Mindig jobb a több adat?

Erre a kérdésre kereste a választ az MTA CSFK GGI három soproni kutatója, Benedek Judit, Kalmár János és Papp Gábor. Korábbi eredményeikre alapozva, amelyeket a digitális terep- és 3D litoszféra modellek nehézségi erőtér szimulációkban történő felhasználásával kapcsolatos kutatásaikban (lásd a hivatkozásokat a cikk végén) értek el, megvizsgálták az adatokban előforduló szisztematikus és véletlenszerű magassági hibák terjedését az erre alkalmas térfogatelemek alkalmazásával analitikusan meghatározható erőtér paraméterekre.

Eredményeiket a geodézia legnagyobb presztízsű tudományos folyóiratában, a Journal of Geodesy-ben publikálták. Október végén megjelent cikkükben megállapították, hogy a mégoly nagy felbontású modellek esetén is, mint az SRTM30 (30 m horizontális felbontású) globális felszín-, vagy a Magyarország domborzatát digitálisan leíró DDM10 illetve DDM30 (10 m ill. 30 m horizontális felbontású) domborzat modellek, a hibák méter nagyságrendűek, amik miatt ezek statisztikailag a valóságnak csak egyetlen, hibákkal terhelt realizációjának tekinthetők. Mivel az ilyen nagyfelbontású, vagyis sok térfogatelemet tartalmazó modellek gravitációs hatásának analitikus meghatározása a számítási pontok számának függvényében heteket, hónapokat, sőt globális szimulációkban éveket is igénybe vesz, a szakemberek két algoritmust dolgoztak ki a térfogatelem-szám hatékony csökkentésére. Egyet az egyenközű, egy másikat pedig a szabálytalan helyzeti eloszlású adatokra. Mindkettő eljárás L2 normás lokális síkfelület-illesztésen alapul és dinamikusan alkalmazkodik a bemenő adatok által leírt felület változékonyságához annak hibáit is figyelembe véve. Végeredményben egy új, az eredeti ponthalmaz által definiált felület, változó méretű háromszög lefedéssel közelített, a magassági hibák tekintetében statisztikailag egyenértékű változata áll elő, amelyekből egyszerűen előállíthatók a gravitációs szimulációhoz szükséges poliéder térfogatelemek. A publikációban bemutatásra került, hogy akár 90%-os csökkenés is elérhető, aminek ugyanekkora mértékű redukáló hatása van a számítási időre, miközben a számított erőtér paraméterek megbízhatósága azonos marad az eredeti adatokból meghatározható paraméterek megbízhatóságával.
A soproni kutatók által elért eredmény bizonyosan segíti majd nemcsak a Föld, de a Naprendszert alkotó égitestek gravitációs […]

Mestertanár Aranyérem Michalkó Gábornak

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2017. november 20-án a XXXIII. OTDK ünnepi záróülése keretében a magyar felsőoktatás műhelyeiben folyó diáktudományos tevékenységet támogató, színvonalas és eredményes munkájáért Michalkó Gábornak, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadójának Mestertanár Aranyérem kitüntetést adott át az MTA Székház Dísztermében.

  • dav
    Permalink Gallery

    Megjelent Schweitzer Ferenc: Tanulmányok a geomorfológia, a geokronológia, a hidrogeográfia és a Marskutatás területéről c. kötete

Megjelent Schweitzer Ferenc: Tanulmányok a geomorfológia, a geokronológia, a hidrogeográfia és a Marskutatás területéről c. kötete

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet legújabb, vélhetően széles érdeklődést kiváltó kiadványában a szerző magas szakmai színvonalon, ugyanakkor közérthető módon tárja az Olvasó elé több évtizedes felszínalaktani, földtörténeti és vízföldrajzi kutatásainak legfontosabb eredményeit.
A kötet tanulmányai számos, a geográfusokat régóta foglalkoztató izgalmas kérdésre adnak választ: Milyen természeti tényezők alakították hazánk felszínét az elmúlt 8-10 millió év során? Miként változott és nyerte el mai formáját a Kárpát-medence folyóhálózata? Hogyan nézhetett ki az egykori Aquincum ősföldrajzi környezete? Mikor és milyen folyamatok hatásaként jöhetett létre a Kárpát-Pannon-medencében sivatagi környezet? Nagy folyóinknak melyek azok a legfőbb tulajdonságai, amelyek figyelembe vétele nélkül nem valósítható meg egy hosszú távon is hatékony árvízvédelem? Egy Budapest feletti árapasztó-csatorna megépítésével megvédhető-e a főváros a jövőben fenyegető dunai árvizektől? Vajon léteznek-e bizonyítékok a víz, valamint az élet legkezdetlegesebb formáinak jelenlétére a Marson?
A tanulmánykötet írásai nem csupán legégetőbb környezeti gondjainkra hívják fel a figyelmet, hanem megoldást is kínálnak számos, sokunkat – akár már a közeljövőben – fenyegető természeti katasztrófa megelőzésére.

