Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet geo-elektromágneses kutatócsoportja elkészítette az európai kontinentális lemez elektromos vezetőképességének modelljét. Az EURHOM elnevezésű modell felhasználási célja kettős: segíti az európai litoszféra lemeztektonikai folyamatainak jobb megértését, illetve a napkitörések után fellépő geomágneses viharok által legsebezhetőbb területek azonosítását.

A múlt században a technika egyik legnagyobb vívmányaként pókhálószerűen fonták be mindennapi életünket az információ- és energiaátviteli rendszerek. Egy nagyvárosi polgár szinte tehetetlenné válik, ha akadozik az áram-, a vízszolgáltatás, vagy hirtelen megszűnik a térerő. A hatalmas napkitörések miatt a Földön keletkező, ún. geomágneses viharok azonban komoly zavart okozhatnak e kommunikációs rendszerekben, az elektromos hálózatban keletkező kóboráramokat indukálva nagy területeket érintő áramkimaradáshoz is vezethetnek. 2003-ban pl. Skandináviában okozott áramszünetet a bolygó mágneses terének átmeneti “zavara”.

Forrás: NASA
Egy napkitörés és részecskéinek megérkezése a Földhöz (NASA)

 

Az ábra 80 km mélyen jelzi az európai lemez fajlagos ellenállását, ahol a kék szín jelöli a nagy fajlagos ellenállású, azaz a veszélyeztetett területeket.
Az ábra 80 km mélyen jelzi az európai lemez fajlagos ellenállását, ahol a kék szín jelöli a nagy fajlagos ellenállású, azaz a veszélyeztetett területeket. Az ábra a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető.

“Az európai kritikus infrastruktúra, beleértve a távközlési rendszereket, mára olyan bonyolulttá vált, hogy ha bárhol keletkezik benne egy apró hiba, az az egész hálózaton érzékelhető lesz. Ennek voltunk a tanúi 2003-ban, amikor is közel 2 millió fogyasztó maradt áram nélkül” – mondta Wesztergom Viktor, azMTA CSFK Geodetic and Geophysical Institute igazgatóhelyettese. Az Európai Unió által támogatott EURISGIC(European Risk on Geomagnetically Induced Currents) projekt keretében intézetünk is részt vesz abban a nemzetközi együttműködésben, amely felméri a kontinens legsérülékenyebb területeit. A kutató szerint a jövőben Európának fel kell készülnie az intenzív naptevékenységi ciklus során fellépő hatalmas geomágneses viharokra. Az uniós projektben a geofizikusok részletesen megvizsgálják, pontosan milyen veszélyt jelentenek az európai kritikus infrastruktúrára ezek a viharok, hogy lefektethessék egy hatékonyabb védekezési rendszer alapjait. Az új védelmi háló kiépítésében az első lépéseket az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet geo-elektromágneses kutatócsoportja tette meg. Az intézet geofizikusai elkészítették az európai litoszféralemez elektromos vezetőképességének modelljét, azEURHOM-ot, amelyben különböző mélységekben határozták meg a litoszféra fajlagos ellenállását, a mágneses viharok során fellépő zavarokért ugyanis a litoszférában keletkező mágneses áramok a felelősek. Ezeket az ún. telluráramokat a nagy elektromos fajlagos ellenállás felerősíti, amelyek így a földelési pontokon keresztül képesek bejutni a transzformátorokba, majd a távvezetékrendszerekbe, és komoly károkat okozhatnak.

Forrás: NASA Solar Dynamics Observatory
Forrás: NASA
Solar Dynamics Observatory

Wesztergom Viktor szerint az EURHOM modell – amely a Geodetic and Geophysical Institute saját szellemi terméke – két területen is használható: “Egyrészt feltárja az európai kontinentális lemez tektonikai és szerkezetföldtani tulajdonságait, hiszen feltérképezte a litoszféra és az asztenoszféra határvonalát, másrészt segíti a geomágneses viharok során indukált áramok számítását és az európai kritikus infrastruktúra védelmét.” A modell elkészítése Ádám Antal,Lemperger István, Novák Attila, Prácser Ernő,Szarka László és Wesztergom Viktor nevéhez fűződik. Munkájukkal az európai geofizikai kutatások élvonalában megtették az első lépést a napkitörések során keletkező mágneses viharok elleni hatékonyabb védekezésben.