Monthly Archives: September 2013

  • AIG_csoport
    Permalink Gallery

    A 10. Applied Isotope Geochemistry konferencia a Magyar Tudományos Akadémián

A 10. Applied Isotope Geochemistry konferencia a Magyar Tudományos Akadémián

 

A Nemzetközi Geokémiai Egyesület (International Association of GeoChemistry, IAGC) Alkalmazott Izotópgeokémiai (Applied Isotope Geochemistry, AIG) Munkacsoportja kétévente tartja konferenciáját. Hasonlóan az anyatársulathoz, az Applied Isotope Geochemistry tagsága is a világ egészét öleli fel, a vezetőségben Amerikától Ausztráliáig vannak vezető tisztségviselők.

A hazai kutatók IAGC-ben kifejtett tevékenységének (Demény Attila, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének – FGI – igazgatója az IAGC titkára volt, Szőcs Teodóra, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet osztályvezetője pedig jelenleg az IAGC tanácsának tagja), valamint egy 2011-ben szervezett izotópgeokémiai műhelytalálkozó sikerének köszönhetően az AIG vezetése 2011-ben felkérte Demény Attila akadémikust és az FGI izotópgeokémikus kollégáit a soron következő konferencia megszervezésére. (more…)

  • sunearththemeSDO_small
    Permalink Gallery

    Magyar geofizikusok új modellje a geomágneses viharok elleni védekezésben

Magyar geofizikusok új modellje a geomágneses viharok elleni védekezésben

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet geo-elektromágneses kutatócsoportja elkészítette az európai kontinentális lemez elektromos vezetőképességének modelljét. Az EURHOM elnevezésű modell felhasználási célja kettős: segíti az európai litoszféra lemeztektonikai folyamatainak jobb megértését, illetve a napkitörések után fellépő geomágneses viharok által legsebezhetőbb területek azonosítását.

A múlt században a technika egyik legnagyobb vívmányaként pókhálószerűen fonták be mindennapi életünket az információ- és energiaátviteli rendszerek. Egy nagyvárosi polgár szinte tehetetlenné válik, ha akadozik az áram-, a vízszolgáltatás, vagy hirtelen megszűnik a térerő. A hatalmas napkitörések miatt a Földön keletkező, ún. geomágneses viharok azonban komoly zavart okozhatnak e kommunikációs rendszerekben, az elektromos hálózatban keletkező kóboráramokat indukálva nagy területeket érintő áramkimaradáshoz is vezethetnek. 2003-ban pl. Skandináviában okozott áramszünetet a bolygó mágneses terének átmeneti “zavara”.

Egy napkitörés és részecskéinek megérkezése a Földhöz (NASA)

 

Az ábra 80 km mélyen jelzi az európai lemez fajlagos ellenállását, ahol a kék szín jelöli a nagy fajlagos ellenállású, azaz a veszélyeztetett területeket. Az ábra a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető.

“Az európai kritikus infrastruktúra, beleértve a távközlési rendszereket, mára olyan bonyolulttá vált, hogy ha bárhol keletkezik benne egy apró hiba, az az egész hálózaton érzékelhető lesz. Ennek voltunk a tanúi 2003-ban, amikor is közel 2 millió fogyasztó maradt áram nélkül” – mondta Wesztergom Viktor, azMTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese. Az Európai Unió által támogatott EURISGIC(European Risk on Geomagnetically Induced Currents) projekt keretében intézetünk is részt vesz abban a nemzetközi együttműködésben, amely felméri a kontinens legsérülékenyebb területeit. A kutató szerint a jövőben Európának fel kell készülnie az intenzív naptevékenységi ciklus során fellépő hatalmas geomágneses viharokra. Az uniós projektben a geofizikusok részletesen megvizsgálják, pontosan milyen veszélyt jelentenek az európai kritikus infrastruktúrára ezek a viharok, hogy lefektethessék egy hatékonyabb védekezési rendszer alapjait. Az új védelmi háló kiépítésében az első lépéseket az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet geo-elektromágneses kutatócsoportja tette meg. Az […]

A Kárpát-medence várható időjárásának modellezéséhez járulhatnak hozzá a hazai paleoklimatológiai kutatások

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geokémia és Paleoklíma Kutatócsoportja öt tanulmánnyal szerepel a negyedidőszak-kutatás tekintélyes nemzetközi folyóiratának, a Quaternary Internationalnek ez év áprilisi, tematikus számában. Publikációiban a gleccserek kiterjedésével, a jégár-rekonstrukcióval, az évgyűrűk stabilizotópos vizsgálatával és a cseppkövek elemzésével is foglalkozik.

A Kárpát-medencének és a Balkánnak a késő pleisztocén és a holocén időszakban bekövetkezett éghajlatváltozásait elemző kötetben (Climate change in the Carpathian-Balkan region during the Late Pleistocene and Holocene) nyolc ország 22 tudományos műhelye 24 cikkben ismerteti eredményeit. Öt tanulmányával a Geokémia és Paleoklíma Kutatócsoport(GP) a régió legaktívabb paleoklimatológiai tudományos műhelyének számít. Ebből négy publikáció a GP keretében működő 2ka Paleoklíma Lendület-kutatócsoporthoz fűződik.

“Az elmúlt években a paleoklimatológiai kutatások egyik fő iránya a földtörténeti »közelmúlt«, a késő pleisztocén és holocén eseményeinek feltárása lett. Az utóbbi néhány ezer esztendőben ugyanis a földrészek már a jelenlegi helyükön voltak, kialakultak a ma ismert hegységrendszerek, és a világtenger szintje is közel azonos volt a mostanival. A legfontosabb, földtörténeti léptékben vett éghajlat-alakító »peremfeltételek« tehát nem különböztek mai állapotuktól, ezért remélhetjük, hogy a megértett folyamatok, felismert visszacsatolások analógiát adhatnak a közeljövő pontosabb modellezéséhez is” – hangsúlyozta az mta.hu-nak Kern Zoltán, aki tavaly nyert támogatást az Akadémia kiválósági programjában.

A kutatók egyebek közt cseppkő elemzésével csaknem tízezer évre visszamenőleg nyomon követték a kutatók, miként ingadozott az Atlantikumból és a Mediterráneumból származó csapadék mennyisége a Kárpát-medencében. A valamikori csapadék mennyiségéről, eloszlásáról tanúskodik a tavi kovavázas egysejtűek, a diatomák oxigénizotóp-összetétele. Ez utóbbi munka a Magyari Enikő, az MTA által támogatott MTA-MTM-ELTE Peleontológiai Kutatócsoport munkatársa által vezetett együttműködésben valósult meg.

A lendületes kutatók elkészítettek egy geomorfológiai alapú jégár-rekonstrukciót is a ma már jégmentes Radnai-havasok nyugati régiójában: E vizsgálatok révén a késő pleisztocén eseményeiről lehet képet kapni. „A Fekete-tengertől nyugatra ez volt a legkeletibb eljegesedett terület, tehát az egykori gleccserekből származtatott hóhatáradatoknak a meghatározása kulcsszerepet játszhat a glaciális időszakokban lejátszódó folyamatok […]