A kötet tanulmányai letölthetőek az alábbi linken:

http://www.mtafki.hu/Schweitzer_kotet.html

  • belarus-belulre2_fit_640x10000
    Permalink Gallery

    Belarus in Maps – megjelent az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet új kiadványa

Belarus in Maps – megjelent az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet új kiadványa

 

Az Európai Unió keleti szomszédságában fekvő, ám mégis kevéssé ismert Belarusz (Fehéroroszország) regionális földrajzi szemléletű megismertetése a célja az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet népszerű sorozata tagjaként megjelent, mintegy száz térképet és ábrát tartalmazó új, angol nyelvű kötetnek, amelyet csütörtökön mutattak be az MTA Székházában. Az atlaszok immár online is elérhetők.

A korszerű térképek egyik legfontosabb sajátossága, hogy a természeti környezet bemutatása mellett egyfajta pillanatfelvételt adnak egy-egy térség társadalmi-gazdasági helyzetéről is. A földrajzi atlaszok tanulmányokkal felérő áttekintést nyújtanak az adott országról. Sok szempontból és közérthetően.

Ezért határozta el a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2005-ben, hogy egy, a maga nemében egyedülálló atlaszsorozat elindítására kéri fel az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetét. Olyan kiadványok elkészítésére, amelyek egyesítik magukban az eddig megjelent hon- és szomszédságismereti könyvek, illetve az atlaszok erényeit.
Az akadémiai sorozat mostanáig megjelent kötetei tágabb-szűkebb környezetünket mutatják be. Az első, Délkelet-Európáról szóló atlaszt az Ukrajnáról, majd a Magyarországról szóló követte. Most pedig egy tőlünk nem túl távoli, az Európai Unióval is szomszédos, ám mégis kevéssé ismert országról, Belaruszról készült el egy rendkívül izgalmas kiadvány.

A Belarus in Maps több újdonsággal is szolgál a sorozat korábbi kiadványaihoz képest. Az általános részek mellett majd egy évtized kutatómunkáját összegző országspecifikus fejezetek tárják az olvasó elé a belarusz nemzet és nyelvhasználat változásával, a csernobili baleset társadalmi hatásaival és a sajátos gazdasági modellel kapcsolatos kérdéseket. A kötet kiegészült egy tisztán regionális földrajzi és regionális politikai fejezettel, illetve külön foglalkozik a földrajz oktatásban, kutatásban betöltött szerepével is. Egy-egy fontosabb kérdést részleteiben külön szövegdobozokban mutatnak be a szerzők.

Belarusz kapcsán sok a politikai és tudományos szempontból is kényes probléma. A kötet bemutatóján ismertetett köszöntőjében ezért Lovász László akadémiai elnök külön is méltatta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet munkatársainak kezdeményezését, hogy – élve kutatói szabadságukkal – belevágtak a […]

Fiatal kutatói állások az MTA CSFK-ban

Az MTA Csillagászati és Földtudómányi Kutatóközpont különböző intézetei fiatal kutatói állásokat hirdetnek a közig-állás portálon.

MTA CSFK CSI

MTA CSFK FGI

MTA CSFK FTI

MTA CSFK GGI

 

 

  • Michalko_M5
    Permalink Gallery

    Michalkó Gábor előadása az M5 Mindenki Akadémiája május 30-i adásában

Michalkó Gábor előadása az M5 Mindenki Akadémiája május 30-i adásában

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet kutatócsoport-vezetője, Michalkó Gábor tartott előadást az M5 csatorna Mindenki Akadémiája című műsorában, Bevásárlóturizmus, a láthatatlan turizmus évvköve címmel.

Az előadás felvétele megtekinthető az alábbi linken.

Tudománynépszerűsítés a Felfedezők Napján

2017. április 29-én ötödik alkalommal vehettek részt az érdeklődők a Felfedezők Napja című programsorozaton, melyet a szokásos helyszínen, a Millenáris D épületében rendeztek meg. Az eseményen az MTA CSFK Földrajztudományi Intézete is képviseltette magát.

Intézetünk idén új játékokkal, feladványokkal készült. A természetföldrajzi bemutatók közül népszerű volt a kőzet- és talajfelismerés, a talajszitálás és az ülepedést modellező kísérletünk. Ebben az évben is sokféle kvízt és a nagy felfedezőkkel kapcsolatos szókeresőt tölthettek ki a vállalkozó kedvűek – kicsik és nagyok egyaránt. Nagy sikert aratott az óceánok és kontinensek területéhez kapcsolódó pontgyűjtő ügyességi játékunk is, mutatta ezt a játék előtt állandóan kígyózó sor is.

Standunk már évek óta hétpróba helyszín, így egy külön feladattal is készülünk, melynek megoldásával a lelkes hétpróbázók közelebb kerülnek a Felfedezők Napja fődíjának megnyeréséhez, értékes ajándékaihoz. Egy többelemes talajfúrót kellett összerakniuk a jelentkezőknek – a feladatot pár felesleges alkatrésszel nehezítettük.

