűzött kutatási célok elérése esetén a következő kérdésekre kaphatunk választ:
    1. Milyen új eredményeket ad a kitörések gamma-, röntgen-, optikai-, és ha lehetséges,
      akkor rádió-méréseinek a szinoptikus vizsgálata?.
    2. A GRB-k lokális csillagközi környezete milyen hatással van a kitörések optikai
      tranzienseire?
    3. Mi a szerepe a helyes Galaktikus előtér becslésének a GRB-k lokális környezetét jellemző
      információk megszerzésében?
    4. Meg tudjuk-e becsülni a Fermi LAT által észlelt Galaktikus és extragalaktikus
      nagyenergiás fotonok arányát?
    5. Milyen információval szolgálhatnak az infravörös tartományban végzett további mérések
      a szülő-galaxisokról?
    6. Mi a kapcsolat a csillagkeletkezési ráta és a GRB-k rátája között?
    7. Van-e különbség a kis és nagy vöröseltolódású GRB-k között?