• Permalink Gallery

    A csillagkeletkezés rejtélyeinek megfejtése – Lendület az MTA CSFK-ban

A csillagkeletkezés rejtélyeinek megfejtése – Lendület az MTA CSFK-ban

A csillagok születésének titkait kutatja a Lendület-pályázat keretében a Hollandiából hazatérő Kóspál Ágnes. A Magyar Tudományos Akadémia kiválósági pályázatának nyertese az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban (MTA CSFK) megalakítandó kutatócsoportjával azt szeretné megfejteni, miként keletkeznek a Naphoz hasonló csillagok és bolygórendszereik.

“Lendület-csoportvezetőnek lenni még nemzetközi viszonylatban is irigylésre méltó pozíció, hiszen az a körülmény, hogy öt év és egy csapat áll az ember rendelkezésére, nagy ívű, ambiciózus tervek megvalósítását teszi lehetővé” – mutatott rá Kóspál Ágnes, aki az mta.hu-nak nyilatkozva szakmai pályafutása fontos előrelépéseként jellemezte a nyertes pályázatot. Mint mondta, e lehetőség nélkül valószínűleg nem tér haza, hanem külföldön folytatja a kutatásait.

“A Nap és a hozzá hasonló csillagok, valamint bolygórendszereik kialakulása a modern asztrofizika egyik legizgalmasabb, nagy erőkkel kutatott területe. A csillagok a csillagközi por- és gázfelhők gravitációs összeomlása során keletkeznek. A létrejövő protocsillagot egy korong veszi körül, amely tovább táplálja a kialakulóban levő csillagot. A porszemcsék az anyagbefogási (akkréciós) korongban idővel összetapadnak, bolygókezdeményeket (planetezimálokat) és végül bolygókat hozva létre. Mai tudásunk szerint mintegy 10 millió év alatt fogy el a korong anyaga, amelyből a csillag és bolygórendszere felépül. (more…)

  • Permalink Gallery

    Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: DEMÉNY ATTILA, az MTA CSFK FŐIGAZGATÓ-HELYETTESE, az MTA CSFK FGI IGAZGATÓJA

Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: DEMÉNY ATTILA, az MTA CSFK FŐIGAZGATÓ-HELYETTESE, az MTA CSFK FGI IGAZGATÓJA

– Kedves Attila! Mikorra datálható a földtudományok iránti érdeklődésének kezdete? Egyenes út vezetett az okleveles geológus diplomáig és a geokémia világa felé?

– Nem volt teljesen egyenes. Persze úgy szokott kezdődni, hogy az ember gyerekként kavicsokat gyűjtöget, de gyerekkoromban én vegyész akartam lenni. A kémia egészen korán elvarázsolt. Apám kémia tanár, a gimnáziumban én is kémia szakos lettem. A budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium akkor még egy igen jó hírű gimnázium volt, kiváló tanárokkal. Ásványgyűjtő szakkörre jártam, ahol nagyon megtetszettek az ásványok, ezáltal a geológia is, így esett aztán a választásom a geológus szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az egyetem elvégzése után – valószínűleg a vegyészet iránti vonzalom miatt – inkább a geokémia felé irányult az érdeklődésem, kőzettan-geokémiával kezdtem foglalkozni. Ekkor következett egy érdekes kanyar, ami egy belülről fakadó kötődés lehetett, mert minden előzmény nélkül elkezdtem utánaolvasni a stabilizotóp-geokémiának. Grafitokkal, grafitok ásványtanával foglalkoztam akkoriban, és a szakirodalomban a stabilizotóp-geokémiai vizsgálatokkal – szénizotóp-vizsgálatokkal – találkoztam, ami annyira megtetszett, hogy pályáztam egy ösztöndíjra az Utrechti Egyetem stabilizotóp laboratóriumába. A Magyar Ösztöndíjbizottság támogatásával egy öt hónapos tanulmányúton vettem részt. Hazatérésem után fél évvel Pantó György – a Geokémiai Kutatólaboratórium akkori igazgatója – egy stabilizotóp labor kiépítésére nyert támogatást az OTKA-tól, és alkalmazott engem. Innentől már egyenes volt az út. Visszagondolva azt mondhatom, hogy nagyjából determinált volt az idáig vezető útvonal. (more…)

  • Permalink Gallery

    Sikeres ESA-csatlakozást előkészítő konferencia Budapesten

Sikeres ESA-csatlakozást előkészítő konferencia Budapesten

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) adott otthont június 26-án annak a rendezvénynek, amelyen az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kezdeményezésére gyűltek össze a résztvevők, hogy megosszák gondolataikat az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozásunkról.

1975-ös alapítása óta 20 ország csatlakozott az ESA-hoz. Magyarország 2003 óta az ESA ún. európai együttműködő állama, vagyis a PECS (Plan for European Cooperating States, terv az európai együttműködő államoknak) révén vesz részt az ESA programjaiban, többek között olyan nagyszabású projektekben, mint az idén nagy érdeklődést kiváltó Rosetta misszió.