Úgy gondoljuk, hogy Intézetünk lelkes csapata idén is hozzájárult a földrajz és a földtudományok népszerűsítéséhez, akár komolyabb, érdeklődő beszélgetések formájában, akár játékos, fiatalabbaknak szóló módon, elmés bemutatóinkon, játékainkon keresztül. Már most sok tervünk van a jövő évi Felfedezők Napjára, reméljük, sikerül valamennyit megvalósítanunk.

OTDK I. helyezés a Földrajztudományi Intézet OTKA K100953 kutatási programjának témájából

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetében 2012-2016 között
megvalósított “Magyarország láthatatlan turizmusa: a nem
konvencionális turisztikai mobilitás társadalmi, gazdasági és
környezeti vonatkozásainak vizsgálata” című OTKA K100953 kutatási
program (témavezető: Michalkó Gábor) keretében Ilyés Noémi
(Budapesti Corvinus Egyetem) által elkészített “Turizmus Budapest
árnyékában: láthatatlan turisták Szentendrén” című dolgozat I.
helyezést ért el a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri
Konferencia Közgazdaságtudományi Szekciójának Turizmusgazdaságtan
Tagozatában a 2017. április 6-8. között Győrben megtartott eseményen.

Új kutatás-fejlesztési projekt indult a budapesti várostérség egyes szennyezéseinek felmérésére és a környezeti kockázatok csökkentésére

 

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap több mint egymilliárd forintos támogatásával, a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program (NVKP; projekt azonosító: NVKP_16-1-2016-0003) keretében nagyszabású kutatás-fejlesztési projekt kezdődött Budapest és a várost körülvevő ingázási zóna népesség-dinamikájával, illetve a lakossági fogyasztás által okozott egyes szennyezésekkel kapcsolatban. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) Földrajztudományi Intézete vezetésével, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet, a gödöllői Szent István Egyetem, az Aquaprofit Zrt. és az UTB Envirotec Zrt. részvételével zajló programban innovatív módszerekkel vizsgálják a budapesti várostérség népességének mozgását, a talajba és a várostérség vizeibe jutó szennyezések tér-idő dinamikáját és ezek hatásait.

A projekt célja a már ismert szennyezőkön túl korábban nem vizsgált elemekre, hatóanyagokra vonatkozó állapotfelmérés, a kiváltott kockázatok feltérképezése és kockázatcsökkentő fejlesztések megvalósítása.

X. Geomatika Szeminárium Sopronban

A kétévente megrendezésre kerülő Geomatika Szeminárium 10. jubileumi rendezvényére november 10-11-én került sor az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben. A nagy hagyományokkal rendelkező tudományos találkozóra több mint 60 résztvevő érkezett az ország különböző intézményeiből.

Balról jobbra: Wesztergom Viktor, az MTA CSFK GGI igazgatója és Kiss László, az MTA CSFK főigazgató-helyettese

A rendezvény Kiss László főigazgató-helyettes úr köszöntő szavaival vette kezdetét. A megnyitót követően a kétnapos rendezvényen 4 szekcióban 26 előadás hangzott el nehézségi erőtér, fotogrammetria, térinformatika és távérzékelés, geodinamika, helymeghatározás és GNSS alkalmazások témakörökben.

Érdeklődő hallgatóság a szemináriumon

Szarka László, az MTA CSFK főigazgatója üdvözli a szeminárium résztvevőit a baráti vacsorán

A szakmai találkozón a szóbeli előadások mellett 21 poszter előadás is helyet kapott a feljebb említett témakörökben elért kutatási eredmények bemutatására.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Poszterbemutató a X. Geomatika Szemináriumon
A részletes program, az előadások és poszterek címlistája megtekinthető itt.

Papp Gábor, az MTA CSFK GGI főmunkatársa megköszöni a szervezők és a résztvevők lelkes, eredményes munkáját

A jubileumi rendezvényről, a korábbi szemináriumokon szerzett tapasztalatairól, jövőbeli tervekről Papp Gábort (MTA CSFK GGI, főmunkatárs), a rendezvény egyik szervezőjét kérdeztem. A tudományos kutatóval készült interjú olvasható alább.

– Kedves Gábor! Ön mindegyik Geomatika Szemináriumon részt vett. A múlt héten eredményesen lezajlott jubileumi rendezvényen találkozott-e olyan résztvevőkkel, akik szintén minden eddigi szemináriumon jelen voltak? Az eseménydús két nap milyen hangulatban telt el az Ön – egyik főszervező – számára, és összességében sikeresnek ítéli-e a szakmai találkozót?

– Mivel a Geomatika Szeminárium majdnem két évtizedes múltra tekint vissza, tapasztalható, hogy az arcok, ha lassan is, de cserélődnek. Természetesen vannak szép számmal a kezdetektől fogva velünk „szemináriumozó” kollégák és vannak olyanok is, akik már nyugdíjba vonultak, ezért nem találkoztunk most velük. Örvendetes azonban, hogy határozottan növekszik a résztvevő fiatalok száma. Nem csak hallgatóként, de előadóként is. Mi magunk is teszünk a tehetséges […]