• rosetta_500
    Permalink Gallery

    Soha nem látott képek egy üstökös aktivizálódásáról

Soha nem látott képek egy üstökös aktivizálódásáról

Port okádó kutak és gödrök formájában először sikerült közelről megfigyelni, hogyan válik aktívvá egy üstökös magja. Tóth Imre, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója személyében magyar tagja is van annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájával közelről tanulmányozza a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. A gáz- és porkibocsátási források megfigyelése alapvető ismeretekkel járul hozzá az üstökösök aktivitásának megértéséhez. A kutatócsoport a Nature-ben számolt be eredményeiről.

A Rosetta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös közelében (illusztráció)
Forrás: ESA/ATG medialab; ESA/Rosetta/Navcam
Egy üstökös legfontosabb része a szilárd mag, vagyis az a Nap körüli pályán keringő kis égitest, amely szinte változatlan formában őrzi a bolygórendszerünk kialakulásának idején uralkodó fizikai és kémiai viszonyok lenyomatát. Az ilyen értelemben őseredeti objektumok legtöbbje vagy a távoli Oort-féle üstökösfelhőből, vagy a Neptunusz pályáján túli, kis égitesteket tartalmazó régióból származik. A megfigyelhető üstökösök pályaváltozások következtében kerülnek a Naprendszer külső vidékeiről a belső térségbe, s ahogy közelednek a Naphoz, magjuk felszínéről jeges-poros anyag szabadul ki: atomok, ionok, molekulaionok, gázmolekulák, gyökök, valamint porrészecskék. Így képződik a mag körüli por- és gázburok, a kóma (más néven a nevüket adó „üstök”). A Nap elektromágneses sugárzása és a bolygóközi plazmaáramlás, a napszél a kóma anyagát „elfújja”, aminek hatására hosszan elnyúló gáz- és porcsóváik alakulnak ki.

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondáját azért küldték a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös (67P/C-G) közvetlen közelébe, hogy kiderítsék, valójában hogyan válik aktívvá – azaz gáz- és poranyagot kibocsátóvá – egy üstökös, illetve pontosan mi az üstökösaktivitás mechanizmusa. A szonda műszereivel az aktivitás kezdetétől fogva közvetlen közelről tanulmányozza az üstököst. A megfigyelés időszaka kiterjed a napközelségre (2015. augusztus 13.), amikor az üstökös áthalad pályájának Naphoz legközelebb eső pontján (ekkor lesz a legnagyobb a gáz- és porkibocsátása), majd folytatódik, mikor a Naptól távolodva az üstökös aktivitása alábbhagy.

A 67P/C-G a Jupiter üstököscsaládjához tartozik (más elnevezéssel ekliptikai üstökös). […]

Írta |2015/07/08|CSFK, Hírek

Az MTA CSFK fiatal kutatói állásokat hirdet

 

A Csillagászati Intézet felhívása: CSI_fikut_2015

A Földrajztudományi Intézet felhívása: FTI_fikut_2015

A Földtani és Geokémiai Intézet felhívása: FGI_fikut_2015

A Geodéziai és Geofizikai Intézet felhívásai: GGI_fikut1_2015  , GGI_fikut2_2015

  • ŰF Kiemelt kép
    Permalink Gallery

    Magyar Űrkutatási Fórum 2015 képekben és véleményekben

Magyar Űrkutatási Fórum 2015 képekben és véleményekben

2015. május 7-9. között Sopronban került sor a Magyar Űrkutatási Fórum 2015 (XXIX. Ionoszféra- Magnetoszférafizikai Szeminárium) konferenciára. A rendezvény házigazdája az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet volt.

A rendezvény a több évtizedes hagyományok alapján a magyar űrkutatás széles fóruma. Lehetőséget biztosít az űrfizika, napfizika, geofizika, légkörfizika, űrgeodézia, planetológia és az űrkutatáshoz kapcsolódó más tudományterületeken, műszaki fejlesztésekben elért hazai eredmények bemutatására, megvitatására.
A Magyar Űrkutatási Fórumot Török Ádám, az MTA főtitkára nyitotta meg. Azt követően, Ábrahám Péter, MTA CSFK főigazgató és Bacsárdi László, MANT főtitkár köszöntő beszédei hangzottak el.

Wesztergom Viktor, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet igazgatójának üdvözlő szavai után a konferenciát Szarka László, az MTA Titkárság Kutatóintézeti Főosztály vezetőjének előadása nyitotta meg. Az előadás címében Madách Imre, Az ember tragédiája c. drámai költeményének egyik mély gondolatával találkozott a hallgatóság.

