Hírek

Maria Lugaro: Preszoláris csillagrobbanások

“A friss eredmény egyedi betekintést nyújt a Naprendszer keletkezését megelőző asztrofizikai folyamatokba, különös tekintettel a preszoláris köd nehéz elemekkel történő feldúsulásába. A nukleáris asztrofizika szinte archeológiai karakterű képet vázol fel arról a por- és gázfelhőről, amiből a Földünk is kialakult több mint négy és fél milliárd évvel ezelőtt.”

Tovább az MTA cikkére >>

  • ÁTADTÁK A JUNIOR PRIMA DÍJAKAT A MAGYAR TUDOMÁNY KATEGÓRIÁBAN
    Permalink ÁTADTÁK A JUNIOR PRIMA DÍJAKAT A MAGYAR TUDOMÁNY KATEGÓRIÁBANGallery

    Hatvani István Gábor (környezettudomány) Junior Prima Díjat kapott

Hatvani István Gábor (környezettudomány) Junior Prima Díjat kapott

Az MTA CSFK FTI munkatársa Hatvani István Gábor Junior Prima Díjat (2015) kapott

Az átadásról részletek megtekinthetőek itt.

 

Falling Walls Lab 2015 Sopron

A világ számos nagyvárosában megrendezett Falling Walls Lab kezdeményezéshez a Magyar Tudományos Akadémia is csatlakozott idén. A magyarországi esemény házigazdája az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet volt.

Kiss László (MTA CSFK Csillagászati Intézet) megnyitja az eseményt és ismerteti a programot
A „Falling Walls” Konferenciát minden évben november 9-én, a Berlini Fal lebontásának évfordulóján rendezik meg a német fővárosban. A fiatal innovátorok (35 év alatti kutatók, PhD és egyetemi hallgatók, vállalkozók) versenyére Falling Walls Lab címmel a konferencia előtti napon kerül sor. Pályázatot bármely szakterület művelője benyújthat, a szervezők a „Melyik a következő fal, amelyet le kell bontani?” kérdésre várják a válaszokat. A legjobbak szereplési lehetőséget kapnak a németországi konferencián.

A rendezvény közönsége
Az előválogatón a fiatal innovátoroknak három percben közérthetően kellett ismertetniük ötleteiket az ötfős zsűri és a közönség előtt. 2015. szeptember 10-én 14 versenyző mérte össze tudását Sopronban, közülük három fő vehet részt a berlini „Falling Walls Lab”-on.

Szarka László zsűrielnök ismerteti az eredményt
Az eredményt Szarka László akadémikus ismertette. A nyertesek:

Nyertes pályázók (balról jobbra): 2. helyezett: Bakos Mária (MTA Természettudományi Kutatóközpont, Budapest), 1. helyezett: Feiszthuber Helga (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest), 3. helyezett: Saraf Saurabh (WaterHubs, Budapest)
1. Feiszthuber Helga, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest

Innováció a bőrrák-diagnosztikában – Innovation in Skin Cancer Diagnosis
Producing devices that allow even untrained clinicians to perform skin cancer differential
diagnosis.

2. Bakos Mária, MTA Természettudományi Kutatóközpont, Budapest

Fém nélküli katalitikus hidrogénezés – Metal-free catalytic hydrogenation
Going into ”frustrated green”: new innovation to replace metals in hydrogenation technology

3. Saraf Saurabh, WaterHubs, Budapest

Nyomornegyedek viszonyaira tervezett metabolikus infrastruktúra – Metabolic Slum
Infrastructure
WaterHubs is a modular water & sanitary infrastructure solution for high density urban
slums.

 

 

 

  • sm_MGB_0234
    Permalink Gallery

    Representation of the Geographical Institute of Research Centre for Astronomy and Earth Sciences, Hungarian Academy of Sciences at the EUGEO2015 Congress

Representation of the Geographical Institute of Research Centre for Astronomy and Earth Sciences, Hungarian Academy of Sciences at the EUGEO2015 Congress

 

The EUGEO 2015 Congress took place on Budapest between 30th August and 2nd September. The EUGEO, the association of European geographical societies, organizes biannual meetings. After Amsterdam, Bratislava, London and Rome, Budapest host 600 attendees from 45 countries all around the world. As the Geographical Institute, RCAES HAS co-organized the conference with Eötvös Loránd University and Hungarian Geographical Society, numerous colleagues particiapated in the work of the Organizing Committee.

