FTI

  • sm_MGB_0234
    Permalink Gallery

    Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének és kutatóinak szerepe és részvétele az EUGEO 2015 konferenciáján, Budapesten

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének és kutatóinak szerepe és részvétele az EUGEO 2015 konferenciáján, Budapesten

 

2015. augusztus 30. és szeptember 2. között Budapesten került sor az EUGEO 2015 Kongresszusra. Az európai földrajzi társaságokat tömörítő szervezet, az EUGEO kétévente rendezi meg tudományos kongresszusát. Amszterdam, Pozsony, London és Róma után Budapest látta vendégül a világ 45 országából érkező több mint 600 résztvevőt. A Földrajztudományi Intézet az ELTE és a Magyar Földrajzi Társaság mellett társszervezője volt a konferenciának, így több kolléga szervezőbizottsági tagként végzett érdemi munkát a konferencia előkészítő szervező bizottságában.

Kutatóink kollégák társaságában a gálavacsorán
A kongresszuson a Földrajztudományi Intézet kutatói, köszönhetően az MTA CSFK főigazgatói kerete, az OTKA és egyéb projektek támogatásának, szép számmal vettek részt előadóként, szekciót levezető elnökként vagy poszterrel a konferencián. Az intézet kutatói a három nap során összesen 21 előadást tartottak, 9 poszterük szerepelt a poszterszekcióban, 6 szekcióban mint levezető elnökök, egyben pedig mint vitapartner vettek részt a tudományos párbeszédben.

Kovács Zoltán és Kertész Ádám a konferencia megnyitóján
Az intézetben zajló természetföldrajzi kutatásokról Balogh János, Bradák Balázs, Jakab Gergely, Kertész Ádám, Kis Éva, Mészáros Erzsébet, Pálinkás Melinda, Schweitzer Ferenc, Szalai Zoltán, Szeberényi József, Tóth Adrienn, Varga György és Viczián István előadásaiból és posztereiből tájékozódhattak a kongresszus résztvevői.

Az EUGEO közgyűlése a budapesti kongresszuson
A társadalomföldrajzi kutatócsoportokat Balizs Dániel, Berényi Eszter, Egedy Tamás, Erőss Ágnes, Karácsonyi Dávid, Kiss Edit Éva, Kocsis Károly, Kovács Zoltán, Michalkó Gábor, Tátrai Patrik, Szabó Balázs képviselte.

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet kutatói előadás közben: Tátrai Patrik, Kocsis Károly és Erőss Ágnes
Intézetünk Kartogárfiai osztályát Nemerkényi Zsombor képviselte.
További információ elérhető EUGEO 2015 hivatalos oldalán vagy az EUGEO Facebook-on.
Tekintse meg az m1 csatorna tudósítását a konferenciáról a Kék Bolygó c. műsorban a 4:45. perctől.

  • EG_logo
    Permalink Gallery

    EUGEO 2015 – A migrációtól a geomorfológiáig – Európa vezető földrajztudósai Budapesten

EUGEO 2015 – A migrációtól a geomorfológiáig – Európa vezető földrajztudósai Budapesten

A legrangosabb európai földrajztudományi fórum helyszíne augusztus 31. és szeptember 2. között Budapest. Az EUGEO, a kontinens földrajzi társaságait összefogó, 1997-ben alakult ernyőszervezet 5. kongresszusán 45 ország 602 kutatója tanácskozik az Európa jövőjét is meghatározó problémákról: többek között demográfiai kérdésekről, klímaváltozásról, urbanisztikáról.

„A hagyományos diszciplínák határai egyre inkább elmosódnak, s ez igaz a földrajztudományra is. Az elmúlt évtizedekben a folyamatban jelentős szerep jutott az Európai Unió által finanszírozott programoknak, amelyekben a hazai földrajztudósok is szép számmal vettek részt” – vázolta a földrajztudomány és művelői helyzetét Kovács Zoltán, az MTA doktora, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a kongresszus szervezőbizottságának elnöke.

Hazai kutatók a nemzetközi porondon

Mint elmondta, a természetföldrajz kutatói leginkább az ökológia, a geológia, a klimatológia, a talajtan és az informatika művelőivel működnek együtt hazai és nemzetközi szinten, míg a társadalomföldrajz kutatói a szociológia, a demográfia, a közgazdaságtan és a politológia képviselőivel alakítanak ki rendszeres kapcsolatot. A természetföldrajzhoz kötődő kutatási témákban nemzetközi szinten is hagyományosan erős a hazai negyedkori geomorfológia, a tájkutatás, a karsztkutatás, a recens felszíni folyamatok (pl. a talajerózió) vizsgálata. A társadalomföldrajzban pedig az etnikai földrajzi, a városföldrajzi, a migrációra, valamint a leszakadó térségekre (perifériák) vonatkozó kutatási eredmények keltették a legnagyobb nemzetközi visszhangot az elmúlt évtizedekben.

