Monthly Archives: július 2015

  • Gravitációs csoport 2
    Permalink Gallery

    A megújult Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház a gravimetriai kutatások szolgálatában

A megújult Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház a gravimetriai kutatások szolgálatában

 

„A gravitációs árapály javítás területfüggésének vizsgálata a Pannon medencében a nagy pontosságú terepi gravimetriai mérések követelményei szerint” című OTKA kutatási program keretében létrehozott, 3 pontból álló Soproni Gravimetriai Alapvonal tengerszint felett legalacsonyabban (152 m) fekvő pontja a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház belsejében, az itt található ún. lajtamészkő formáció kialakulását, a miocén kor flóráját és faunáját bemutató kiállítási területen létesült.
Itt már 2004-ben, szintén OTKA támogatással és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (jelenlegi nevén Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) szakembereinek segédletével alakított ki az MTA GGKI egy alappontot, amelyet a Kőfejtő gravimetriai felmérésében használtak. Az objektum 2 évvel ezelőtt megkezdett rekonstrukciója miatt azonban új pontot kellett létrehozni, amelynek a költségeit a Soproni Önkormányzat a közel 2 milliárd forintos beruházásból finanszírozta. A további két pont részben OTKA részben MTA CSFK támogatással készült el a Sopronbánfalvi Geodinamikai Obszervatóriumban (253 m) illetve a Muckon, a Soproni hegység legmagasabban (522 m) fekvő részén. Mivel a ±(1-2) µGal (1 µGal = 10-8 m/s2) pontossággal mérő ballisztikus graviméterek csak környezeti hatásoktól (szél, szélsőséges hőmérsékleti ingadozások) védetten működtethetők, egy kis fa mérőkamrát kellett emelni a mucki pont fölé.

A VÚGTK FG5X abszolút gravimétere mérés közben a Sopronbánfalvi Geodinamikai Obszervatórium gravitációs alappontján

A Muckon létesített gravitációs alappontot védő faház
A kőfejtőbeli pontot is hasonló panel-rendszerű építménnyel látták el a mérések idejére, amelyhez az anyagi erőforrásokat az MTA CSFK Főigazgatói Kerete biztosította a soproni kutatóknak.

A gravitációs alappontot a mérés ideje alatt védő faház a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban a berendezés alatt álló geológiai kiállítási területen

Jakub Kostelecky (VÚGTK) az FG5X abszolút graviméter lézer interferométerének sugármenetét igazítja a fertőrákosi alapponton
Sajnos a gravimetria területén dolgozó magyar szakemberek, illetve az érintett intézmények a pályázati erőfeszítéseik ellenére sem rendelkeznek abszolút graviméterrel, így a cseh Geodéziai, Topográfiai és Kartográfiai Kutatóintézet (VÚGTK – Výzkumný ústav geodetický, topografický […]

Álláshirdetés

MTA CSFK állást hirdet a következő pozícióra: Pályázati munkatárs

  • rosetta_500
    Permalink Gallery

    Soha nem látott képek egy üstökös aktivizálódásáról

Soha nem látott képek egy üstökös aktivizálódásáról

Port okádó kutak és gödrök formájában először sikerült közelről megfigyelni, hogyan válik aktívvá egy üstökös magja. Tóth Imre, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója személyében magyar tagja is van annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájával közelről tanulmányozza a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. A gáz- és porkibocsátási források megfigyelése alapvető ismeretekkel járul hozzá az üstökösök aktivitásának megértéséhez. A kutatócsoport a Nature-ben számolt be eredményeiről.

A Rosetta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös közelében (illusztráció)
Forrás: ESA/ATG medialab; ESA/Rosetta/Navcam
Egy üstökös legfontosabb része a szilárd mag, vagyis az a Nap körüli pályán keringő kis égitest, amely szinte változatlan formában őrzi a bolygórendszerünk kialakulásának idején uralkodó fizikai és kémiai viszonyok lenyomatát. Az ilyen értelemben őseredeti objektumok legtöbbje vagy a távoli Oort-féle üstökösfelhőből, vagy a Neptunusz pályáján túli, kis égitesteket tartalmazó régióból származik. A megfigyelhető üstökösök pályaváltozások következtében kerülnek a Naprendszer külső vidékeiről a belső térségbe, s ahogy közelednek a Naphoz, magjuk felszínéről jeges-poros anyag szabadul ki: atomok, ionok, molekulaionok, gázmolekulák, gyökök, valamint porrészecskék. Így képződik a mag körüli por- és gázburok, a kóma (más néven a nevüket adó „üstök”). A Nap elektromágneses sugárzása és a bolygóközi plazmaáramlás, a napszél a kóma anyagát „elfújja”, aminek hatására hosszan elnyúló gáz- és porcsóváik alakulnak ki.

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondáját azért küldték a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös (67P/C-G) közvetlen közelébe, hogy kiderítsék, valójában hogyan válik aktívvá – azaz gáz- és poranyagot kibocsátóvá – egy üstökös, illetve pontosan mi az üstökösaktivitás mechanizmusa. A szonda műszereivel az aktivitás kezdetétől fogva közvetlen közelről tanulmányozza az üstököst. A megfigyelés időszaka kiterjed a napközelségre (2015. augusztus 13.), amikor az üstökös áthalad pályájának Naphoz legközelebb eső pontján (ekkor lesz a legnagyobb a gáz- és porkibocsátása), majd folytatódik, mikor a Naptól távolodva az üstökös aktivitása alábbhagy.

A 67P/C-G a Jupiter üstököscsaládjához tartozik (más elnevezéssel ekliptikai üstökös). […]

Az MTA CSFK fiatal kutatói állásokat hirdet

 

A Csillagászati Intézet felhívása: CSI_fikut_2015

A Földrajztudományi Intézet felhívása: FTI_fikut_2015

A Földtani és Geokémiai Intézet felhívása: FGI_fikut_2015

A Geodéziai és Geofizikai Intézet felhívásai: GGI_fikut1_2015  , GGI_fikut2_2015