GGI

  • European Space Agency news conference
    Permalink Gallery

    Sikeres ESA-csatlakozást előkészítő konferencia Budapesten

Sikeres ESA-csatlakozást előkészítő konferencia Budapesten

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) adott otthont június 26-án annak a rendezvénynek, amelyen az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kezdeményezésére gyűltek össze a résztvevők, hogy megosszák gondolataikat az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozásunkról.

1975-ös alapítása óta 20 ország csatlakozott az ESA-hoz. Magyarország 2003 óta az ESA ún. európai együttműködő állama, vagyis a PECS (Plan for European Cooperating States, terv az európai együttműködő államoknak) révén vesz részt az ESA programjaiban, többek között olyan nagyszabású projektekben, mint az idén nagy érdeklődést kiváltó Rosetta misszió.

A találkozó célja az volt, hogy a csatlakozás előkészítésében érdekelt ipari résztvevőknek, tudományos kutatóknak és műszaki szakembereknek lehetősége legyen az egyeztetésre, az aktuális kérdések megvitatására. A rendezvényt Lévai Péter, az MTA Wigner FK főigazgatója és Wesztergom Viktor, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet vezetője nyitotta meg, majd az NFM Űrkutatási és Nemzetközi Osztályának munkatársa, Horvai Ferenc számolt be az ESA-csatlakozás aktuális kérdéseiről. (more…)

HAARP STOP? – Geofizikusok a HAARP leállításáról

A High Energy Active Auroral Research Program (HAARP) hosszú ideje különböző összeesküvés-elméletek tárgyát képezi, így nem csoda, hogy a program lezárásának híre is a bulvársajtó fókuszába került. Pedig a HAARP valójában nem más, mint egy tudományos program, amely a Föld szűkebb plazmakörnyezetének vizsgálatára irányul.
A Föld plazmakörnyezete alatt a Föld légkörének azt a felső részét értjük, ami a Nap ionizáló sugárzása hatására részben, illetve teljesen ionizált állapotban, más néven plazmaállapotban van. E térrészt alapvetően két tartományra osztjuk: a nagyjából 100–1000 km-es magassági tartományt ionoszférának, a felette lévő térrészt pedig, amely a geomágneses tér domináns hatása alatt áll, és a Nappal szemközti oldalon 50–100 ezer km-ig terjed, magnetoszférának nevezzük. A Földnek ez a plazmakörnyezete mintegy védőpajzsot jelent a Napból érkező nagyenergiájú sugárzással és a szuperszónikus, töltött részecskékből álló napszéllel szemben, így megismerése alapvető fontosságú a Föld-rendszer megértéséhez, de a tudományos érdekek mellett, a legkülönbözőbb űrtechnikák (műholdas helymeghatározás, távérzékelés, távközlés) is feltételezik a plazma állapotának, elsősorban a plazma sűrűségének, mágnesezettségének és hőmérsékletének folyamatos nyomon követését. (more…)

  • 4
    Permalink Gallery

    Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: ÁBRAHÁM PÉTER, AZ MTA CSFK FŐIGAZGATÓJA

Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: ÁBRAHÁM PÉTER, AZ MTA CSFK FŐIGAZGATÓJA

– Kedves Péter! Miért éppen csillagász lett, hogyan indult el ezen a pályán? Illetve melyek pályafutása eddigi legjelentősebb pillanatai?