A földrajztudomány a hétköznapokban

Az egyik leggyorsabban fejlődő terület a geoinformatika. A földrajztudomány képviselőinek közös nyelve az eredmények térképi ábrázolása. Az adatgyűjtés, tárolás, értelmezés és megjelenítés technikáinak gyors ütemű fejlődése jóvoltából a földrajzi ismeretek nagymértékben gazdagodtak, emellett a földrajzi információk mindennapi használata (pl. GPS, Google Maps) is széles körben elterjedt. A geoinformatika fejlődése töretlen, nap mint nap jelennek meg új eszközök, tudományos módszerek földrajzi folyamatok nyomon követésére.

„A társadalomföldrajzzal foglalkozók az elmúlt években a mobiltelefonok cellaadatai alapján olyan mobilitási folyamatokat tudtak vizsgálni, mint a hétvégi szabadidő eltöltéséhez köthető mozgások vagy az elővárosi […]

  • fn1
    Permalink Gallery

    Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézete idén is ott volt a Felfedezők napján

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézete idén is ott volt a Felfedezők napján

Immár harmadik alkalommal rendezték meg a Felfedezők napja című rendezvényt a Millenáris Park D épületében. 2015. május 9-én az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének képviseletében testközelből népszerűsíthettük a földrajzot és a földtudományokat a fiatalok körében. Már az év elején megindult a szervezkedés, a rendezvényt megelőző két hónapban összeszedtük az idei csapatot, illetve elkezdtük előkészíteni a feladatokat. Az idei forgatagban nagyobb szerepet vállaltunk: hétpróba helyszín lettünk, így a résztvevő gyerekek és fiatalok kitüntetett figyelmére számíthattunk. A Felfedezők napját ugyanis egy játékos vetélkedő fogja keretbe, amelynek keretében az érdeklődők különböző feladatokat oldhatnak meg, s hét próba teljesítése esetén jó eséllyel indulhatnak a nap végén a fődíjért, amely idén egy kelet-lengyelországi kalandos utazás volt.

(tovább…)

  • Kép_1
    Permalink Gallery

    Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: KOCSIS KÁROLY, az MTA CSFK FTI IGAZGATÓJA

Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: KOCSIS KÁROLY, az MTA CSFK FTI IGAZGATÓJA

– Kedves Károly! Mikor döntötte el, hogy geográfus szeretne lenni? Volt esetleg olyan időszak, amikor más irányban mélyült el az érdeklődése, vagy mindig is a földrajz vonzotta?

– A rövid válaszom: korán – soha – mindig. Ennél kicsit bővebben: A geográfia, a tér tudománya hidat képez a természet- és társadalomtudományok között, melyek ismereteit igyekszik szintetizálni a térbeliség alapján. Mindezzel természetesen a kisgyermek még nincs tisztában, ahogy annak idején én sem voltam. Amire a földrajzos pályára vezető úton biztosan emlékszem az a térbeli tájékozódás iránti korai vágy, a mindenféle térképek iránti rajongás és kiváló (jászladányi) általános iskolai és (jászapáti) gimnáziumi földrajz tanáraim személyes példamutatása volt. A későbbi témaválasztásomnál jelentős szerepet játszhatott az a tény, hogy kora gyermekkoromban rábukkantam anyai nagymamám földrajzi atlaszára, melyben természetesen még hazánk a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország szerepelt a honismereti térképek között. Közülük különösen megragadott az ún. „néprajzi” (ma úgy mondanánk etnikai) térkép, mely elképesztően sok nemzet együttélését, mozaikszerű keveredését mutatta az évezredes területen. Ez az 1920-as években kiadott atlasz mondanom sem kell, hogy szinte köszönő viszonyban sem volt azokkal, melyekből az 1960-as, 70-es években nekünk kellett tanulnunk. Ennek is köszönhető, hogy érdeklődésem, később kutatási területem, szinte soha nem állt meg a jelenlegi magyar államhatárnál. Ehhez persze 1990 előtt az egyetemen (KLTE-n), majd munkahelyemen (MTA FKI-ban) olyan tanárokra és munkatársakra, „patrónusokra” volt szükségem, akik megvédtek a politikai kellemetlenségektől és biztosították, hogy az akkor tiltott etnikai, politikai földrajzi kérdésekkel foglalkozzak, ráadásul Kárpát-medencei dimenzióban. A társadalmi problémák térbeli, földrajzi vonzatai és a történettudomány azonban úgy bilincseltek le, hogy a lábam mindvégig a „földön állt”, azokat mindvégig a természeti környezetbe ágyazottan szemléltem. Mindezt úgy értem el, hogy a gimnáziumban matematika-fizika szakos voltam, a KLTE-n pedig a TTK-ra járva a földrajz mellett a biológia szakot […]

