CSFK Nyílt Nap: Részletes Program

CSFK Nyílt Nap: Meghívó és előzetes program

Bemutatkoznak a Kutatóközpont intézetei
Ismeretterjesztő előadások a csillagászat és a földtudomány (földrajz, geodézia, geofizika, geokémia, geológia) témaköreiből Interaktív találkozás a kutatókkal, ismerkedés a tudományos kutatás világával és eredményeivel
Utazó planetárium
Geofizikai műszerbemutató (szeizmológiai állomás, magnetométer, földradar, geoelektromos tomográfia)
Laboratóriumlátogatás (kis csoportokban, korlátozott férőhellyel)

Időpont: 2014. november 6. 10 órától
Helyszín: Budapest, XI. kerület, Budaörsi út 45. (MTA Kutatóház)
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
Az érdeklődők az mlatos@geokemia.hu e-mail címen jelezhetik részvételi szándékukat. A laboratóriumi látogatásra a forizs.istvan@csfk.mta.hu címen lehet jelentkezni.

Ismeretterjesztő előadások a csillagászat és a földtudomány (földrajz, geodézia, geofizika, geokémia, geológia) témaköreiből
2014. november 6. 14 órától
Csillagászat
Kiss László: A változócsillagászat újdonságai
Kiss Csaba: Apró égitestek a Naprendszer peremén
Sárneczky Krisztián: Üstökösök
Geokémia
Sipos Péter: Ezerarcú geokémia
Czuppon György: A múltbeli éghajlat nyomában
Fórizs István: Archeometria – műkincsek rejtett titkairól geokémikus szemmel
Földrajztudomány
Egedy Tamás-Erőss Ágnes: Átok vagy áldás? – a budapesti bulinegyed a városkutató geográfus szemével
Michalkó Gábor: Turizmus gyermekszemmel: a családi utazások főszereplői a földrajzi kutatás fókuszában
Szalai Zoltán-Madarász Balázs-Jakab Gergely: Geográfusok az eltűnő feketeföld nyomában
Varga György: Porrá lett jégkorszakok – ahogy a geográfus látja
Geofizika
Klébesz Rita: Kőzetek a mélyből: A Föld belső szerkezetének kutatása kőzettani szemszögből
Kis Árpád: Űridőjárás és a modern civilizáció

Az előadások 15 percesek, folyamatosan követik egymást.
Meghívó – pdf

MTA CSFK CSI fiatal kutatói álláspályázatot hirdet

MTA CSFK CSillagászati Intézete fiatal kutatói álláspályázatot hirdet
Beadási határidő: 2014/07/21
további részletek – pdf

  • ISON_ustokos_MTA_Tud_Hirek_Toth_Imre_(2)
    Permalink Gallery

    Akadémiai kutató a fényes ISON-üstököst megfigyelő tudóscsoport tagjai között

Akadémiai kutató a fényes ISON-üstököst megfigyelő tudóscsoport tagjai között

Tóth Imre, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa személyében magyar tagja is van annak a nemzetközi tudóscsoportnak, amely a Hubble Űrtávcső kamerájával figyelte meg az igen fényesnek ígérkező ISON-üstököst. Az égitestről érdekes információkat szolgáltató vizsgálat eredményeit a baltimore-i Űrtávcső Tudományos Intézet tette közzé.

A megfigyelőcsoportnak Jian-Yang Li (tucsoni Bolygókutató Intézet), Philippe Lamy (marseille-i Asztrofizikai Laboratórium), Harold Weaver (Johns Hopkins Egyetem), Michael A’Hearn, Michael Kelley és Thomas Farnham (Marylandi Egyetem), valamint Matthew Knight (Lowell Obszervatórium) és Tóth Imre (MTA CSFK KTM CSI) a tagja. Közülük többeknek immár két évtizedre visszatekintő tapasztalata van az üstökösmagoknak a Hubble Űrtávcsővel (HST), az ISO és Spitzer infravörös csillagászati műholdakkal, valamint a SOHO napfizikai szondával történő megfigyelésében. (tovább…)

  • sunearththemeSDO_small
    Permalink Gallery

    Magyar geofizikusok új modellje a geomágneses viharok elleni védekezésben

Magyar geofizikusok új modellje a geomágneses viharok elleni védekezésben

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet geo-elektromágneses kutatócsoportja elkészítette az európai kontinentális lemez elektromos vezetőképességének modelljét. Az EURHOM elnevezésű modell felhasználási célja kettős: segíti az európai litoszféra lemeztektonikai folyamatainak jobb megértését, illetve a napkitörések után fellépő geomágneses viharok által legsebezhetőbb területek azonosítását.