Szarka László főosztályvezető előadása
 

Török Ádám főtitkárt Magyarország ESA-csatlakozásáról kérdeztem, illetve arról, hogy mik a Magyar Tudományos Akadémia tervei a magyar űrkutatás támogatását illetően.

P.T.: Egy közgazdaságtannal foglalkozó szakembernek mi a véleménye a magyar űrkutatásról, illetve Magyarország ESA-hoz való csatlakozásáról?

T.Á.: Én nem ismerem a magyar űrkutatás részleteit, azt tudom, hogy egy, a világban nagyon komolyan megbecsült iparágnak van néhány komoly kapacitása Magyarországon. Nyilván ez önmagában is értékes, mert nagyon jelentős hozzáadott szolgáltatást – ezt úgy hívják a közgazdászok, hogy hozzáadott értékkel bíró terméket – tud exportálni. Mert végül is ez export. Még fontosabbak azt hiszem, a terület továbbgyűrűző hatásai: hogy kinevel egy szakembergárdát, hogy nagyon igényes és versenyképes telephelyeket hoz létre. Olyan ez, mint amikor egy kavicsot dobunk a vízbe, hullámok keletkeznek a víz felületén, egyre nagyobb koncentrikus köröket gerjeszt maga körül – ilyen hullámokat tud gerjeszteni ez a terület is.

P.T.: Az Ön kutatási területe kapcsolódik-e, vagy kapcsolódott-e valamikor – esetleg projekt révén – az űrkutatáshoz?

T.Á.: Kutatás-fejlesztési politika, […]

Írta |2015/05/27|GGI, Hírek
  • fn1
    Permalink Gallery

    Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézete idén is ott volt a Felfedezők napján

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézete idén is ott volt a Felfedezők napján

Immár harmadik alkalommal rendezték meg a Felfedezők napja című rendezvényt a Millenáris Park D épületében. 2015. május 9-én az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének képviseletében testközelből népszerűsíthettük a földrajzot és a földtudományokat a fiatalok körében. Már az év elején megindult a szervezkedés, a rendezvényt megelőző két hónapban összeszedtük az idei csapatot, illetve elkezdtük előkészíteni a feladatokat. Az idei forgatagban nagyobb szerepet vállaltunk: hétpróba helyszín lettünk, így a résztvevő gyerekek és fiatalok kitüntetett figyelmére számíthattunk. A Felfedezők napját ugyanis egy játékos vetélkedő fogja keretbe, amelynek keretében az érdeklődők különböző feladatokat oldhatnak meg, s hét próba teljesítése esetén jó eséllyel indulhatnak a nap végén a fődíjért, amely idén egy kelet-lengyelországi kalandos utazás volt.

(tovább…)

Írta |2015/05/15|FTI, Hírek

Holnap kezdődik az Űrkutatási Fórum Sopronban!

A Magyar Asztronautikai Társaság és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutató­központ Geodéziai és Geofizikai Intézet közös kezdeményezésére, a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar társszervezésével 2015. május 7-9. között Sopronban kerül sor a Magyar Űrkutatási Fórum 2015 konferenciára. A rendezvény támogatója a SES Astra, a világ vezető műholdas távközlési vállalata.

Új név, megújuló és kibővített tartalom, a hagyományok megtartása – ezekkel a szavakkal lehet a legtalálóbban jellemezni a Magyar Űrkutatási Fórum 2015 konferenciát. A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) és a Geodéziai és Geofizikai Intézet (GGI) közös kezdeményezésére a legrégibb hagyományokkal rendelkező hazai űrkutatási szakmai rendezvény új nevet visel. Az Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szemináriumok 1972-ben éppen Sopronban kezdődött sorozatában ez már a 29. alkalom. A név és a tartalom megújításának célja, hogy minél szélesebb körű bemutatkozási lehetőséget teremtsünk a magyar űrkutatás és az űripar szereplői számára, továbbá az egyetemisták, doktoranduszok kutatómunkába való bevonása. Magyarország ebben az évben válik az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává. A fórum hozzájárul a meglevő szakmai kapcsolatok erősítéséhez, új együttműködések kialakításához, az ESA-tagsággal összefüggő feladatok támogatásához, és elősegítheti az eredményes pályázati tevékenységet.