Researchers of Geographical Institute RCAES among colleagues
Thanks to the financial support of RCAES HAS, OTKA and other projects, researchers of the Geographical Institute RCAES HAS delivered 21 oral presentations, exhibited 9 posters and participated as chairs in 6 as discussant in 1 session.

Zoltán Kovács and Ádám Kertész at the opening ceremony
Research in physical geography was delivered by János Balogh, Balázs Bradák, Gergely Jakab, Ádám Kertész, Éva Kis, Erzsébet Mészáros, Melinda Pálinkás, Ferencz Schweitzer, Zoltán Szalai, József Szeberényi, Adrienn Tóth, György Varga and István Viczián.

The General Assembly of EUGEO at Budapest
The human geography research groups were represented by Dániel Balizs, Eszter Berényi, Tamás Egedy, Ágnes Erőss, Dávid Karácsonyi, Edit Éva Kiss, Károly Kocsis, Zoltán Kovács, Gábor Michalkó, Patrik Tátrai, Balázs Szabó.

Researchers of Geographical Institute RCAES during their presentations: Patrik Tátrai, Károly Kocsis, Ágnes Erőss
Zsombor Nemerkényi represented the Department of Cartography.
További információ elérhető EUGEO 2015 hivatalos oldalán vagy az EUGEO Facebook-on.
-

  • EG_logo
    Permalink Gallery

    EUGEO 2015 – A migrációtól a geomorfológiáig – Európa vezető földrajztudósai Budapesten

EUGEO 2015 – A migrációtól a geomorfológiáig – Európa vezető földrajztudósai Budapesten

A legrangosabb európai földrajztudományi fórum helyszíne augusztus 31. és szeptember 2. között Budapest. Az EUGEO, a kontinens földrajzi társaságait összefogó, 1997-ben alakult ernyőszervezet 5. kongresszusán 45 ország 602 kutatója tanácskozik az Európa jövőjét is meghatározó problémákról: többek között demográfiai kérdésekről, klímaváltozásról, urbanisztikáról.

„A hagyományos diszciplínák határai egyre inkább elmosódnak, s ez igaz a földrajztudományra is. Az elmúlt évtizedekben a folyamatban jelentős szerep jutott az Európai Unió által finanszírozott programoknak, amelyekben a hazai földrajztudósok is szép számmal vettek részt” – vázolta a földrajztudomány és művelői helyzetét Kovács Zoltán, az MTA doktora, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a kongresszus szervezőbizottságának elnöke.

Hazai kutatók a nemzetközi porondon

Mint elmondta, a természetföldrajz kutatói leginkább az ökológia, a geológia, a klimatológia, a talajtan és az informatika művelőivel működnek együtt hazai és nemzetközi szinten, míg a társadalomföldrajz kutatói a szociológia, a demográfia, a közgazdaságtan és a politológia képviselőivel alakítanak ki rendszeres kapcsolatot. A természetföldrajzhoz kötődő kutatási témákban nemzetközi szinten is hagyományosan erős a hazai negyedkori geomorfológia, a tájkutatás, a karsztkutatás, a recens felszíni folyamatok (pl. a talajerózió) vizsgálata. A társadalomföldrajzban pedig az etnikai földrajzi, a városföldrajzi, a migrációra, valamint a leszakadó térségekre (perifériák) vonatkozó kutatási eredmények keltették a legnagyobb nemzetközi visszhangot az elmúlt évtizedekben.

A földrajztudomány a hétköznapokban

Az egyik leggyorsabban fejlődő terület a geoinformatika. A földrajztudomány képviselőinek közös nyelve az eredmények térképi ábrázolása. Az adatgyűjtés, tárolás, értelmezés és megjelenítés technikáinak gyors ütemű fejlődése jóvoltából a földrajzi ismeretek nagymértékben gazdagodtak, emellett a földrajzi információk mindennapi használata (pl. GPS, Google Maps) is széles körben elterjedt. A geoinformatika fejlődése töretlen, nap mint nap jelennek meg új eszközök, tudományos módszerek földrajzi folyamatok nyomon követésére.