  • 20140820246
    Permalink Gallery

    Az MTA CSFK kutatói a Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU) regionális konferenciáján, Krakkóban

Az MTA CSFK kutatói a Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU) regionális konferenciáján, Krakkóban

2014. augusztus 18. és 22. között a világ földrajzosai Krakkóban tartották regionális seregszemléjüket az IGU (International Geographical Union) szervezésében. A Nemzetközi Földrajzi Unió a világ legrégibb szervezetei közé tartozik, hiszen 1871 óta rendszeresen tartja kongresszusait. Az Unió 1922-ben intézményesült Brüsszelben, azóta több mint 100 országból csatlakoztak a nagy múltú szervezethez egyetemek, kutatóintézetek, szakmai közösségek. Az IGU legfőbb célja, hogy a világ országaiban támogassa és koordinálja a földrajztudomány fejlődését, a földrajzi kutatást és az oktatást.
A munka 41 tematikus bizottságban folyik, amelyek a tradicionális kutatási irányok mellett döntően a világ aktuális problémáinak megismerését és ezek megoldását tűzik zászlaikra: például az száraz területek problematikája, talajpusztulás és elsivatagosodás, a fenntartható vízkészletek és a biodiverzitás földrajzi kérdései, a gazdasági terek dinamikája, az információs társadalom fejlődése, a marginalizáció, globalizáció és az emberi jogok kutatása, a nagyvárosok fejlődése, a népesedési és egészségügyi problémák, a közlekedés kihívásainak kezelése, hogy csak a legfontosabbakat említsük a teljesség igénye nélkül. Talán ez a rövid lista is jelzi, hogy a geográfia ott van a globális és lokális, a természeti és társadalmi problémák kutatásának és megoldásának frontvonalában. Nem véletlen, hogy az IGU idei regionális konferenciája is a „Változások – Kihívások – Felelősség” hármas egysége köré szőtte mondanivalóját és üzenetét. (tovább…)

  • Wallenberg
    Permalink Gallery

    Tájékozódás, megemlékezés és nyelvi preferencia: köztérnevek és politika

Tájékozódás, megemlékezés és nyelvi preferencia: köztérnevek és politika

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet programja
Prof. Maoz Azaryahu (University of Haifa) előadása

Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ, 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.

Időpont: 2014. július 23. 18:00

A köztérnevek, amelyek alapvetően a tájékozódást segítik a városi térben, a modern város szemiotikai képének a részei. A köztérnevekből sokat megtudhatunk az ideológiai és hatalmi viszonyokról, illetve a különböző rezsimek identitáspolitikájáról, történetéről és a városhoz fűződő kapcsolatáról. Az előadás különböző történelmi és politikai keretekbe ágyazott helyek példáján mutat be néhány témát az utcaneveket alakító politikákról. Elsőként az utcaelnevezésről mint a társadalmi megemlékezés stratégiájáról lesz szó. Ezen eljárás célja, hogy az utcanév a történelem hivatalos olvasatát közvetítse, ezáltal a köztérnevek alkalmassá válhatnak a társadalom ideológiai és politikai befolyásolására. A másik téma a többnyelvű társadalmakban megjelenített köztéri feliratok esete, ahol a nyelv és az írásmód, illetve ezek elhelyezése, egymáshoz viszonyított pozíciója, sorrendje jelöli az adott csoportok politikai és társadalmi erejét.

