GGI

  • 1.andrew
    Permalink Gallery

    MŰHOLDRADAR INTERFEROMETRIA – ELŐADÁS ÉS WORKSHOP SOPRONBAN

MŰHOLDRADAR INTERFEROMETRIA – ELŐADÁS ÉS WORKSHOP SOPRONBAN

Andrew Hooper professzor (a képen balra) és Karsten Spaans (University of Leeds, West Yorkshire, England) látogatása és az Andrew Hooperrel készült interjú az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben

A Leeds-i Egyetem kutatói az MTA CSFK GGI Geodinamika projekt keretében egy hétre (március 17-21.) érkeztek Sopronba. Az általuk fejlesztett programrendszer telepítését követően, a professzor és munkatársa gyakorlati példákon keresztül, részletesen ismertették annak használatát az intézet kutatói számára.
Prof. Andrew Hooper az interneten is sokak által követett „InSAR technology – theory and applications” című előadásán a műholdradar interferometria elméleti alapjairól és alkalmazási lehetőségeiről tudhattak meg többet az érdeklődők. (tovább…)

  • ChristianHirt1
    Permalink Gallery

    DIGITÁLIS ZENITKAMERA – ELŐADÁS ÉS SZAKMAI TALÁLKOZÓ SOPRONBAN

DIGITÁLIS ZENITKAMERA – ELŐADÁS ÉS SZAKMAI TALÁLKOZÓ SOPRONBAN

Christian Hirt (Curtin University Perth, Western Australia, Technische Universität München, Deutschland) kutatóprofesszor látogatása és a vele készült interjú az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben

Az MTA CSFK GGI Gravitáció térben és időben Kutatócsoport tagjai, Papp Gábor, Szűcs Eszter és Benedek Judit november utolsó hetében asztrogeodéziai és más földi megfigyelési módszerek, mérőrendszerek témakörben finn, osztrák és német kollégák részvételével szakmai találkozót szerveztek a GGI-ben. A megbeszélések során egy nanoradián felbontású interferometrikus dőlésmérő soproni és ausztriai működtetéséről és egy új típusú zenitkamera kifejlesztésének elvi és technikai részleteiről is tárgyaltak. Az utóbbi témakör egyik nemzetközi hírű szakértője Christian Hirt professzor, akinek az „An astronomical-geodetic journey into high resolution gravity field modelling” c. előadása számos hasznos információval szolgált. (tovább…)

MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE 2013. – VELÜNK ÉLŐ TUDOMÁNY

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont rendezvényei
A Magyar Tudomány Ünnepe országos rendezvénysorozat programjai idén a „Velünk élő tudomány” alapgondolatra épülnek. Az MTÜ kiemelt helyszíne a nyitóhéten, november 5-én Sopron volt, ahol három helyszínen egész napos ismeretterjesztő előadások, bemutatók várták a közönséget – érdeklődésüktől függően a napviharok, a geomágneses viharok lenyűgöző jelenségeivel ismerkedhettek, földrengéses övezetben, vagy akár a csillagok közt landolhattak a rendezvényeken résztvevők.  (tovább…)

  • sunearththemeSDO_small
    Permalink Gallery

    Magyar geofizikusok új modellje a geomágneses viharok elleni védekezésben

Magyar geofizikusok új modellje a geomágneses viharok elleni védekezésben

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet geo-elektromágneses kutatócsoportja elkészítette az európai kontinentális lemez elektromos vezetőképességének modelljét. Az EURHOM elnevezésű modell felhasználási célja kettős: segíti az európai litoszféra lemeztektonikai folyamatainak jobb megértését, illetve a napkitörések után fellépő geomágneses viharok által legsebezhetőbb területek azonosítását.

A múlt században a technika egyik legnagyobb vívmányaként pókhálószerűen fonták be mindennapi életünket az információ- és energiaátviteli rendszerek. Egy nagyvárosi polgár szinte tehetetlenné válik, ha akadozik az áram-, a vízszolgáltatás, vagy hirtelen megszűnik a térerő. A hatalmas napkitörések miatt a Földön keletkező, ún. geomágneses viharok azonban komoly zavart okozhatnak e kommunikációs rendszerekben, az elektromos hálózatban keletkező kóboráramokat indukálva nagy területeket érintő áramkimaradáshoz is vezethetnek. 2003-ban pl. Skandináviában okozott áramszünetet a bolygó mágneses terének átmeneti “zavara”.

Egy napkitörés és részecskéinek megérkezése a Földhöz (NASA)

 

Az ábra 80 km mélyen jelzi az európai lemez fajlagos ellenállását, ahol a kék szín jelöli a nagy fajlagos ellenállású, azaz a veszélyeztetett területeket. Az ábra a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető.

“Az európai kritikus infrastruktúra, beleértve a távközlési rendszereket, mára olyan bonyolulttá vált, hogy ha bárhol keletkezik benne egy apró hiba, az az egész hálózaton érzékelhető lesz. Ennek voltunk a tanúi 2003-ban, amikor is közel 2 millió fogyasztó maradt áram nélkül” – mondta Wesztergom Viktor, azMTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese. Az Európai Unió által támogatott EURISGIC(European Risk on Geomagnetically Induced Currents) projekt keretében intézetünk is részt vesz abban a nemzetközi együttműködésben, amely felméri a kontinens legsérülékenyebb területeit. A kutató szerint a jövőben Európának fel kell készülnie az intenzív naptevékenységi ciklus során fellépő hatalmas geomágneses viharokra. Az uniós projektben a geofizikusok részletesen megvizsgálják, pontosan milyen veszélyt jelentenek az európai kritikus infrastruktúrára ezek a viharok, hogy lefektethessék egy hatékonyabb védekezési rendszer alapjait. Az új védelmi háló kiépítésében az első lépéseket az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet geo-elektromágneses kutatócsoportja tette meg. Az […]