Monthly Archives: August 2014

  • maria-lugaro-1
    Permalink Gallery

    Az atommagoktól az óriáscsillagokig – Lendület az MTA CSFK-ban

Az atommagoktól az óriáscsillagokig – Lendület az MTA CSFK-ban

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban alakít kutatócsoportot az Ausztráliából érkező Maria Lugaro (43). A négygyerekes asztrofizikus a Lendület pályázat támogatásával a csillagokban zajló nukleáris jelenségeket, a fúziós folyamatok jellemzőit kutatja, eredményeiről nemrég a Science magazin számolt be.

„Önök, a szomszédaik és én magam is, mi mind szó szerint csillagporból vagyunk” – idézte az 1983-ban Nobel-díjjal kitüntetett fizikus, William Fowler díjátadón tartott előadásának záró gondolatát Maria Lugaro, egyben összefoglalva saját kutatási területe lényegét: „A világunk molekulákból, a molekulák pedig atomokból állnak, például szénből és oxigénből. Az atomok legnagyobb részét az atommag adja, ami mindegyik elemnél más-más méretű. Az univerzum keletkezésekor, az ősrobbanás pillanatában csak a legkönnyebb elemek jöttek létre, a hidrogén és a hélium. A szénatom magja három héliummagból áll: hogyan és hol kapcsolódott össze a három héliummag együtt szénatommaggá? Hogyan és hol játszódtak le azok a folyamatok, amelyek eredményeként létrejöttek a nagyobb tömegszámú elemek, például az arany és az ezüst? Azzal tisztában vagyunk, hogy ezek a fúziós reakciók a csillagok – óriáscsillagok és a Nap – belsejében zajlanak, ahol magas a nyomás és a hőmérséklet, de számos aspektust még nem ismerünk. Pontosan hogyan mennek végbe ezek a folyamatok? Melyik csillagban milyen anyag keletkezik?” – sorolta a megválaszolásra váró kérdéseket az asztrofizikus. (more…)

  • Kospallabor
    Permalink Gallery

    A csillagkeletkezés rejtélyeinek megfejtése – Lendület az MTA CSFK-ban

A csillagkeletkezés rejtélyeinek megfejtése – Lendület az MTA CSFK-ban

A csillagok születésének titkait kutatja a Lendület-pályázat keretében a Hollandiából hazatérő Kóspál Ágnes. A Magyar Tudományos Akadémia kiválósági pályázatának nyertese az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban (MTA CSFK) megalakítandó kutatócsoportjával azt szeretné megfejteni, miként keletkeznek a Naphoz hasonló csillagok és bolygórendszereik.

“Lendület-csoportvezetőnek lenni még nemzetközi viszonylatban is irigylésre méltó pozíció, hiszen az a körülmény, hogy öt év és egy csapat áll az ember rendelkezésére, nagy ívű, ambiciózus tervek megvalósítását teszi lehetővé” – mutatott rá Kóspál Ágnes, aki az mta.hu-nak nyilatkozva szakmai pályafutása fontos előrelépéseként jellemezte a nyertes pályázatot. Mint mondta, e lehetőség nélkül valószínűleg nem tér haza, hanem külföldön folytatja a kutatásait.

“A Nap és a hozzá hasonló csillagok, valamint bolygórendszereik kialakulása a modern asztrofizika egyik legizgalmasabb, nagy erőkkel kutatott területe. A csillagok a csillagközi por- és gázfelhők gravitációs összeomlása során keletkeznek. A létrejövő protocsillagot egy korong veszi körül, amely tovább táplálja a kialakulóban levő csillagot. A porszemcsék az anyagbefogási (akkréciós) korongban idővel összetapadnak, bolygókezdeményeket (planetezimálokat) és végül bolygókat hozva létre. Mai tudásunk szerint mintegy 10 millió év alatt fogy el a korong anyaga, amelyből a csillag és bolygórendszere felépül. (more…)