Az előadás angol nyelvű, magyar tolmácsolással.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

  • forg2
    Permalink Gallery

    “Földrajz az egész világ” – az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet a Felfedezők Napja 2014 rendezvényen

“Földrajz az egész világ” – az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet a Felfedezők Napja 2014 rendezvényen

 

2014. május 17-én rendezték meg a Felfedezők Napja 2014 című rendezvényt Budapesten, a Millenáris D csarnokában, amelyen az MTA CSFK Földrajztudományi Intézete is részt vett. Az idén másodjára megrendezett Felfedezők Napja olyan családi program, amelynek célja a földtudományos terepi kutatás körülményeinek, eredményeinek és kihívásainak bemutatása. A Felfedezők Napját tavaly rendezték meg először és rögtön több ezer látogatót vonzott, így idén a Földrajztudományi Intézet kutatócsoportjai is összefogtak, hogy a látogatók számára vonzó és kézzel fogható kiállítási anyaggal népszerűsítsék a földrajztudományt és az intézetben folyó munkát. A CSFK Földrajztudományi Intézet ‘Földrajz az egész világ’ címet viselő standjánál az intézet természet- és társadalomföldrajzi kutatócsoportjainak kollégái a szakterületükön zajló terepi munkához kapcsolódó játékos feladatokkal, vizsgálatokkal, érdekességekkel várták a kilátogató családokat. (tovább…)

„Én és a migráció ” fotókiállítás meghívó

Meghívó
„Én és a migráció ” fotókiállítás
Jártál mostanában külföldön?
Voltál/vagy/leszel ERASMUS hallgató?
Élnek külföldön rokonaid?
Szeretnél új életet kezdeni egy másik országban?
Kényszerből hagytad el az otthonod?
Egyáltalán mit jelent számodra az OTTHON?
A fenti kérdések mind kapcsolódnak a migráció világméretű társadalmi jelenségéhez, amely élénk tudományos, politikai vagy épp hétköznapi párbeszédek témája. Ha érdekel a migráció személyes oldala, személyes vélemények és emlékek akkor szeretettel várunk az EASTmig Fotóverseny megnyitóján, melynek címe “Én és a migráció”. A rendezvény ingyenes és nyilvános! Minden érdeklődőt szeretettel látunk!

A kiállítás a Nemzetközi Visegrádi Alap V4EaP (Keleti Partnerség) Program támogatásával,
az EASTmig projekt keretében, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet szervezésében valósul meg.

Helyszín: Rácskert, 1073 Budapest, Dob u. 40. https://hu-hu.facebook.com/racskert
Időpont: 2014. Április 28. 18.00
Helyszín: Macska, 1084 Budapest, Bérkocsis utca 23.
Időpont: 2014. Április 29.18.00

Meghívó letöltése PDF-ben – magyarul
Meghívó letöltése PDF-ben – angolul

Társadalomföldrajzi Fórum 2014

A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottsága 2014. február 20-án tartotta Társadalomföldrajzi Fórum 2014 című rendezvényét, melynek célja a tudományterületet érintő aktuális kérdések és kihívások áttekintése, megvitatása volt.
Kovács Zoltán, a Bizottság elnöke és a rendezvény szervezője, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadója bevezetője után Mészáros Rezső akadémikus tekintette át a társadalomföldrajz jelenlegi helyzetét és vázolta fel lehetséges jövőképét. A földtudományok, ezen belül pedig kiemelten a társadalomföldrajz intézményi és személyi feltételeiről Kocsis Károly akadémikus, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének igazgatója tartott előadást, kitekintéssel a Kárpát-Pannon régióra. A doktoriskolák helyzetét Probáld Ferenc ismertette, a tudományterületen tapasztalható tudományos minősítések országonként eltérő gyakorlatáról pedig Kiss Éva adott részletes és hasznos áttekintést. A magyarországi társadalomföldrajzosok szakmai identitástudatáról Michalkó Gábor és Balizs Dániel előadását hallgathatták meg az érdeklődők. A fórumot Gyuris Ferenc kiváló előadása zárta, aki a társadalomföldrajz legújabb kutatási irányairól, a tudományterület lehetséges új távlatairól szólt.
A fórumot vitaülés követte. A résztvevők hasznosnak találták a rendezvényt, folytatását tervezik.

  • KP_bemutato
    Permalink Gallery

    A Kárpát-Pannon térség változó etnikai arculata – atlasz az Akadémiától a külhoni és anyaországi középiskoláknak

A Kárpát-Pannon térség változó etnikai arculata – atlasz az Akadémiától a külhoni és anyaországi középiskoláknak

A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint korszakalkotó a Kárpát-Pannon térség változó etnikai arculata című kiadvány, amelyet valamennyi külhoni és magyarországi középiskolába eljuttatnak.

Erről Répás Zsuzsanna pénteken a fővárosban beszélt, amikor Kocsis Károly akadémikussal, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének igazgatójával közösen bemutatta az újra kiadott, kibővített kötetet a sajtó képviselőinek. (tovább…)