A rendezvény helyszíne a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet (9400 Sopron Csatkai Endre u. 6-8.).
A Magyar Űrkutatási Fórumot Török Ádám, az MTA főtitkára nyitja meg. A plenáris előadások többek közt az űrfizika, napfizika, geofizika, légkörfizika, űrgeodézia, űrcsillagászat, planetológia témáit érintik. Alkalom nyílik az űrkutatáshoz, űrtevékenységhez kapcsolódó más tudományterületeken, műszaki fejlesztésekben elért hazai eredmények bemutatására, megvitatására is. A szóbeli előadások mellett a résztvevők több mint 20 poszterrel készülnek. A tudományos program részleteiről a Magyar Űrkutatási Fórum 2015 honlapján (urforum.ggki.hu) tájékozód­hatnak. (tovább…)

Írta |2015/05/06|GGI, Hírek

Chasing Ice – filmvetítés és beszélgetés

A Chasing Ice című dokumentumfilm a sarki jégsapkák olvadásának krónikája. Ebben James Balog fotográfus a művészet, és nem a tudomány szemszögéből közelíti meg a klímaváltozás kézzelfogható valóságát. A film esztétikailag lehengerlő képek sorozata, melyek olyannyira magukkal ragadóak, hogy a nézőnek időnként kétségei támadnak: léteznek-e a valóságban is e gyönyörűséges tájak a Földön? A film arra is rávilágít, hogy ezt a felfoghatatlan csodát nem biztos, hogy sokáig élvezhetjük. A sarki jég olvadása olyannyira gyors, hogy nincs szükség érzékeny műszerekre ahhoz, hogy tetten érjük, amint a semmibe foszlanak, elég hozzá egyetlen kamera.
A vetítés után az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének témában jártas szakértője, a 2k Lendület Csoport vezetője, Kern Zoltán válaszol a nézők kérdéseire.
Az esemény helye és ideje: Design Terminal, 2015. április 8., este 6 óra
Az esemény Facebook-oldala

Írta |2015/04/08|FGI, Hírek

Nyertes ESA pályázat az MTA CSFK-ban

Az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet az ESA PECS program – Plan for European Cooperating States – keretében pályázatot adott be.
Az ESA Pályázatértékelő Bizottsága (ESA Tender Evaluation Board) jóváhagyta a GGI „Integrated Sentinel-1 PSI and GNSS technical facilities and procedures for determination of 3D surface deformations caused by environmental processes” című projektjavaslatának támogatását.

Az európai Copernicus program keretében az első Sentinel műhold a Föld felszínének minden eddiginél pontosabb megfigyelését és feltérképezését végzi, ill. az eddigi rendszereknél jóval gyorsabban továbbítja az adatokat a Földre.
A Sentinel–1 a Föld-megfigyelési program hat tervezett szakasza közül az első. A már felbocsátott Sentinel–1A, valamint a későbbiekben pályára állítandó Sentinel–1B, a térképezésben is használt szintetikus apertúrájú radarok segítségével éjjel-nappal képanyagot szolgáltatnak majd a bolygónkról.
A Sentinel–1A figyelemmel kíséri a tengeri jégzónák és az északi sarkvidék változásait, a tengeri környezetet az olajszivárgások felderítése és a hajók helyzetének meghatározása érdekében, de feladata az időjárás-figyelés, a földfelszín – ennek részeként az erdők, vizek és talajok változásának, a fenntartható mezőgazdaság feltételeinek – feltérképezése, a földfelszín mozgásaival kapcsolatos veszélyhelyzetek előrejelzése.
A műholdról érkező adatok jelentős előrelépést tesznek lehetővé a tengerhajózás biztonságának növelésében, az éghajlatváltozás figyelemmel kísérésében, valamint a veszély- és válsághelyzetek kezelésében.
Az elnyert pályázat kutatási előzményeiről egy korábbi, az MTA CSFK GGI honlapján közzétett ismertetőben számoltak be a kutatók. A rendszer adatszolgáltatása még nem teljes körű, de 2014.10.03. óta használható felvételek tölthetők le az ESA honlapjáról. A Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium területéről készült első felvételen a kísérleti integrált geodinamikai alappont is jól azonosítható.

Az ESA projekthez a téma iránt érdeklődő végzős MSc szakos hallgatók és fiatal kutatók csatlakozását várják. Érdeklődni és jelentkezni Dr. Wesztergom Viktor intézetigazgatónál lehet, a wv@ggki.hu e-mail címen.

 

Írta |2015/03/19|GGI, Hírek
  • Szabó Róbert
    Permalink Gallery

    Világelső eredmény az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban – Kisbolygók vizsgálata a Kepler-űrtávcsővel

Világelső eredmény az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban – Kisbolygók vizsgálata a Kepler-űrtávcsővel

Szabó Róbert (MTA CSFK Csillagászati Intézet) vezetésével a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál majd, és finomítja a jövő exobolygó-kereső küldetéseit, amelyek egyikében Magyarország a legmagasabb tudományos szinten képviselteti magát.

