Monthly Archives: November 2017

Mindig jobb a több adat?

Erre a kérdésre kereste a választ az MTA CSFK GGI három soproni kutatója, Benedek Judit, Kalmár János és Papp Gábor. Korábbi eredményeikre alapozva, amelyeket a digitális terep- és 3D litoszféra modellek nehézségi erőtér szimulációkban történő felhasználásával kapcsolatos kutatásaikban (lásd a hivatkozásokat a cikk végén) értek el, megvizsgálták az adatokban előforduló szisztematikus és véletlenszerű magassági hibák terjedését az erre alkalmas térfogatelemek alkalmazásával analitikusan meghatározható erőtér paraméterekre.

Eredményeiket a geodézia legnagyobb presztízsű tudományos folyóiratában, a Journal of Geodesy-ben publikálták. Október végén megjelent cikkükben megállapították, hogy a mégoly nagy felbontású modellek esetén is, mint az SRTM30 (30 m horizontális felbontású) globális felszín-, vagy a Magyarország domborzatát digitálisan leíró DDM10 illetve DDM30 (10 m ill. 30 m horizontális felbontású) domborzat modellek, a hibák méter nagyságrendűek, amik miatt ezek statisztikailag a valóságnak csak egyetlen, hibákkal terhelt realizációjának tekinthetők. Mivel az ilyen nagyfelbontású, vagyis sok térfogatelemet tartalmazó modellek gravitációs hatásának analitikus meghatározása a számítási pontok számának függvényében heteket, hónapokat, sőt globális szimulációkban éveket is igénybe vesz, a szakemberek két algoritmust dolgoztak ki a térfogatelem-szám hatékony csökkentésére. Egyet az egyenközű, egy másikat pedig a szabálytalan helyzeti eloszlású adatokra. Mindkettő eljárás L2 normás lokális síkfelület-illesztésen alapul és dinamikusan alkalmazkodik a bemenő adatok által leírt felület változékonyságához annak hibáit is figyelembe véve. Végeredményben egy új, az eredeti ponthalmaz által definiált felület, változó méretű háromszög lefedéssel közelített, a magassági hibák tekintetében statisztikailag egyenértékű változata áll elő, amelyekből egyszerűen előállíthatók a gravitációs szimulációhoz szükséges poliéder térfogatelemek. A publikációban bemutatásra került, hogy akár 90%-os csökkenés is elérhető, aminek ugyanekkora mértékű redukáló hatása van a számítási időre, miközben a számított erőtér paraméterek megbízhatósága azonos marad az eredeti adatokból meghatározható paraméterek megbízhatóságával.
A soproni kutatók által elért eredmény bizonyosan segíti majd nemcsak a Föld, de a Naprendszert alkotó égitestek gravitációs […]

Mestertanár Aranyérem Michalkó Gábornak

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2017. november 20-án a XXXIII. OTDK ünnepi záróülése keretében a magyar felsőoktatás műhelyeiben folyó diáktudományos tevékenységet támogató, színvonalas és eredményes munkájáért Michalkó Gábornak, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadójának Mestertanár Aranyérem kitüntetést adott át az MTA Székház Dísztermében.

  • dav
    Permalink Gallery

    Megjelent Schweitzer Ferenc: Tanulmányok a geomorfológia, a geokronológia, a hidrogeográfia és a Marskutatás területéről c. kötete

Megjelent Schweitzer Ferenc: Tanulmányok a geomorfológia, a geokronológia, a hidrogeográfia és a Marskutatás területéről c. kötete

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet legújabb, vélhetően széles érdeklődést kiváltó kiadványában a szerző magas szakmai színvonalon, ugyanakkor közérthető módon tárja az Olvasó elé több évtizedes felszínalaktani, földtörténeti és vízföldrajzi kutatásainak legfontosabb eredményeit.
A kötet tanulmányai számos, a geográfusokat régóta foglalkoztató izgalmas kérdésre adnak választ: Milyen természeti tényezők alakították hazánk felszínét az elmúlt 8-10 millió év során? Miként változott és nyerte el mai formáját a Kárpát-medence folyóhálózata? Hogyan nézhetett ki az egykori Aquincum ősföldrajzi környezete? Mikor és milyen folyamatok hatásaként jöhetett létre a Kárpát-Pannon-medencében sivatagi környezet? Nagy folyóinknak melyek azok a legfőbb tulajdonságai, amelyek figyelembe vétele nélkül nem valósítható meg egy hosszú távon is hatékony árvízvédelem? Egy Budapest feletti árapasztó-csatorna megépítésével megvédhető-e a főváros a jövőben fenyegető dunai árvizektől? Vajon léteznek-e bizonyítékok a víz, valamint az élet legkezdetlegesebb formáinak jelenlétére a Marson?
A tanulmánykötet írásai nem csupán legégetőbb környezeti gondjainkra hívják fel a figyelmet, hanem megoldást is kínálnak számos, sokunkat – akár már a közeljövőben – fenyegető természeti katasztrófa megelőzésére.

A kötet tanulmányai letölthetőek az alábbi linken:

http://www.mtafki.hu/Schweitzer_kotet.html