A találkozó célja az volt, hogy a csatlakozás előkészítésében érdekelt ipari résztvevőknek, tudományos kutatóknak és műszaki szakembereknek lehetősége legyen az egyeztetésre, az aktuális kérdések megvitatására. A rendezvényt Lévai Péter, az MTA Wigner FK főigazgatója és Wesztergom Viktor, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet vezetője nyitotta meg, majd az NFM Űrkutatási és Nemzetközi Osztályának munkatársa, Horvai Ferenc számolt be az ESA-csatlakozás aktuális kérdéseiről. (more…)

HAARP STOP? – Geofizikusok a HAARP leállításáról

A High Energy Active Auroral Research Program (HAARP) hosszú ideje különböző összeesküvés-elméletek tárgyát képezi, így nem csoda, hogy a program lezárásának híre is a bulvársajtó fókuszába került. Pedig a HAARP valójában nem más, mint egy tudományos program, amely a Föld szűkebb plazmakörnyezetének vizsgálatára irányul.
A Föld plazmakörnyezete alatt a Föld légkörének azt a felső részét értjük, ami a Nap ionizáló sugárzása hatására részben, illetve teljesen ionizált állapotban, más néven plazmaállapotban van. E térrészt alapvetően két tartományra osztjuk: a nagyjából 100–1000 km-es magassági tartományt ionoszférának, a felette lévő térrészt pedig, amely a geomágneses tér domináns hatása alatt áll, és a Nappal szemközti oldalon 50–100 ezer km-ig terjed, magnetoszférának nevezzük. A Földnek ez a plazmakörnyezete mintegy védőpajzsot jelent a Napból érkező nagyenergiájú sugárzással és a szuperszónikus, töltött részecskékből álló napszéllel szemben, így megismerése alapvető fontosságú a Föld-rendszer megértéséhez, de a tudományos érdekek mellett, a legkülönbözőbb űrtechnikák (műholdas helymeghatározás, távérzékelés, távközlés) is feltételezik a plazma állapotának, elsősorban a plazma sűrűségének, mágnesezettségének és hőmérsékletének folyamatos nyomon követését. (more…)

Lendületben az MTA CSFK

Két fiatal tudós az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban alakíthat kutatócsoportot a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának támogatásával

A 2009-ben elindított Lendület programban 2013-ig 79 fiatal kutató kapta meg a kivételes lehetőséget, hogy világszínvonalú eredményeket ígérő tudományos munkáját önálló kutatócsoportot alapítva folytassa a hazai akadémiai központokban, intézetekben és egyetemeken.
A Lendület-pályázat 18 idei nyertese közül 2 külföldről hazatérő kutató az MTA CSFK-ban állíthat fel kutatócsoportot:

Kóspál Ágnes (33) fizikus (a képen balra), csillagász Hollandiában, a Leideni Egyetemen és az Európai Űrügynökségnél töltött kutatóévei után tér haza. Felállítandó kutatócsoportja a chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer segítségével vizsgálja a most születő csillagok körüli korongok szerkezetét, emellett fejleszti a mérések értelmezéséhez szükséges modellezési hátteret is. A szubmilliméteres hullámhosszú sugárzást érzékelő antennarendszer közelmúltbeli üzembe helyezése új távlatokat nyit az asztrofizikában, hiszen eddig elképzelhetetlen részletességgel térképezi fel a fiatal csillagok környezetét, s így segít megérteni, miként keletkeznek a Naphoz hasonló csillagok és bolygórendszereik. (more…)

  • Permalink Gallery

    Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: ÁBRAHÁM PÉTER, AZ MTA CSFK FŐIGAZGATÓJA

Aki kérdez: PRODÁN TÍMEA HAJNAL, aki válaszol: ÁBRAHÁM PÉTER, AZ MTA CSFK FŐIGAZGATÓJA

– Kedves Péter! Miért éppen csillagász lett, hogyan indult el ezen a pályán? Illetve melyek pályafutása eddigi legjelentősebb pillanatai?