„A társadalomföldrajzzal foglalkozók az elmúlt években a mobiltelefonok cellaadatai alapján olyan mobilitási folyamatokat tudtak vizsgálni, mint a hétvégi szabadidő eltöltéséhez köthető mozgások vagy az elővárosi […]

  • Gravitációs csoport 2
    Permalink Gallery

    A megújult Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház a gravimetriai kutatások szolgálatában

A megújult Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház a gravimetriai kutatások szolgálatában

 

„A gravitációs árapály javítás területfüggésének vizsgálata a Pannon medencében a nagy pontosságú terepi gravimetriai mérések követelményei szerint” című OTKA kutatási program keretében létrehozott, 3 pontból álló Soproni Gravimetriai Alapvonal tengerszint felett legalacsonyabban (152 m) fekvő pontja a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház belsejében, az itt található ún. lajtamészkő formáció kialakulását, a miocén kor flóráját és faunáját bemutató kiállítási területen létesült.
Itt már 2004-ben, szintén OTKA támogatással és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (jelenlegi nevén Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) szakembereinek segédletével alakított ki az MTA GGKI egy alappontot, amelyet a Kőfejtő gravimetriai felmérésében használtak. Az objektum 2 évvel ezelőtt megkezdett rekonstrukciója miatt azonban új pontot kellett létrehozni, amelynek a költségeit a Soproni Önkormányzat a közel 2 milliárd forintos beruházásból finanszírozta. A további két pont részben OTKA részben MTA CSFK támogatással készült el a Sopronbánfalvi Geodinamikai Obszervatóriumban (253 m) illetve a Muckon, a Soproni hegység legmagasabban (522 m) fekvő részén. Mivel a ±(1-2) µGal (1 µGal = 10-8 m/s2) pontossággal mérő ballisztikus graviméterek csak környezeti hatásoktól (szél, szélsőséges hőmérsékleti ingadozások) védetten működtethetők, egy kis fa mérőkamrát kellett emelni a mucki pont fölé.

A VÚGTK FG5X abszolút gravimétere mérés közben a Sopronbánfalvi Geodinamikai Obszervatórium gravitációs alappontján

A Muckon létesített gravitációs alappontot védő faház
A kőfejtőbeli pontot is hasonló panel-rendszerű építménnyel látták el a mérések idejére, amelyhez az anyagi erőforrásokat az MTA CSFK Főigazgatói Kerete biztosította a soproni kutatóknak.

A gravitációs alappontot a mérés ideje alatt védő faház a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban a berendezés alatt álló geológiai kiállítási területen

Jakub Kostelecky (VÚGTK) az FG5X abszolút graviméter lézer interferométerének sugármenetét igazítja a fertőrákosi alapponton
Sajnos a gravimetria területén dolgozó magyar szakemberek, illetve az érintett intézmények a pályázati erőfeszítéseik ellenére sem rendelkeznek abszolút graviméterrel, így a cseh Geodéziai, Topográfiai és Kartográfiai Kutatóintézet (VÚGTK – Výzkumný ústav geodetický, topografický […]

Álláshirdetés

MTA CSFK állást hirdet a következő pozícióra: Pályázati munkatárs

  • rosetta_500
    Permalink Gallery

    Soha nem látott képek egy üstökös aktivizálódásáról

Soha nem látott képek egy üstökös aktivizálódásáról

Port okádó kutak és gödrök formájában először sikerült közelről megfigyelni, hogyan válik aktívvá egy üstökös magja. Tóth Imre, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója személyében magyar tagja is van annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájával közelről tanulmányozza a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. A gáz- és porkibocsátási források megfigyelése alapvető ismeretekkel járul hozzá az üstökösök aktivitásának megértéséhez. A kutatócsoport a Nature-ben számolt be eredményeiről.

A Rosetta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös közelében (illusztráció)
Forrás: ESA/ATG medialab; ESA/Rosetta/Navcam
Egy üstökös legfontosabb része a szilárd mag, vagyis az a Nap körüli pályán keringő kis égitest, amely szinte változatlan formában őrzi a bolygórendszerünk kialakulásának idején uralkodó fizikai és kémiai viszonyok lenyomatát. Az ilyen értelemben őseredeti objektumok legtöbbje vagy a távoli Oort-féle üstökösfelhőből, vagy a Neptunusz pályáján túli, kis égitesteket tartalmazó régióból származik. A megfigyelhető üstökösök pályaváltozások következtében kerülnek a Naprendszer külső vidékeiről a belső térségbe, s ahogy közelednek a Naphoz, magjuk felszínéről jeges-poros anyag szabadul ki: atomok, ionok, molekulaionok, gázmolekulák, gyökök, valamint porrészecskék. Így képződik a mag körüli por- és gázburok, a kóma (más néven a nevüket adó „üstök”). A Nap elektromágneses sugárzása és a bolygóközi plazmaáramlás, a napszél a kóma anyagát „elfújja”, aminek hatására hosszan elnyúló gáz- és porcsóváik alakulnak ki.

