• belarus-belulre2_fit_640x10000
    Permalink Gallery

    Belarus in Maps – megjelent az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet új kiadványa

Belarus in Maps – megjelent az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet új kiadványa

 

Az Európai Unió keleti szomszédságában fekvő, ám mégis kevéssé ismert Belarusz (Fehéroroszország) regionális földrajzi szemléletű megismertetése a célja az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet népszerű sorozata tagjaként megjelent, mintegy száz térképet és ábrát tartalmazó új, angol nyelvű kötetnek, amelyet csütörtökön mutattak be az MTA Székházában. Az atlaszok immár online is elérhetők.

A korszerű térképek egyik legfontosabb sajátossága, hogy a természeti környezet bemutatása mellett egyfajta pillanatfelvételt adnak egy-egy térség társadalmi-gazdasági helyzetéről is. A földrajzi atlaszok tanulmányokkal felérő áttekintést nyújtanak az adott országról. Sok szempontból és közérthetően.

Ezért határozta el a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2005-ben, hogy egy, a maga nemében egyedülálló atlaszsorozat elindítására kéri fel az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetét. Olyan kiadványok elkészítésére, amelyek egyesítik magukban az eddig megjelent hon- és szomszédságismereti könyvek, illetve az atlaszok erényeit.
Az akadémiai sorozat mostanáig megjelent kötetei tágabb-szűkebb környezetünket mutatják be. Az első, Délkelet-Európáról szóló atlaszt az Ukrajnáról, majd a Magyarországról szóló követte. Most pedig egy tőlünk nem túl távoli, az Európai Unióval is szomszédos, ám mégis kevéssé ismert országról, Belaruszról készült el egy rendkívül izgalmas kiadvány.

A Belarus in Maps több újdonsággal is szolgál a sorozat korábbi kiadványaihoz képest. Az általános részek mellett majd egy évtized kutatómunkáját összegző országspecifikus fejezetek tárják az olvasó elé a belarusz nemzet és nyelvhasználat változásával, a csernobili baleset társadalmi hatásaival és a sajátos gazdasági modellel kapcsolatos kérdéseket. A kötet kiegészült egy tisztán regionális földrajzi és regionális politikai fejezettel, illetve külön foglalkozik a földrajz oktatásban, kutatásban betöltött szerepével is. Egy-egy fontosabb kérdést részleteiben külön szövegdobozokban mutatnak be a szerzők.

Belarusz kapcsán sok a politikai és tudományos szempontból is kényes probléma. A kötet bemutatóján ismertetett köszöntőjében ezért Lovász László akadémiai elnök külön is méltatta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet munkatársainak kezdeményezését, hogy – élve kutatói szabadságukkal – belevágtak a […]

  • Michalko_M5
    Permalink Gallery

    Michalkó Gábor előadása az M5 Mindenki Akadémiája május 30-i adásában

Michalkó Gábor előadása az M5 Mindenki Akadémiája május 30-i adásában

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet kutatócsoport-vezetője, Michalkó Gábor tartott előadást az M5 csatorna Mindenki Akadémiája című műsorában, Bevásárlóturizmus, a láthatatlan turizmus évvköve címmel.

Az előadás felvétele megtekinthető az alábbi linken.

Tudománynépszerűsítés a Felfedezők Napján

2017. április 29-én ötödik alkalommal vehettek részt az érdeklődők a Felfedezők Napja című programsorozaton, melyet a szokásos helyszínen, a Millenáris D épületében rendeztek meg. Az eseményen az MTA CSFK Földrajztudományi Intézete is képviseltette magát.

Intézetünk idén új játékokkal, feladványokkal készült. A természetföldrajzi bemutatók közül népszerű volt a kőzet- és talajfelismerés, a talajszitálás és az ülepedést modellező kísérletünk. Ebben az évben is sokféle kvízt és a nagy felfedezőkkel kapcsolatos szókeresőt tölthettek ki a vállalkozó kedvűek – kicsik és nagyok egyaránt. Nagy sikert aratott az óceánok és kontinensek területéhez kapcsolódó pontgyűjtő ügyességi játékunk is, mutatta ezt a játék előtt állandóan kígyózó sor is.

Standunk már évek óta hétpróba helyszín, így egy külön feladattal is készülünk, melynek megoldásával a lelkes hétpróbázók közelebb kerülnek a Felfedezők Napja fődíjának megnyeréséhez, értékes ajándékaihoz. Egy többelemes talajfúrót kellett összerakniuk a jelentkezőknek – a feladatot pár felesleges alkatrésszel nehezítettük.

