FTI

  • belarus-belulre2_fit_640x10000
    Permalink Gallery

    Belarus in Maps – megjelent az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet új kiadványa

Belarus in Maps – megjelent az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet új kiadványa

 

Az Európai Unió keleti szomszédságában fekvő, ám mégis kevéssé ismert Belarusz (Fehéroroszország) regionális földrajzi szemléletű megismertetése a célja az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet népszerű sorozata tagjaként megjelent, mintegy száz térképet és ábrát tartalmazó új, angol nyelvű kötetnek, amelyet csütörtökön mutattak be az MTA Székházában. Az atlaszok immár online is elérhetők.

A korszerű térképek egyik legfontosabb sajátossága, hogy a természeti környezet bemutatása mellett egyfajta pillanatfelvételt adnak egy-egy térség társadalmi-gazdasági helyzetéről is. A földrajzi atlaszok tanulmányokkal felérő áttekintést nyújtanak az adott országról. Sok szempontból és közérthetően.

Ezért határozta el a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2005-ben, hogy egy, a maga nemében egyedülálló atlaszsorozat elindítására kéri fel az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetét. Olyan kiadványok elkészítésére, amelyek egyesítik magukban az eddig megjelent hon- és szomszédságismereti könyvek, illetve az atlaszok erényeit.
Az akadémiai sorozat mostanáig megjelent kötetei tágabb-szűkebb környezetünket mutatják be. Az első, Délkelet-Európáról szóló atlaszt az Ukrajnáról, majd a Magyarországról szóló követte. Most pedig egy tőlünk nem túl távoli, az Európai Unióval is szomszédos, ám mégis kevéssé ismert országról, Belaruszról készült el egy rendkívül izgalmas kiadvány.

A Belarus in Maps több újdonsággal is szolgál a sorozat korábbi kiadványaihoz képest. Az általános részek mellett majd egy évtized kutatómunkáját összegző országspecifikus fejezetek tárják az olvasó elé a belarusz nemzet és nyelvhasználat változásával, a csernobili baleset társadalmi hatásaival és a sajátos gazdasági modellel kapcsolatos kérdéseket. A kötet kiegészült egy tisztán regionális földrajzi és regionális politikai fejezettel, illetve külön foglalkozik a földrajz oktatásban, kutatásban betöltött szerepével is. Egy-egy fontosabb kérdést részleteiben külön szövegdobozokban mutatnak be a szerzők.

Belarusz kapcsán sok a politikai és tudományos szempontból is kényes probléma. A kötet bemutatóján ismertetett köszöntőjében ezért Lovász László akadémiai elnök külön is méltatta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet munkatársainak kezdeményezését, hogy – élve kutatói szabadságukkal – belevágtak a […]

  • Michalko_M5
    Permalink Gallery

    Michalkó Gábor előadása az M5 Mindenki Akadémiája május 30-i adásában

Michalkó Gábor előadása az M5 Mindenki Akadémiája május 30-i adásában

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet kutatócsoport-vezetője, Michalkó Gábor tartott előadást az M5 csatorna Mindenki Akadémiája című műsorában, Bevásárlóturizmus, a láthatatlan turizmus évvköve címmel.

Az előadás felvétele megtekinthető az alábbi linken.

Tudománynépszerűsítés a Felfedezők Napján

2017. április 29-én ötödik alkalommal vehettek részt az érdeklődők a Felfedezők Napja című programsorozaton, melyet a szokásos helyszínen, a Millenáris D épületében rendeztek meg. Az eseményen az MTA CSFK Földrajztudományi Intézete is képviseltette magát.

Intézetünk idén új játékokkal, feladványokkal készült. A természetföldrajzi bemutatók közül népszerű volt a kőzet- és talajfelismerés, a talajszitálás és az ülepedést modellező kísérletünk. Ebben az évben is sokféle kvízt és a nagy felfedezőkkel kapcsolatos szókeresőt tölthettek ki a vállalkozó kedvűek – kicsik és nagyok egyaránt. Nagy sikert aratott az óceánok és kontinensek területéhez kapcsolódó pontgyűjtő ügyességi játékunk is, mutatta ezt a játék előtt állandóan kígyózó sor is.

Standunk már évek óta hétpróba helyszín, így egy külön feladattal is készülünk, melynek megoldásával a lelkes hétpróbázók közelebb kerülnek a Felfedezők Napja fődíjának megnyeréséhez, értékes ajándékaihoz. Egy többelemes talajfúrót kellett összerakniuk a jelentkezőknek – a feladatot pár felesleges alkatrésszel nehezítettük.