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondáját azért küldték a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös (67P/C-G) közvetlen közelébe, hogy kiderítsék, valójában hogyan válik aktívvá – azaz gáz- és poranyagot kibocsátóvá – egy üstökös, illetve pontosan mi az üstökösaktivitás mechanizmusa. A szonda műszereivel az aktivitás kezdetétől fogva közvetlen közelről tanulmányozza az üstököst. A megfigyelés időszaka kiterjed a napközelségre (2015. augusztus 13.), amikor az üstökös áthalad pályájának Naphoz legközelebb eső pontján (ekkor lesz a legnagyobb a gáz- és porkibocsátása), majd folytatódik, mikor a Naptól távolodva az üstökös aktivitása alábbhagy.

A 67P/C-G a Jupiter üstököscsaládjához tartozik (más elnevezéssel ekliptikai üstökös). […]

Az MTA CSFK fiatal kutatói állásokat hirdet

 

A Csillagászati Intézet felhívása: CSI_fikut_2015

A Földrajztudományi Intézet felhívása: FTI_fikut_2015

A Földtani és Geokémiai Intézet felhívása: FGI_fikut_2015

A Geodéziai és Geofizikai Intézet felhívásai: GGI_fikut1_2015 , GGI_fikut2_2015

  • ŰF Kiemelt kép
    Permalink Gallery

    Magyar Űrkutatási Fórum 2015 képekben és véleményekben

Magyar Űrkutatási Fórum 2015 képekben és véleményekben

2015. május 7-9. között Sopronban került sor a Magyar Űrkutatási Fórum 2015 (XXIX. Ionoszféra- Magnetoszférafizikai Szeminárium) konferenciára. A rendezvény házigazdája az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet volt.

A rendezvény a több évtizedes hagyományok alapján a magyar űrkutatás széles fóruma. Lehetőséget biztosít az űrfizika, napfizika, geofizika, légkörfizika, űrgeodézia, planetológia és az űrkutatáshoz kapcsolódó más tudományterületeken, műszaki fejlesztésekben elért hazai eredmények bemutatására, megvitatására.
A Magyar Űrkutatási Fórumot Török Ádám, az MTA főtitkára nyitotta meg. Azt követően, Ábrahám Péter, MTA CSFK főigazgató és Bacsárdi László, MANT főtitkár köszöntő beszédei hangzottak el.

Wesztergom Viktor, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet igazgatójának üdvözlő szavai után a konferenciát Szarka László, az MTA Titkárság Kutatóintézeti Főosztály vezetőjének előadása nyitotta meg. Az előadás címében Madách Imre, Az ember tragédiája c. drámai költeményének egyik mély gondolatával találkozott a hallgatóság.

Szarka László főosztályvezető előadása
 

Török Ádám főtitkárt Magyarország ESA-csatlakozásáról kérdeztem, illetve arról, hogy mik a Magyar Tudományos Akadémia tervei a magyar űrkutatás támogatását illetően.

P.T.: Egy közgazdaságtannal foglalkozó szakembernek mi a véleménye a magyar űrkutatásról, illetve Magyarország ESA-hoz való csatlakozásáról?

T.Á.: Én nem ismerem a magyar űrkutatás részleteit, azt tudom, hogy egy, a világban nagyon komolyan megbecsült iparágnak van néhány komoly kapacitása Magyarországon. Nyilván ez önmagában is értékes, mert nagyon jelentős hozzáadott szolgáltatást – ezt úgy hívják a közgazdászok, hogy hozzáadott értékkel bíró terméket – tud exportálni. Mert végül is ez export. Még fontosabbak azt hiszem, a terület továbbgyűrűző hatásai: hogy kinevel egy szakembergárdát, hogy nagyon igényes és versenyképes telephelyeket hoz létre. Olyan ez, mint amikor egy kavicsot dobunk a vízbe, hullámok keletkeznek a víz felületén, egyre nagyobb koncentrikus köröket gerjeszt maga körül – ilyen hullámokat tud gerjeszteni ez a terület is.

P.T.: Az Ön kutatási területe kapcsolódik-e, vagy kapcsolódott-e valamikor – esetleg projekt révén – az űrkutatáshoz?

T.Á.: Kutatás-fejlesztési politika, […]