– A csillagászat számomra korai hivatás. Tíz éves koromban kezembe került édesanyám földrajzi atlasza, aminek a hátoldalán volt egy csillagtérkép. Miután néhány csillagképet sikerült megtalálnom az égen, úgy éreztem, hogy a csillagászat igazán nekem való pálya lesz. Ezután elég tervszerűen haladtam a megvalósítás felé. Volt a falunkban egy csillagászhallgató, akivel felvettem a kapcsolatot, és aki szinte kijelölte számomra a további lépcsőfokokat: először szeressem meg a fizikát, majd menjek a gimnáziumban fizika tagozatra, utána pedig felvételizzek az ELTE-re fizikus szakra, így lehetek csillagász. Ettől kezdve én tulajdonképpen csak ezt a kijelölt utat követtem.Az egyetem elvégzése után azonnal ide kerültem a csillagászati intézetbe, ez az első munkahelyem. A PhD-fokozat megszerzése után meghatározó volt a pályámra két hosszabb, külföldön töltött időszak – fél évet töltöttem Firenzében, és majdnem hat évet Németországban, Heidelbergben, az ottani Max Planck Intézetben.
2001-ben családommal hazaköltöztünk Németországból. Hazajövetelemben motivált az is, hogy azt reméltem, az ottani beosztott projektmunka után itthon végre a magam ura leszek, és azokkal az izgalmas tudományos kérdésekkel foglalkozhatok, amelyekkel én szeretnék. Ez így is volt egy-két évig. Később már kevésbé, mert alakult egy kutatócsoportom, aztán igazgatóhelyettes lettem, majd igazgató. Ami ezzel jött, más volt, mint amit annak idején elképzeltem, de elfogadtam, hogy errefelé vezet az utam. 2010-ben lettem a csillagászati intézet igazgatója. Akkor azt gondoltam, hogy néhány évig kellemesen, nyugodtan eligazgatom a intézetet. Semmi arra utaló jel nem volt, hogy másképp lenne, míg 2011-ben az akadémiai reform be nem következett.
– Több mint egy év telt el azóta, hogy hivatalosan kinevezték az MTA CSFK főigazgatójává. Olyan volt az elmúlt év, mint amilyenre számított? (more…)

Vendégkutatók az MTA CSFK-ban

Két kimagasló külföldi szaktekintély kapcsolódik be idén az MTA CSFK tudományos tevékenységébe

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a kutatóhálózat megújítási programjának részeként először 2012 májusában tett közzé pályázatot a nemzetközileg elismert külföldi szaktekintélyek meghívására. A pályázatnak köszönhetően a világ legkiválóbb szakemberei közül kiválasztott vendégkutatók 3–12 hónapot töltenek Magyarországon. Itt-tartózkodásuk során a professzorok átadják szakmai és publikációs tapasztalataikat a hazai szakembereknek, erősítik a külföldi kutatóintézetekkel fennálló kapcsolatukat, szoros együttműködésüknek köszönhetően pedig további közös programok, projektek valósulhatnak meg. (more…)

  • Permalink Gallery

    MŰHOLDRADAR INTERFEROMETRIA – ELŐADÁS ÉS WORKSHOP SOPRONBAN

MŰHOLDRADAR INTERFEROMETRIA – ELŐADÁS ÉS WORKSHOP SOPRONBAN

Andrew Hooper professzor (a képen balra) és Karsten Spaans (University of Leeds, West Yorkshire, England) látogatása és az Andrew Hooperrel készült interjú az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben

A Leeds-i Egyetem kutatói az MTA CSFK GGI Geodinamika projekt keretében egy hétre (március 17-21.) érkeztek Sopronba. Az általuk fejlesztett programrendszer telepítését követően, a professzor és munkatársa gyakorlati példákon keresztül, részletesen ismertették annak használatát az intézet kutatói számára.
Prof. Andrew Hooper az interneten is sokak által követett „InSAR technology – theory and applications” című előadásán a műholdradar interferometria elméleti alapjairól és alkalmazási lehetőségeiről tudhattak meg többet az érdeklődők. (more…)

  • Permalink Gallery

    DIGITÁLIS ZENITKAMERA – ELŐADÁS ÉS SZAKMAI TALÁLKOZÓ SOPRONBAN

DIGITÁLIS ZENITKAMERA – ELŐADÁS ÉS SZAKMAI TALÁLKOZÓ SOPRONBAN

Christian Hirt (Curtin University Perth, Western Australia, Technische Universität München, Deutschland) kutatóprofesszor látogatása és a vele készült interjú az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben

Az MTA CSFK GGI Gravitáció térben és időben Kutatócsoport tagjai, Papp Gábor, Szűcs Eszter és Benedek Judit november utolsó hetében asztrogeodéziai és más földi megfigyelési módszerek, mérőrendszerek témakörben finn, osztrák és német kollégák részvételével szakmai találkozót szerveztek a GGI-ben. A megbeszélések során egy nanoradián felbontású interferometrikus dőlésmérő soproni és ausztriai működtetéséről és egy új típusú zenitkamera kifejlesztésének elvi és technikai részleteiről is tárgyaltak. Az utóbbi témakör egyik nemzetközi hírű szakértője Christian Hirt professzor, akinek az „An astronomical-geodetic journey into high resolution gravity field modelling” c. előadása számos hasznos információval szolgált. (more…)

MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE 2013. – VELÜNK ÉLŐ TUDOMÁNY

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont rendezvényei
A Magyar Tudomány Ünnepe országos rendezvénysorozat programjai idén a „Velünk élő tudomány” alapgondolatra épülnek. Az MTÜ kiemelt helyszíne a nyitóhéten, november 5-én Sopron volt, ahol három helyszínen egész napos ismeretterjesztő előadások, bemutatók várták a közönséget – érdeklődésüktől függően a napviharok, a geomágneses viharok lenyűgöző jelenségeivel ismerkedhettek, földrengéses övezetben, vagy akár a csillagok közt landolhattak a rendezvényeken résztvevők. (more…)