Úgy gondoljuk, hogy Intézetünk lelkes csapata idén is hozzájárult a földrajz és a földtudományok népszerűsítéséhez, akár komolyabb, érdeklődő beszélgetések formájában, akár játékos, fiatalabbaknak szóló módon, elmés bemutatóinkon, játékainkon keresztül. Már most sok tervünk van a jövő évi Felfedezők Napjára, reméljük, sikerül valamennyit megvalósítanunk.

Új kutatás-fejlesztési projekt indult a budapesti várostérség egyes szennyezéseinek felmérésére és a környezeti kockázatok csökkentésére

 

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap több mint egymilliárd forintos támogatásával, a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program (NVKP; projekt azonosító: NVKP_16-1-2016-0003) keretében nagyszabású kutatás-fejlesztési projekt kezdődött Budapest és a várost körülvevő ingázási zóna népesség-dinamikájával, illetve a lakossági fogyasztás által okozott egyes szennyezésekkel kapcsolatban. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) Földrajztudományi Intézete vezetésével, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet, a gödöllői Szent István Egyetem, az Aquaprofit Zrt. és az UTB Envirotec Zrt. részvételével zajló programban innovatív módszerekkel vizsgálják a budapesti várostérség népességének mozgását, a talajba és a várostérség vizeibe jutó szennyezések tér-idő dinamikáját és ezek hatásait.

A projekt célja a már ismert szennyezőkön túl korábban nem vizsgált elemekre, hatóanyagokra vonatkozó állapotfelmérés, a kiváltott kockázatok feltérképezése és kockázatcsökkentő fejlesztések megvalósítása.

  • Zlinszky András, Török Ádám, az MTA főtitkára és Hatvani István Gábor a díjátadáson
    Permalink Zlinszky András, Török Ádám, az MTA főtitkára és Hatvani István Gábor a díjátadásonGallery

    Át kell alakítanunk a környezettel kapcsolatos gondolkodásunkat

Át kell alakítanunk a környezettel kapcsolatos gondolkodásunkat

Szikes gyepek állapotfelmérése légi lézerszkenneléssel, vízminőség-védelem támogatása modern geomatematikai adatelemző módszerrel, valamint azobenzol-származékok korábbinál hatékonyabb és környezettudatosabb előállítása – e három témával kapcsolatos pályázatok benyújtói vehették át az idei Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat az Akadémia Székházában.

“A klímaváltozás hatásai, a már Európát is sújtó természeti katasztrófák arra figyelmeztetnek, hogy át kell alakítanunk a környezettel és annak védelmével kapcsolatos gondolkodásunkat. Ebben jelentős szerep hárul a Magyar Tudományos Akadémiára és annak kutatóira is” – mondta Török Ádám, az MTA főtitkára a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj ünnepélyes átadásán. Az akadémikus arra biztatta az idei díjazottakat, hogy ennek érdekében a tudományos munka mellett az ismeretterjesztésből is vegyék ki részüket.

A Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj Kuratóriuma, a környezetvédelmi világnaphoz kapcsolódva, két témakörben – élő környezettudomány, élettelen környezettudomány – ítélte oda az elismerést.

Az élő környezettudományok területén végzett munkájáért Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa vehette át a díjat a „Natura 2000 állapotfelmérés pannon szikes gyepekben légi lézerszkenneléssel” című pályamunkájáért. Ez a tanulmány első szerzős publikációként a Remote Sensing című nemzetközi folyóiratban jelent meg. A pályamunka a sziki gyepek LiDAR elnevezésű légi lézerszkenneléssel történő Natura 2000 állapotfelmérését mutatja be, amelyet Zlinszky Andrásvezetésével, nemzetközi együttműködésben végeztek.

A munka jelentőségét az adja, hogy nagy területekre olcsón elérhető adatforrás, a LiDAR légi lézerszkennelés önálló, egyéb adatforrásoktól független természetvédelmi alkalmazását alapozza meg. Ezenkívül az első példája annak, hogy egy földi, terepi mérésekre kidolgozott protokollt változtatás nélkül átültessenek távérzékelt adatokra. A gyepterületek nagy fajgazdagsága és térbeli változatossága miatt ezeket az élőhelyeket korábban alig vizsgálták távérzékeléssel. A kutatás folytatásaként várható, hogy a módszert kiterjesztik majd nádasok biodiverzitásának és ökoszisztéma-szolgáltatási potenciáljának nagy pontosságú térképezésére is.