A múlt században a technika egyik legnagyobb vívmányaként pókhálószerűen fonták be mindennapi életünket az információ- és energiaátviteli rendszerek. Egy nagyvárosi polgár szinte tehetetlenné válik, ha akadozik az áram-, a vízszolgáltatás, vagy hirtelen megszűnik a térerő. A hatalmas napkitörések miatt a Földön keletkező, ún. geomágneses viharok azonban komoly zavart okozhatnak e kommunikációs rendszerekben, az elektromos hálózatban keletkező kóboráramokat indukálva nagy területeket érintő áramkimaradáshoz is vezethetnek. 2003-ban pl. Skandináviában okozott áramszünetet a bolygó mágneses terének átmeneti “zavara”.

Egy napkitörés és részecskéinek megérkezése a Földhöz (NASA)

 

Az ábra 80 km mélyen jelzi az európai lemez fajlagos ellenállását, ahol a kék szín jelöli a nagy fajlagos ellenállású, azaz a veszélyeztetett területeket. Az ábra a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető.

“Az európai kritikus infrastruktúra, beleértve a távközlési rendszereket, mára olyan bonyolulttá vált, hogy ha bárhol keletkezik benne egy apró hiba, az az egész hálózaton érzékelhető lesz. Ennek voltunk a tanúi 2003-ban, amikor is közel 2 millió fogyasztó maradt áram nélkül” – mondta Wesztergom Viktor, azMTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese. Az Európai Unió által támogatott EURISGIC(European Risk on Geomagnetically Induced Currents) projekt keretében intézetünk is részt vesz abban a nemzetközi együttműködésben, amely felméri a kontinens legsérülékenyebb területeit. A kutató szerint a jövőben Európának fel kell készülnie az intenzív naptevékenységi ciklus során fellépő hatalmas geomágneses viharokra. Az uniós projektben a geofizikusok részletesen megvizsgálják, pontosan milyen veszélyt jelentenek az európai kritikus infrastruktúrára ezek a viharok, hogy lefektethessék egy hatékonyabb védekezési rendszer alapjait. Az új védelmi háló kiépítésében az első lépéseket az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet geo-elektromágneses kutatócsoportja tette meg. Az […]

A Kárpát-medence várható időjárásának modellezéséhez járulhatnak hozzá a hazai paleoklimatológiai kutatások

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geokémia és Paleoklíma Kutatócsoportja öt tanulmánnyal szerepel a negyedidőszak-kutatás tekintélyes nemzetközi folyóiratának, a Quaternary Internationalnek ez év áprilisi, tematikus számában. Publikációiban a gleccserek kiterjedésével, a jégár-rekonstrukcióval, az évgyűrűk stabilizotópos vizsgálatával és a cseppkövek elemzésével is foglalkozik.

A Kárpát-medencének és a Balkánnak a késő pleisztocén és a holocén időszakban bekövetkezett éghajlatváltozásait elemző kötetben (Climate change in the Carpathian-Balkan region during the Late Pleistocene and Holocene) nyolc ország 22 tudományos műhelye 24 cikkben ismerteti eredményeit. Öt tanulmányával a Geokémia és Paleoklíma Kutatócsoport(GP) a régió legaktívabb paleoklimatológiai tudományos műhelyének számít. Ebből négy publikáció a GP keretében működő 2ka Paleoklíma Lendület-kutatócsoporthoz fűződik.

“Az elmúlt években a paleoklimatológiai kutatások egyik fő iránya a földtörténeti »közelmúlt«, a késő pleisztocén és holocén eseményeinek feltárása lett. Az utóbbi néhány ezer esztendőben ugyanis a földrészek már a jelenlegi helyükön voltak, kialakultak a ma ismert hegységrendszerek, és a világtenger szintje is közel azonos volt a mostanival. A legfontosabb, földtörténeti léptékben vett éghajlat-alakító »peremfeltételek« tehát nem különböztek mai állapotuktól, ezért remélhetjük, hogy a megértett folyamatok, felismert visszacsatolások analógiát adhatnak a közeljövő pontosabb modellezéséhez is” – hangsúlyozta az mta.hu-nak Kern Zoltán, aki tavaly nyert támogatást az Akadémia kiválósági programjában.

A kutatók egyebek közt cseppkő elemzésével csaknem tízezer évre visszamenőleg nyomon követték a kutatók, miként ingadozott az Atlantikumból és a Mediterráneumból származó csapadék mennyisége a Kárpát-medencében. A valamikori csapadék mennyiségéről, eloszlásáról tanúskodik a tavi kovavázas egysejtűek, a diatomák oxigénizotóp-összetétele. Ez utóbbi munka a Magyari Enikő, az MTA által támogatott MTA-MTM-ELTE Peleontológiai Kutatócsoport munkatársa által vezetett együttműködésben valósult meg.

A lendületes kutatók elkészítettek egy geomorfológiai alapú jégár-rekonstrukciót is a ma már jégmentes Radnai-havasok nyugati régiójában: E vizsgálatok révén a késő pleisztocén eseményeiről lehet képet kapni. „A Fekete-tengertől nyugatra ez volt a legkeletibb eljegesedett terület, tehát az egykori gleccserekből származtatott hóhatáradatoknak a meghatározása kulcsszerepet játszhat a glaciális időszakokban lejátszódó folyamatok […]