Úgy gondoljuk, hogy Intézetünk lelkes csapata idén is hozzájárult a földrajz és a földtudományok népszerűsítéséhez, akár komolyabb, érdeklődő beszélgetések formájában, akár játékos, fiatalabbaknak szóló módon, elmés bemutatóinkon, játékainkon keresztül. Már most sok tervünk van a jövő évi Felfedezők Napjára, reméljük, sikerül valamennyit megvalósítanunk.

OTDK I. helyezés a Földrajztudományi Intézet OTKA K100953 kutatási programjának témájából

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetében 2012-2016 között
megvalósított “Magyarország láthatatlan turizmusa: a nem
konvencionális turisztikai mobilitás társadalmi, gazdasági és
környezeti vonatkozásainak vizsgálata” című OTKA K100953 kutatási
program (témavezető: Michalkó Gábor) keretében Ilyés Noémi
(Budapesti Corvinus Egyetem) által elkészített “Turizmus Budapest
árnyékában: láthatatlan turisták Szentendrén” című dolgozat I.
helyezést ért el a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri
Konferencia Közgazdaságtudományi Szekciójának Turizmusgazdaságtan
Tagozatában a 2017. április 6-8. között Győrben megtartott eseményen.

Új kutatás-fejlesztési projekt indult a budapesti várostérség egyes szennyezéseinek felmérésére és a környezeti kockázatok csökkentésére

 

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap több mint egymilliárd forintos támogatásával, a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program (NVKP; projekt azonosító: NVKP_16-1-2016-0003) keretében nagyszabású kutatás-fejlesztési projekt kezdődött Budapest és a várost körülvevő ingázási zóna népesség-dinamikájával, illetve a lakossági fogyasztás által okozott egyes szennyezésekkel kapcsolatban. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) Földrajztudományi Intézete vezetésével, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet, a gödöllői Szent István Egyetem, az Aquaprofit Zrt. és az UTB Envirotec Zrt. részvételével zajló programban innovatív módszerekkel vizsgálják a budapesti várostérség népességének mozgását, a talajba és a várostérség vizeibe jutó szennyezések tér-idő dinamikáját és ezek hatásait.

A projekt célja a már ismert szennyezőkön túl korábban nem vizsgált elemekre, hatóanyagokra vonatkozó állapotfelmérés, a kiváltott kockázatok feltérképezése és kockázatcsökkentő  fejlesztések megvalósítása.

  • 27261557880_1828d5cb41_z
    Permalink Gallery

    International Conference on Conservation Agriculture and Sustainable Land Use

International Conference on Conservation Agriculture and Sustainable Land Use

2016. május 31. és június 2. között az MTA székházában nemzetközi konferenciát tartottunk “International Conference on Conservation Agriculture and Sustainable Land Use (CASLU)” címmel. A rendezvényen 35 ország 102 kutatója vett részt szóbeli és poszter előadásokkal. Meghívott előadóként nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatók voltak jelen, és a FAO is vezető tanácsadóival képviseltette magát. A konferenciát élénk szakmai eszmecsere és építő vita jellemezte. A Székházban tartott előadásunkat és a terepi napon kísérleti állomásunk bemutatását a résztvevők elismerése kísérte, nemzetközi együttműködések ötletei merültek föl. A rendezvényt a téma szelleméhez hűen “fenntartható konferenciaként” hirdettük és szerveztük, s a rendezvény minden részletében igyekeztünk kerülni, illetve csökkenteni a környezetterhelést. További képekért kattintson ide.

 

  • varga_dij2
    Permalink Gallery

    Akadémiai Ifjúsági Díjas az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet kutatója

Akadémiai Ifjúsági Díjas az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet kutatója

Varga György, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa „Porviharok és a hullóporos szedimentáció jelentősége pleisztocén környezetrekonstrukciókban és recens környezeti folyamatokban” című pályamunkájáért vehette át a díjat.

Varga György mellett tizenhét fiatal kutató vehette át az Akadémiai Ifjúsági Díjat az MTA Székházában, szakterületüket tekintve a legkülönbözőbb kutatási témák képviselői. Van köztük a magyar honfoglaláskori díszítőművészetet tanulmányozó régész, a szénnanocsövek tulajdonságát vizsgáló fizikus, valamint a mezőgazdasági területek termékenységbecslését műholdas és felszíni mérések alapján végző talajtani szakember. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatócsoportjaiban dolgozó fiatal tudósok elismerését Lovász László elnök és Török Ádám főtitkár adta át.