Az élettelen környezettudomány témakörben két kutatónak ítélték oda a díjat. Hatvani István Gábor, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai […]

  • 27261557880_1828d5cb41_z
    Permalink Gallery

    International Conference on Conservation Agriculture and Sustainable Land Use

International Conference on Conservation Agriculture and Sustainable Land Use

2016. május 31. és június 2. között az MTA székházában nemzetközi konferenciát tartottunk “International Conference on Conservation Agriculture and Sustainable Land Use (CASLU)” címmel. A rendezvényen 35 ország 102 kutatója vett részt szóbeli és poszter előadásokkal. Meghívott előadóként nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatók voltak jelen, és a FAO is vezető tanácsadóival képviseltette magát. A konferenciát élénk szakmai eszmecsere és építő vita jellemezte. A Székházban tartott előadásunkat és a terepi napon kísérleti állomásunk bemutatását a résztvevők elismerése kísérte, nemzetközi együttműködések ötletei merültek föl. A rendezvényt a téma szelleméhez hűen “fenntartható konferenciaként” hirdettük és szerveztük, s a rendezvény minden részletében igyekeztünk kerülni, illetve csökkenteni a környezetterhelést. További képekért kattintson ide.

 

  • varga_dij2
    Permalink Gallery

    Akadémiai Ifjúsági Díjas az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet kutatója

Akadémiai Ifjúsági Díjas az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet kutatója

Varga György, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa „Porviharok és a hullóporos szedimentáció jelentősége pleisztocén környezetrekonstrukciókban és recens környezeti folyamatokban” című pályamunkájáért vehette át a díjat.

Varga György mellett tizenhét fiatal kutató vehette át az Akadémiai Ifjúsági Díjat az MTA Székházában, szakterületüket tekintve a legkülönbözőbb kutatási témák képviselői. Van köztük a magyar honfoglaláskori díszítőművészetet tanulmányozó régész, a szénnanocsövek tulajdonságát vizsgáló fizikus, valamint a mezőgazdasági területek termékenységbecslését műholdas és felszíni mérések alapján végző talajtani szakember. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatócsoportjaiban dolgozó fiatal tudósok elismerését Lovász László elnök és Török Ádám főtitkár adta át.

„Kutatónak lenni jó, jó kutatónak pedig elhivatottnak, kitartónak és kíváncsinak kell lennie” – mondta az idei díjazottakat köszöntő beszédében Török Ádám főtitkár. Mint fogalmazott, az elismerést átvevőkben elég erős a kutatói pálya iránti elhivatottság ahhoz, hogy leküzdjék a vele járó nehézségeket, és rendelkeznek a szükséges tudással, a felfedezők kíváncsiságával, valamint kitartással is. Mindez együtt pedig meghozta az eredményt.

Lovász László elnök az ünnepség végén elmondott zárszavában arra biztatta a fiatal kutatókat, hogy hallassák hangjukat tudományos és közéleti kérdésekben egyaránt, használják ki az együttműködési lehetőségeket más kutatókkal, akár más tudományterületekről is, tudásukat pedig – egykori mentoraikhoz hasonlóan – adják át a következő nemzedéknek.

Az Akadémiai Ifjúsági Díjak átadásán készített fotókból összeállított képgaléria ide kattintva tekinthető meg.

  • KP_atlasz
    Permalink Gallery

    The Geographical Institute published the third and enlarged edition of the atlas "Changing ethnic patterns of the Carpatho-Pannonian area"

The Geographical Institute published the third and enlarged edition of the atlas "Changing ethnic patterns of the Carpatho-Pannonian area"

 

A kötet a Kárpát-Pannon-térség változó etnikai arculata című térképgyűjtemény harmadik, frissített, bővített, átdolgozott, georeferált és CD-melléklettel ellátott kiadása, mely az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetében készült. A kiadvány a települések szintjén mutatja be az etnikai, vallási, kulturális tekintetben egyedülállóan sokszínű Kárpát-medence és szomszédsága etnikai viszonyainak változását.

The volume - in Hungarian and in English - consist of three structural parts. On the main map, pie charts depict the ethnic structure of the settlements in proportion to the population based on the latest census data. In the supplementary maps, changes in the ethnic structure can be seen at ten points in time (in 1495, 1784, 1880, 1910, 1930, 1941, 1960, 1990, 2001 and 2011). The third part of the work is the accompanying text, which outlines ethnic trends in the past five hundred years in the studied area.
The volume presents the Carpatho-Pannonian area as a whole. Thus, the reader can browse the ethnic data of some thirty thousand settlements in various maps.

A kiadvány megvásárolható vagy megrendelhető az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet könyvtárának elérhetőségein.

  • sm_MGB_0234
    Permalink Gallery

    Representation of the Geographical Institute of Research Centre for Astronomy and Earth Sciences, Hungarian Academy of Sciences at the EUGEO2015 Congress

Representation of the Geographical Institute of Research Centre for Astronomy and Earth Sciences, Hungarian Academy of Sciences at the EUGEO2015 Congress

 

The EUGEO 2015 Congress took place on Budapest between 30th August and 2nd September. The EUGEO, the association of European geographical societies, organizes biannual meetings. After Amsterdam, Bratislava, London and Rome, Budapest host 600 attendees from 45 countries all around the world. As the Geographical Institute, RCAES HAS co-organized the conference with Eötvös Loránd University and Hungarian Geographical Society, numerous colleagues particiapated in the work of the Organizing Committee.