A Kepler-űrtávcső innovatív felhasználási módját az tette lehetővé, hogy a műszer két lendkereke is elromlott a négyből, így az eredeti célkitűzést – egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését exobolygók által okozott elhalványodásokra vadászva – nem tudta folytatni az űreszköz. A NASA ezért új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára. A Nap sugárnyomását kiegyensúlyozó megoldást egy olyan elrendezés szolgáltatja, amelyben az űreszköz az ekliptika, azaz a Naprendszer síkja mentén végez mintegy 3 hónapnyi megfigyelést egy-egy területről.

A Kepler-űrtávcső az új – K2 nevű – megfigyelési stratégiát jelző, Naprendszer síkjába eső megfigyelési területekkel
(forrás: NASA)
A 600 millió dolláros űrtávcső sokszínű programmal kezdhette “második életét” (K2) 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol – ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat –, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencse-hatás révén bolygókat keres, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat. Mindeközben a rögzített képeket át- meg átszövik a Naprendszerünk “törmelékét” alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelen levő kisbolygók.

Szabó Róbert és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használták. Ezek a megfigyelések mintegy 2000 csillag közvetlen környezetéről készültek 2014 februárjában, és kilenc nap hosszúságúak.
A csillagok közel felénél találtak kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítani. Ezt az eljárást egyébként a kutatók az infravörös tartományban működő Herschel-űrtávcső és Pál András (szintén MTA CSFK) Légyszem nevű, teljeségbolt-kamera projektjében is sikerrel alkalmazzák.

A fő […]

Magyar Űrkutatási Fórum 2015.

A Magyar Asztronautikai Társaság és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet közös kezdeményezésére, a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar társszervezésével 2015. május 7-9. között Sopronban kerül megrendezésre a Magyar Űrkutatási Fórum 2015.

A rendezvény a több évtizedes hagyományok alapján a magyar űrkutatás széles fóruma. Lehetőséget biztosít az űrfizika, napfizika, geofizika, légkörfizika, űrgeodézia, planetológia és az űrkutatáshoz kapcsolódó más tudományterületeken, műszaki fejlesztésekben elért hazai eredmények bemutatására, megvitatására. A rendezvényre különösen invitáljuk a fiatal kutatókat, PhD-hallgatókat, egyetemi hallgatókat, akik bemutathatják saját eredményeiket és megismerkedhetnek a hazai űrkutatással foglalkozó magyar szakmai közösséggel.

Előadások bejelentésének és az absztraktok leadásának határideje: 2015. március 20.

További információk: urforum.ggki.hu

 

Írta |2015/02/27|GGI, Hírek
  • faculty-anders
    Permalink Gallery

    Dr. Anders M. Jorgensen : Modeling the Plasmasphere Dynamics with Data Assimilation

Dr. Anders M. Jorgensen : Modeling the Plasmasphere Dynamics with Data Assimilation

Előadás az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben

2015. március 4-én 10:00 órai kezdettel Dr. Anders M. Jorgensen (New Mexico Tech) „Modeling the Plasmasphere Dynamics with Data Assimilation” címmel tart előadást az MTA CSFK GGI előadótermében, Sopronban.

Az előadás kivonata:

Modeling the Plasmasphere Dynamics with Data Assimilation Dr. Anders M. Jorgensen New Mexico Tech Socorro, New Mexico, USA The Earth’s plasmasphere is a region of dense plasma, originating in the ionosphere, extending nearly to geostationary orbit. The precise extent of the plasmasphere is dynamic. Knowing the exact distribution of plasma in the plasmasphere is important as an input to coupled magnetospheric models. In particular, density gradients inside the plasmasphere and at the plasmapause, are important in controlling waves which are responsible for the growth and decay of the radiation belts. At the most basic level the plasmasphere can be described in terms of plasma exchange with the ionosphere and convection due to an imposed electric field. At that level plasmasphere modeling is relatively simple. However there is currently insufficient knowledge of the drivers, particularly the electric field, to model the plasmasphere boundaries at the most accurate level to provide sufficient quality inputs to wave and radiation belt models. The solution to this problem is to use a data assimilation approach. Data assimilation wraps a feedback loop around the plasmasphere model in which free, ideally unknown, model parameters are adjusted to maximize the agreement between the model and observations. There are many possible implementations of this feedback loop. We use the Ensemble Kalman Filter in which a statistical ensemble of models tracks the observations through linear transformations. In this presentation I will discuss the plasmasphere and observations as well as some examples of data assimilation.

Írta |2015/02/26|GGI, Hírek