„Kutatónak lenni jó, jó kutatónak pedig elhivatottnak, kitartónak és kíváncsinak kell lennie” – mondta az idei díjazottakat köszöntő beszédében Török Ádám főtitkár. Mint fogalmazott, az elismerést átvevőkben elég erős a kutatói pálya iránti elhivatottság ahhoz, hogy leküzdjék a vele járó nehézségeket, és rendelkeznek a szükséges tudással, a felfedezők kíváncsiságával, valamint kitartással is. Mindez együtt pedig meghozta az eredményt.

Lovász László elnök az ünnepség végén elmondott zárszavában arra biztatta a fiatal kutatókat, hogy hallassák hangjukat tudományos és közéleti kérdésekben egyaránt, használják ki az együttműködési lehetőségeket más kutatókkal, akár más tudományterületekről is, tudásukat pedig – egykori mentoraikhoz hasonlóan – adják át a következő nemzedéknek.

Az Akadémiai Ifjúsági Díjak átadásán készített fotókból összeállított képgaléria ide kattintva tekinthető meg.

  • KP_atlasz
    Permalink Gallery

    Megjelent a Kárpát-Pannon-térség változó etnikai arculata című atlasz harmadik, bővített kiadása

Megjelent a Kárpát-Pannon-térség változó etnikai arculata című atlasz harmadik, bővített kiadása

 

A kötet a Kárpát-Pannon-térség változó etnikai arculata című térképgyűjtemény harmadik, frissített, bővített, átdolgozott, georeferált és CD-melléklettel ellátott kiadása, mely az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetében készült. A kiadvány a települések szintjén mutatja be az etnikai, vallási, kulturális tekintetben egyedülállóan sokszínű Kárpát-medence és szomszédsága etnikai viszonyainak változását.

A magyar és angol nyelvű kötet három szerkezeti egységből áll. A főtérképen népességarányos kördiagramok érzékeltetik a a térség – legfrisebb népszámlálási adatokra alapozott – etnikai viszonyait. A melléktérképeken az etnikai térszerkezet változásai láthatók tíz időpontban (1495, 1784, 1880, 1910, 1930, 1941, 1960, 1990, 2001, 2011). A mű harmadik egysége a térképmagyarázó szöveg, amely az elmúlt fél évszázad etnikai folyamatait vázolja a vizsgált területen.
Jelen kiadvány egységében ábrázolja a Kárpát-Pannon-térség korábban csak részletekben, országonként bemutatott régióit, így az olvasó az egyes térképeken összesen mintegy 30 ezer település etnikai adatait böngészheti.

A kiadvány megvásárolható vagy megrendelhető az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet könyvtárának elérhetőségein.

  • sm_MGB_0234
    Permalink Gallery

    Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének és kutatóinak szerepe és részvétele az EUGEO 2015 konferenciáján, Budapesten

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének és kutatóinak szerepe és részvétele az EUGEO 2015 konferenciáján, Budapesten

 

2015. augusztus 30. és szeptember 2. között Budapesten került sor az EUGEO 2015 Kongresszusra. Az európai földrajzi társaságokat tömörítő szervezet, az EUGEO kétévente rendezi meg tudományos kongresszusát. Amszterdam, Pozsony, London és Róma után Budapest látta vendégül a világ 45 országából érkező több mint 600 résztvevőt. A Földrajztudományi Intézet az ELTE és a Magyar Földrajzi Társaság mellett társszervezője volt a konferenciának, így több kolléga szervezőbizottsági tagként végzett érdemi munkát a konferencia előkészítő szervező bizottságában.

Kutatóink kollégák társaságában a gálavacsorán
A kongresszuson a Földrajztudományi Intézet kutatói, köszönhetően az MTA CSFK főigazgatói kerete, az OTKA és egyéb projektek támogatásának, szép számmal vettek részt előadóként, szekciót levezető elnökként vagy poszterrel a konferencián. Az intézet kutatói a három nap során összesen 21 előadást tartottak, 9 poszterük szerepelt a poszterszekcióban, 6 szekcióban mint levezető elnökök, egyben pedig mint vitapartner vettek részt a tudományos párbeszédben.