Researchers of Geographical Institute RCAES among colleagues
Thanks to the financial support of RCAES HAS, OTKA and other projects, researchers of the Geographical Institute RCAES HAS delivered 21 oral presentations, exhibited 9 posters and participated as chairs in 6 as discussant in 1 session.

Zoltán Kovács and Ádám Kertész at the opening ceremony
Research in physical geography was delivered by János Balogh, Balázs Bradák, Gergely Jakab, Ádám Kertész, Éva Kis, Erzsébet Mészáros, Melinda Pálinkás, Ferencz Schweitzer, Zoltán Szalai, József Szeberényi, Adrienn Tóth, György Varga and István Viczián.

The General Assembly of EUGEO at Budapest
The human geography research groups were represented by Dániel Balizs, Eszter Berényi, Tamás Egedy, Ágnes Erőss, Dávid Karácsonyi, Edit Éva Kiss, Károly Kocsis, Zoltán Kovács, Gábor Michalkó, Patrik Tátrai, Balázs Szabó.

Researchers of Geographical Institute RCAES during their presentations: Patrik Tátrai, Károly Kocsis, Ágnes Erőss
Zsombor Nemerkényi represented the Department of Cartography.
További információ elérhető EUGEO 2015 hivatalos oldalán vagy az EUGEO Facebook-on.
-

  • EG_logo
    Permalink Gallery

    EUGEO 2015 – A migrációtól a geomorfológiáig – Európa vezető földrajztudósai Budapesten

EUGEO 2015 – A migrációtól a geomorfológiáig – Európa vezető földrajztudósai Budapesten

A legrangosabb európai földrajztudományi fórum helyszíne augusztus 31. és szeptember 2. között Budapest. Az EUGEO, a kontinens földrajzi társaságait összefogó, 1997-ben alakult ernyőszervezet 5. kongresszusán 45 ország 602 kutatója tanácskozik az Európa jövőjét is meghatározó problémákról: többek között demográfiai kérdésekről, klímaváltozásról, urbanisztikáról.

„A hagyományos diszciplínák határai egyre inkább elmosódnak, s ez igaz a földrajztudományra is. Az elmúlt évtizedekben a folyamatban jelentős szerep jutott az Európai Unió által finanszírozott programoknak, amelyekben a hazai földrajztudósok is szép számmal vettek részt” – vázolta a földrajztudomány és művelői helyzetét Kovács Zoltán, az MTA doktora, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a kongresszus szervezőbizottságának elnöke.

Hazai kutatók a nemzetközi porondon

Mint elmondta, a természetföldrajz kutatói leginkább az ökológia, a geológia, a klimatológia, a talajtan és az informatika művelőivel működnek együtt hazai és nemzetközi szinten, míg a társadalomföldrajz kutatói a szociológia, a demográfia, a közgazdaságtan és a politológia képviselőivel alakítanak ki rendszeres kapcsolatot. A természetföldrajzhoz kötődő kutatási témákban nemzetközi szinten is hagyományosan erős a hazai negyedkori geomorfológia, a tájkutatás, a karsztkutatás, a recens felszíni folyamatok (pl. a talajerózió) vizsgálata. A társadalomföldrajzban pedig az etnikai földrajzi, a városföldrajzi, a migrációra, valamint a leszakadó térségekre (perifériák) vonatkozó kutatási eredmények keltették a legnagyobb nemzetközi visszhangot az elmúlt évtizedekben.

A földrajztudomány a hétköznapokban

Az egyik leggyorsabban fejlődő terület a geoinformatika. A földrajztudomány képviselőinek közös nyelve az eredmények térképi ábrázolása. Az adatgyűjtés, tárolás, értelmezés és megjelenítés technikáinak gyors ütemű fejlődése jóvoltából a földrajzi ismeretek nagymértékben gazdagodtak, emellett a földrajzi információk mindennapi használata (pl. GPS, Google Maps) is széles körben elterjedt. A geoinformatika fejlődése töretlen, nap mint nap jelennek meg új eszközök, tudományos módszerek földrajzi folyamatok nyomon követésére.

„A társadalomföldrajzzal foglalkozók az elmúlt években a mobiltelefonok cellaadatai alapján olyan mobilitási folyamatokat tudtak vizsgálni, mint a hétvégi szabadidő eltöltéséhez köthető mozgások vagy az elővárosi […]