– A csillagászat számomra korai hivatás. Tíz éves koromban kezembe került édesanyám földrajzi atlasza, aminek a hátoldalán volt egy csillagtérkép. Miután néhány csillagképet sikerült megtalálnom az égen, úgy éreztem, hogy a csillagászat igazán nekem való pálya lesz. Ezután elég tervszerűen haladtam a megvalósítás felé. Volt a falunkban egy csillagászhallgató, akivel felvettem a kapcsolatot, és aki szinte kijelölte számomra a további lépcsőfokokat: először szeressem meg a fizikát, majd menjek a gimnáziumban fizika tagozatra, utána pedig felvételizzek az ELTE-re fizikus szakra, így lehetek csillagász. Ettől kezdve én tulajdonképpen csak ezt a kijelölt utat követtem.Az egyetem elvégzése után azonnal ide kerültem a csillagászati intézetbe, ez az első munkahelyem. A PhD-fokozat megszerzése után meghatározó volt a pályámra két hosszabb, külföldön töltött időszak – fél évet töltöttem Firenzében, és majdnem hat évet Németországban, Heidelbergben, az ottani Max Planck Intézetben.
2001-ben családommal hazaköltöztünk Németországból. Hazajövetelemben motivált az is, hogy azt reméltem, az ottani beosztott projektmunka után itthon végre a magam ura leszek, és azokkal az izgalmas tudományos kérdésekkel foglalkozhatok, amelyekkel én szeretnék. Ez így is volt egy-két évig. Később már kevésbé, mert alakult egy kutatócsoportom, aztán igazgatóhelyettes lettem, majd igazgató. Ami ezzel jött, más volt, mint amit annak idején elképzeltem, de elfogadtam, hogy errefelé vezet az utam. 2010-ben lettem a csillagászati intézet igazgatója. Akkor azt gondoltam, hogy néhány évig kellemesen, nyugodtan eligazgatom a intézetet. Semmi arra utaló jel nem volt, hogy másképp lenne, míg 2011-ben az akadémiai reform be nem következett.
– Több mint egy év telt el azóta, hogy hivatalosan kinevezték az MTA CSFK főigazgatójává. Olyan volt az elmúlt év, mint amilyenre számított? (more…)

Vendégkutatók az MTA CSFK-ban

Két kimagasló külföldi szaktekintély kapcsolódik be idén az MTA CSFK tudományos tevékenységébe

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a kutatóhálózat megújítási programjának részeként először 2012 májusában tett közzé pályázatot a nemzetközileg elismert külföldi szaktekintélyek meghívására. A pályázatnak köszönhetően a világ legkiválóbb szakemberei közül kiválasztott vendégkutatók 3–12 hónapot töltenek Magyarországon. Itt-tartózkodásuk során a professzorok átadják szakmai és publikációs tapasztalataikat a hazai szakembereknek, erősítik a külföldi kutatóintézetekkel fennálló kapcsolatukat, szoros együttműködésüknek köszönhetően pedig további közös programok, projektek valósulhatnak meg. (more…)

  • 1.andrew
    Permalink Gallery

    MŰHOLDRADAR INTERFEROMETRIA – ELŐADÁS ÉS WORKSHOP SOPRONBAN

MŰHOLDRADAR INTERFEROMETRIA – ELŐADÁS ÉS WORKSHOP SOPRONBAN

Andrew Hooper professzor (a képen balra) és Karsten Spaans (University of Leeds, West Yorkshire, England) látogatása és az Andrew Hooperrel készült interjú az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben

A Leeds-i Egyetem kutatói az MTA CSFK GGI Geodinamika projekt keretében egy hétre (március 17-21.) érkeztek Sopronba. Az általuk fejlesztett programrendszer telepítését követően, a professzor és munkatársa gyakorlati példákon keresztül, részletesen ismertették annak használatát az intézet kutatói számára.
Prof. Andrew Hooper az interneten is sokak által követett „InSAR technology – theory and applications” című előadásán a műholdradar interferometria elméleti alapjairól és alkalmazási lehetőségeiről tudhattak meg többet az érdeklődők. (more…)

  • ChristianHirt1
    Permalink Gallery

    DIGITÁLIS ZENITKAMERA – ELŐADÁS ÉS SZAKMAI TALÁLKOZÓ SOPRONBAN

DIGITÁLIS ZENITKAMERA – ELŐADÁS ÉS SZAKMAI TALÁLKOZÓ SOPRONBAN

Christian Hirt (Curtin University Perth, Western Australia, Technische Universität München, Deutschland) kutatóprofesszor látogatása és a vele készült interjú az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben

Az MTA CSFK GGI Gravitáció térben és időben Kutatócsoport tagjai, Papp Gábor, Szűcs Eszter és Benedek Judit november utolsó hetében asztrogeodéziai és más földi megfigyelési módszerek, mérőrendszerek témakörben finn, osztrák és német kollégák részvételével szakmai találkozót szerveztek a GGI-ben. A megbeszélések során egy nanoradián felbontású interferometrikus dőlésmérő soproni és ausztriai működtetéséről és egy új típusú zenitkamera kifejlesztésének elvi és technikai részleteiről is tárgyaltak. Az utóbbi témakör egyik nemzetközi hírű szakértője Christian Hirt professzor, akinek az „An astronomical-geodetic journey into high resolution gravity field modelling” c. előadása számos hasznos információval szolgált. (more…)

MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE 2013. – VELÜNK ÉLŐ TUDOMÁNY

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont rendezvényei
A Magyar Tudomány Ünnepe országos rendezvénysorozat programjai idén a „Velünk élő tudomány” alapgondolatra épülnek. Az MTÜ kiemelt helyszíne a nyitóhéten, november 5-én Sopron volt, ahol három helyszínen egész napos ismeretterjesztő előadások, bemutatók várták a közönséget – érdeklődésüktől függően a napviharok, a geomágneses viharok lenyűgöző jelenségeivel ismerkedhettek, földrengéses övezetben, vagy akár a csillagok közt landolhattak a rendezvényeken résztvevők. (more…)

  • sunearththemeSDO_small
    Permalink Gallery

    Magyar geofizikusok új modellje a geomágneses viharok elleni védekezésben

Magyar geofizikusok új modellje a geomágneses viharok elleni védekezésben

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet geo-elektromágneses kutatócsoportja elkészítette az európai kontinentális lemez elektromos vezetőképességének modelljét. Az EURHOM elnevezésű modell felhasználási célja kettős: segíti az európai litoszféra lemeztektonikai folyamatainak jobb megértését, illetve a napkitörések után fellépő geomágneses viharok által legsebezhetőbb területek azonosítását.

A múlt században a technika egyik legnagyobb vívmányaként pókhálószerűen fonták be mindennapi életünket az információ- és energiaátviteli rendszerek. Egy nagyvárosi polgár szinte tehetetlenné válik, ha akadozik az áram-, a vízszolgáltatás, vagy hirtelen megszűnik a térerő. A hatalmas napkitörések miatt a Földön keletkező, ún. geomágneses viharok azonban komoly zavart okozhatnak e kommunikációs rendszerekben, az elektromos hálózatban keletkező kóboráramokat indukálva nagy területeket érintő áramkimaradáshoz is vezethetnek. 2003-ban pl. Skandináviában okozott áramszünetet a bolygó mágneses terének átmeneti “zavara”.

Egy napkitörés és részecskéinek megérkezése a Földhöz (NASA)

 

Az ábra 80 km mélyen jelzi az európai lemez fajlagos ellenállását, ahol a kék szín jelöli a nagy fajlagos ellenállású, azaz a veszélyeztetett területeket. Az ábra a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető.

“Az európai kritikus infrastruktúra, beleértve a távközlési rendszereket, mára olyan bonyolulttá vált, hogy ha bárhol keletkezik benne egy apró hiba, az az egész hálózaton érzékelhető lesz. Ennek voltunk a tanúi 2003-ban, amikor is közel 2 millió fogyasztó maradt áram nélkül” – mondta Wesztergom Viktor, azMTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese. Az Európai Unió által támogatott EURISGIC(European Risk on Geomagnetically Induced Currents) projekt keretében intézetünk is részt vesz abban a nemzetközi együttműködésben, amely felméri a kontinens legsérülékenyebb területeit. A kutató szerint a jövőben Európának fel kell készülnie az intenzív naptevékenységi ciklus során fellépő hatalmas geomágneses viharokra. Az uniós projektben a geofizikusok részletesen megvizsgálják, pontosan milyen veszélyt jelentenek az európai kritikus infrastruktúrára ezek a viharok, hogy lefektethessék egy hatékonyabb védekezési rendszer alapjait. Az új védelmi háló kiépítésében az első lépéseket az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet geo-elektromágneses kutatócsoportja tette meg. Az […]