Kovács Zoltán és Kertész Ádám a konferencia megnyitóján
Az intézetben zajló természetföldrajzi kutatásokról Balogh János, Bradák Balázs, Jakab Gergely, Kertész Ádám, Kis Éva, Mészáros Erzsébet, Pálinkás Melinda, Schweitzer Ferenc, Szalai Zoltán, Szeberényi József, Tóth Adrienn, Varga György és Viczián István előadásaiból és posztereiből tájékozódhattak a kongresszus résztvevői.

Az EUGEO közgyűlése a budapesti kongresszuson
A társadalomföldrajzi kutatócsoportokat Balizs Dániel, Berényi Eszter, Egedy Tamás, Erőss Ágnes, Karácsonyi Dávid, Kiss Edit Éva, Kocsis Károly, Kovács Zoltán, Michalkó Gábor, Tátrai Patrik, Szabó Balázs képviselte.

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet kutatói előadás közben: Tátrai Patrik, Kocsis Károly és Erőss Ágnes
Intézetünk Kartogárfiai osztályát Nemerkényi Zsombor képviselte.
További információ elérhető EUGEO 2015 hivatalos oldalán vagy az EUGEO Facebook-on.
Tekintse meg az m1 csatorna tudósítását a konferenciáról a Kék Bolygó c. műsorban a 4:45. perctől.

  • EG_logo
    Permalink Gallery

    EUGEO 2015 – A migrációtól a geomorfológiáig – Európa vezető földrajztudósai Budapesten

EUGEO 2015 – A migrációtól a geomorfológiáig – Európa vezető földrajztudósai Budapesten

A legrangosabb európai földrajztudományi fórum helyszíne augusztus 31. és szeptember 2. között Budapest. Az EUGEO, a kontinens földrajzi társaságait összefogó, 1997-ben alakult ernyőszervezet 5. kongresszusán 45 ország 602 kutatója tanácskozik az Európa jövőjét is meghatározó problémákról: többek között demográfiai kérdésekről, klímaváltozásról, urbanisztikáról.

„A hagyományos diszciplínák határai egyre inkább elmosódnak, s ez igaz a földrajztudományra is. Az elmúlt évtizedekben a folyamatban jelentős szerep jutott az Európai Unió által finanszírozott programoknak, amelyekben a hazai földrajztudósok is szép számmal vettek részt” – vázolta a földrajztudomány és művelői helyzetét Kovács Zoltán, az MTA doktora, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a kongresszus szervezőbizottságának elnöke.

Hazai kutatók a nemzetközi porondon

Mint elmondta, a természetföldrajz kutatói leginkább az ökológia, a geológia, a klimatológia, a talajtan és az informatika művelőivel működnek együtt hazai és nemzetközi szinten, míg a társadalomföldrajz kutatói a szociológia, a demográfia, a közgazdaságtan és a politológia képviselőivel alakítanak ki rendszeres kapcsolatot. A természetföldrajzhoz kötődő kutatási témákban nemzetközi szinten is hagyományosan erős a hazai negyedkori geomorfológia, a tájkutatás, a karsztkutatás, a recens felszíni folyamatok (pl. a talajerózió) vizsgálata. A társadalomföldrajzban pedig az etnikai földrajzi, a városföldrajzi, a migrációra, valamint a leszakadó térségekre (perifériák) vonatkozó kutatási eredmények keltették a legnagyobb nemzetközi visszhangot az elmúlt évtizedekben.

A földrajztudomány a hétköznapokban

Az egyik leggyorsabban fejlődő terület a geoinformatika. A földrajztudomány képviselőinek közös nyelve az eredmények térképi ábrázolása. Az adatgyűjtés, tárolás, értelmezés és megjelenítés technikáinak gyors ütemű fejlődése jóvoltából a földrajzi ismeretek nagymértékben gazdagodtak, emellett a földrajzi információk mindennapi használata (pl. GPS, Google Maps) is széles körben elterjedt. A geoinformatika fejlődése töretlen, nap mint nap jelennek meg új eszközök, tudományos módszerek földrajzi folyamatok nyomon követésére.

„A társadalomföldrajzzal foglalkozók az elmúlt években a mobiltelefonok cellaadatai alapján olyan mobilitási folyamatokat tudtak vizsgálni, mint a hétvégi szabadidő eltöltéséhez köthető mozgások vagy az elővárosi […]